Tolnai Népújság, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-25 / 97. szám

6 GAZDASAG 2012. ÁPRILIS 25., SZERDA HIESAV Átadták az új diákigazolványokat AZ ÚJ NEMZEDÉK jövőjéért program koordinációjáért felelős miniszteri biztos át­adta az első új típusú diák- igazolványokat. Mihalovics Péter kiemelte: az új okmány az EU-ban elérhetővé teszi az utazási, szórakozási és sportolási lehetőségeket. Kis Norbert, a Nefmi helyettes államtitkára szerint a kártya kedvezményei révén a ma­gyar gazdaságra is jótékony hatással lesz. Kamara: egy hétig igényelhető támogatás még egy hétig lehet pos­tázni az első negyedévre vonatkozó, a baromfi- és a sertéságazatban igénybe vehető állatjóléti támogatá­si kérelmeket a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hi­vatal (MVH) megyei kiren­deltségeihez - emlékezte­tett a Magyar Agrárkamara (MA), a baromfitartók a kötelező előírásokon túl­mutató állatjóléti feltételek megteremtésére támogatást vehetnek igénybe. Ez éves szinten összesen mintegy 4 milliárd forintot tesz ki. Hivatal felel majd az öntözésért öntözési hivatal létrehozá­sát kezdeményezi a Vidékfej­lesztési Minisztérium, mert a mezőgazdaság céljainak eléréséhez hatékonyabb, kor­szerűbb öntözésre van szük­ség - közölte Illés Zoltán, a tárca környezetügyért fele­lős államtitkára kedden egy budapesti vízgazdálkodási konferencián. Illés Zoltán elmondása szerint a Hivatal harminc-negyven fővel mű­ködne majd. Illés Zoltán hivatalt alapítana Bizonytalan a fehérítés konvergencia Nem lesz kapacitás teljes adóadatbázist építeni A szürke- és feketegazdaság mérete (2012, a GDP százalékában) Bulgária j Románia Horvátország Litvánia Észtország Törökország Lettország Lengyelország Görögország Portugália Spanyolország Belgium Csehország Szlovákia Szlovénia Ausztria Svájc 7.9 7,8 YG-GRAPIKA FORRÁS: A LINZI EGYETEM TANULMÁNYA Korlátoznák a készpén­zes fizetést, a NAV pedig számlákat kérne be, de a technikai részletek még homályosak. A konvergen­ciaprogram feketegazdaság elleni fejezete alapján az látszik: a célok világosak, de a kabinet szerint is kér­déses a megvalósíthatóság. Csaba Ferenc-Rovó Attila Tavaly év végén már bejött, most újra nagy reményeket fűz hozzá a kormányzat - az adóbeszedés hatékonyságát, az adóelkerülés visszaszorítását a konvergenciaprogramba is be­emelte a kabinet, igaz, egyelő­re ő maga sem tudja, hogy mit és hogyan tud megvalósítani a tervekből. Tavaly a kinnle­vőségekre, az áfacsalásokra hajtott rá a NAV, a szigor negy­venmilliárdos pluszt hozott a büdzsének. Most más módsze­rekkel próbálkozna az állam, de egyelőre sok a kérdés: egy korábbi törvénymódosítás sze­rint jövőre minden áfaalany­nak minden egyes számlát be kellene küldenie a NAV-nak, amely ezekből adatbázist épí­tene, hogy ki tudja szűrni a számlagyárakat, adócsalókat. A konvergenciaprogramban ugyanakkor már elismeri a kormány: ez olyan adminiszt­rációs terhet jelentene, hogy szűkítik az érintettek körét. „Katasztrofális mennyiségű adatról lenne szó a szűkítés nél­kül, én eleve arra számítottam, hogy ez nem lép majd hatály­ba” - mondta a Világgazdaság­nak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young szakértője. Sze­rinte főként a mezőgazdaságra, a számítástechnikai ágazatra és az építőiparra lenne értelme az intézkedést alkalmazni, ér­tékhatártól függően. A másik lényeges intéz­kedés a készpénzfizetés „KÉTSÉGEIM VANNAK azt illetően, hogy egy 2,2 szá­zalékos deficitcél hagyo­mányos eszközökkel elér­hető- véli Tatha Ghose, a Commerzbank elemzője, aki szerint a kormány új adónemeket próbál majd kitalálni, miután az idő előrehaladtával nyilvánva­lóvá válik, hogy a 2013-as költségvetési célok elérhe­tetlenek. A tranzakciós adó Ghose szerint ugyan­olyan negatív hatást gya­visszaszorítása lenne. A prog­ram megfogalmazása szerint „megfelelő felkészülési idő biz­tosításával és a gazdasági életet nem akadályozó összeghatár megállapításával” vezetnék be a kötelező átutalást a cégek kö­zött, de a kiskereskedelemben is korlátozás jöhet. A program szerint a kártyás fizetést ösz­tönöznék, illetve kötelezővé tennék az árusoknak, hogy lehesse^' náluk kártyával fi­zetni. A konvergenciaprogram szerint ezzel párhuzamosan az állam szerepet vállalna a POS-terminálok elterjedésének segítésében, például pályáza­tokkal, a banki jutalékrendszer kőről a bankszektorra és a gazdaság egészére, mint a bankadó. A KONVERGENCIAPROGRAM­BAN szereplő lépések ele­gendők ahhoz, hogy az Ecofln visszavonja az uniós alapok befagyasztásáról szóló döntést - véli Hudecz Gergely, a Credit Suisse makroelemzője, aki szerint az idén kevéssel 3 százalék alatt, jövőre pedig 2 száza­lék körül alakulhat a költ­ségvetési hiány. szabályozásával. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint ennek egy­értelmű hatása lenne a fekete- gazdaság visszaszorítására. A szakember szerint félmillió forintos értékhatár lenne reá­lis a készpénzfizetés tiltására. Emlékeztetett ugyanakkor ar­ra is: 2009-ben már volt egy ilyen szabály 250 ezer forintos határral, de azt összpárti egyet­értésben szinte azonnal vissza is vonta a parlament azzal az indoklással, hogy válság idején nem jó korlátozni a vásárlást. Olaszországban egyébként de­cemberben vitték le ezt a határt ezer euróra. A program is utal rá, hogy 2010-ben Franciaország 5000 euróbán maximálta a vállal­kozások egymás közötti kész- pénzfizetését, Törökországban és Bulgáriában pedig 7500 eu­ró körül alakul az összeghatár. A készpénzes fizetés visszaszo­rítása duplán lenne jó az állam­nak, hiszen épp most tervezi a tranzakciós adó bevezetését. Vizsgálja a NAV azt is, hogy milyen körben tudná kötele­zővé tenni az e-számlázást, il­letve hogyan tudná ösztönözni azt, például kedvezőbb kiuta­lási határidőkkel. Nem mon­dott le arról sem, hogy az adó- tanácsadók állami felügyeletet kapnának. Deficitcél: eltérő vélemények Kártérítés: magának kaparta ki a gesztenyét Kosa Lajos? kártalanítás Úgy tűnik, kizá­rólag egyetlen önkormányza­tot, mégpedig a debrecenit kell majd kárpótolnia az államnak kórháza elvételéért. Az átvétel miatti kártala­nításról szóló módosítás az utolsó pillanatban, a kormány aggályai ellenére került be az egészségügyi intézmények május 1-jei államosításáról szóló törvénybe. Lényege, hogy ha a korábbi tulajdo­nos önkormányzat az elmúlt öt évben „ellenérték fejében” szerzett részesedést a kórházi gazdasági társaságban, akkor „a szerzéskor ténylegesen ki­fizetett ellenértéket a magyar állam egyösszegű kártalaní­tásként megfizeti”. A módosítás Kosa Lajos deb­receni polgármester, fideszes képviselő egyéni akciója, aki­nek - nagyon úgy tűnik, hogy- egyértelműen maga, egé­szen pontosan városa felé haj­lott a keze. Az Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt.-ben, amelyhez a debreceni Kené- zy kórház is tartozik, ugyan­is úgy szerzett 50 százalékos részesedést, hogy 800 millió forint értékben részvényeket vásárolt a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzattól. Informáci­óink szerint a megyeszékhely önkormányzata ezt az összeget szeretné visszakapni. ■ A módosítás az utolsó pillanatban, a kormány ellenvetései ellenére került az egészség- ügyi törvénybe. A többi, gazdasági társasági formában működő és államosí­tott kórház volt gazdája viszont valószínűleg hoppon marad- ez jogászaik, illetve veze­tőik első reakciója. A Veszp­rém Megyei Önkormányzat- mondta a kórház főigazga­tója, Rácz Jenő - nem érintett, ahogy a Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház Nonprofit Kft. sem - jelezte Tóth László ügyvezető igaz­gató. Az egri Markhot Ferenc Kórház Kft. egykori tulajdo­nosa, a Heves Megyei Önkor­mányzat sem érintett, mert mint a többiek, alapítója volt a gazdasági társasában, és nem szerezte részesedését. ■ H. É. Német cégek a magyar munkaerőről befektetések Nem az adóteher miatt morcosak - a kiszámíthatósággal van ba] Féléves Kincstárjegy az új lakossági állampapír „A Magyarországon jelen lé­vő német vállalatok megértik a magyar költségvetés szorult helyzetét. A fő problémát szá­mukra nem ez, sőt még csak nem is az adóteher jelenti, sok­kal inkább a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának hiánya”- mondta el Uwe Koch, a né­met nagykövetség gazdasági referense egy tegnapi fórumon. „Mi is azt halljuk a cégektől, hogy fájnak nekik egyes intéz­kedések, például a különadók. Ha azonban ezek valóban csak két-három évre szólnak, akkor együtt tudnak vele élni” - je- gyezte meg Dirk Wölfer, a né-J met-magyar kereskedelmi és 1 ipari kamara osztályvezetője. Koch: Megértjük a szorult helyzetet Ezzel együtt a Magyarorszá­gon 250 ezer embernek mun­kát adó német cégek elkötele­zettnek tűnnek hazánk iránt, jelentős részben a kvalifikált munkaerő miatt. „A német cé­gek többsége azért jött ide, hogy a Németországban megszokott minőségű termékeket gyártson exportra versenyképes áron. Erre Magyarország továbbra is megfelelő hely, az itt lévő cégek többsége elégedett a munkaerő képzettségével. A hangsúly ma a kreativitáson van, nem azon, hogy minél olcsóbb dolgozó­kat találjanak” - magyarázta Koch. Hozzátette: utóbbi okok miatt lát esélyt a munkaerőpiac növekedésére, és hosszú távon megvalósíthatónak tartja az 1 millió pluszmunkahely terem­téséről a kormányzati terveket. „Míg közgazdászt könnyeb­ben találunk, mérnököt sokáig kell keresni, forgácsolókból, hegesztőkből és lakatosokból hiány van” - mondta Oláh An­tal, a Knorr-Bremse Hungária Kft. ügyvezetője. Ezért már ta­nulmányaik idején behálózzák a diákokat, gyakorlati képzést kínálva nekik. Megfelelő pár­beszéd kellene a cégek és a kormány között. „Több kezde­ményezésre és türelemre lenne szükség mindkét oldalon. Ma­gyarországon a politikai-gazda­sági kultúra terén nagy elma­radások vannak” - mondta. ■ az államadósság-kezelő Köz­pont (ÁKK) honlapjára kikerül­tek az új lakossági állampapír kibocsátásának feltételei. Fél­éves lejáratú és fix kamatozású lesz, és a Féléves Kincs­tárjegy névre ke­resztelték. Az első sorozat jegyzési időszaka május 2-4. között lesz, a kibocsátás napja május 8., a lejáraté pedig november 7. A befektetők devizabelföldi természetes személyek lehet­nek. A 10 ezer forintos névér­tékű értékpapírokat a kibocsá­tási árfolyamon jegyezhetik le az Államkincstárnál. Az értékesítendő mennyiség 10 milliárd forint lesz. A kincs­tárjegy évente 7,5 százalékos kamatot fizet majd, a jegyzés során elérhető maximális egy­ségesített hozam­mutató pedig 7,34 százalék. Február­ban csaknem 30 milliárd forintnyi háztartási megta­karítás érkezett az állampapír- piacra. Az ÁKK adatai szerint a lakossági állampapír-állomány a harmadik hónapban is több mint 30 milliárddal nőtt. Már­cius végén 519 milliárd forintot tett ki a csak belföldi magán- személyek által megvásárol­ható állampapírok állománya, ami hároméves rekord. «H. B. ■ A kincstárjegy első jegyzési sorozata május 2-4. között lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom