Tolnai Népújság, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-04-22 / 15. szám
SZTORI / 5 2012. ÁPRILIS 22., VASARNAP Parasztwellness menti meg a falut gömörszőlős Nem törődnek bele a sorsukba: a jövőjükért visszamennek a múltba Sok gyereket a szüleik azért hoznak el, hogy megmutassák, mennyit kell dolgozni egy gyümölcsért Friss levegő, madárcsicsergés, tökéletes nyugalom: a Bükkalja legszebb völgye Gömörszőlős. A wellness- hétvége ráadásul kevesebb mint négyezer forintba kerül egy napra. Nem, ez nem egy akciós ajánlat, sőt van úgy, hogy egy fillért sem kell fizetni. Dolgozni azonban mindig kell, a wellnessprog- ram ugyanis kissé speciális. Fábos Erika Múlt hétvégén például karámtakarítással, kecskekörmölés- sel vagy a gyümölcsfák metszésével lehetett „pihenni” Gömör- szőlősön, a parasztwellness- ben. Az elnevezés Hankó Gergelytől származik, aki önkéntesként került bele az önkéntes programba, és több mint két éve neki köszönhetően újabb és újabb wellnessezők érkeznek a háborítatlan kis faluba. „A Gödöllői Egyetemen természetvédelmi mérnöknek tanultam, és volt egy kurzus, ami egy egyhetes program keretében, itt, Gömörszőlősön zajlott az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány szervezésében - mondta Hankó Gergely. - Annyira magával ragadott a törekvés és az a munka, ami itt a faluban zajlott, hogy úgy döntöttem, visszajárok ide dolgozni. Először csak néhány egyetemi csoporttársam csatlakozott hozzám, aztán a barátaim, aztán a barátaim barátai, és éppen a legnagyobb nyári melegben izzadtunk, miközben irtottuk az aljnövényzetet, amikor kipattant valakinek a fejéből, hogy ez az igazi szauna, a paraszt- wellnessben. A közösségi portálon kipróbáltuk, működött, így aztán rajtunk maradt.” Azóta eddig 18 hosszú hétvégét szerveztek a csapat tagjai. Nekik köszönhetően van most hol lakni Icukának, Micuká- nak és Jenőnek, a mangalicáknak, a több mint ötven kecske karámját is ők építették, bontottak házat, építettek kukori- cagórét, ástak fel veteményest és megszabadítottak egy többhektáros gyümölcsöst is az ember nagyságú gaztól. Mindezt kemény, kétkezi munkával és ingyen. Mégis hatalmas az érdeklődés, már nemcsak a következő, de az azutáni hétvégére is jelentkeztek az önkéntesek. Érkeznek csapatépítés céljából, pedagógiai célból családok, gyerekekkel, buliból egyetemisták, de nagyon sok magánember is, akik közül a többség törzsmunkás lesz és visszajár. A legfiatalabb „well- nessező” hat-hét év körüli volt és a szülei hozták magukkal, hogy megmutassák neki, menynyit kell dolgozni azért, hogy az ember gyümölcsöt ehessen. A legidősebb hetvenéves volt és a falusi gyermekkora iránti nosztalgia indította útnak. Nem keveset kellett utaznia. Gömörszőlős Borsodban, Miskolcon túl, a szlovák határ közelében az utolsó magyar falu. A múlt század 30-as éveiben még kétszázan lakták, iskolájába 36 gyerek tanult akkoriban. Az iskola ma múzeum, udvarában az egykor virágzó mezőgazdaság tárgyi emlékeit őrzik. A miskolci székhelyű Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány pedig egy ökogazdaságot tart itt fenn 1993 óta. Turisztikai vonzerő lehet a falusi munka ANGLIÁBAN, Amerikában és Izraelben nem ökológiai céllal, hanem pusztán turisztikai kínálatként tartanak fenn gazdaságokat, ahol a turisták hobbiból dolgoznak. Ezek egyre több látogatót vonzanak. A feltöltődés közben megtermelt zöldségek, gyümölcsök és hús pedig a saját vacsoraasztalra és főként olyan otthonokba kerülnek, ahol idősek vagy magatehetetlen betegek laknak. így kapcsolódik össze a turizmus, az önkéntesség és a jótékonyság. „Gyulai Iván ökológus a térségben végzett kutatásai során figyelt fel arra, hogy ezen a településen olyan emberek élnek, akik nagyon öntevékenyek, és eredetiben léteznek a közösségükben olyan hagyományok és munkamódszerek, amelyek akkoriban már a következő faluban is elhaltak - mondta Füzér Zsolt, a mintagazdaság vezetője. - így rendelkezik a település páratlan mezőgazdasági gyűjteménnyel, van a faluban nívódíjas parasztház, amit a falu önerőből újított fel, és saját vízmüve és szennyvíztisztítója is van a gömörszőlősieknek. így került az Ökológiai Intézet mintaprogramja éppen ebbe a faluba.” A cél az önfenntartáson kívül sokrétű: a magyar- és tájfajták megőrzése a gyümölcsösben, a növénytermesztés és állattartás évszázados tapasztalatainak az összegyűjtése, iskolai és egyéni képzések szervezése és gyakorlati útmutató azoknak, akik maguk is egy ökogazdaságot szeretnének üzemeltetni. Arra számítanak, ahogy az élelmiszerárak emelkednek és a megélhetés egyre nehezebb lesz, tudásukra és az összegyűjtött tapasztalatokra úgy lesz egyre nagyobb igény. „Aki valójában itt él a faluban, az 67 ember - mondta E. Kovács Judit polgármester. - Pár éve még a teljes ellehetetlenülés határán billegett a falu. Ennyi embernek ugyanis nem éri meg boltot üzemeltetni, nem jár ki orvos, mindenért el kell menni valahova. Nem volt más választásunk, mint hogy visszamenjünk a múltba a jövőnkért. Nálunk vissza lehet szerezni a múltból a nyugalmat, a friss levegőt, a saját gyümölcsöt, az otthon sütött kenyeret, a biztonságot, az egymásra való odafigyelést. Az elmúlt két évben heten költöztek ide és munkához is láttak. Abban bízom, hogy ez ebben az ütemben folytatódik, és nekünk sikerül túlélni, ami manapság olyan sok ekkorka magyar falura nem igaz.” Besurranó-történet RADOS VIRÁG ülök egy reggel a konyhában, hajnali öt óra van. Egy sebtében megvajazott zsemlét majszolok (női szokás: nappal karcsúsító diéta, éjjel a frizsider tartalmának felfalása). Látom ám, amint lenyomódik a bezárt bejárati ajtó kilincse. Gondolom, a férjem az. Bekukkantok a szobába - életem párja békésen szuszog a paplan alatt. Felrázom: „Ébredj, valaki be akart jönni!” Ugrik bele a papucsába, és már tépi is fel az ajtót, rohan a besurranó után. De az fürgébb nála, mire a párom kiér a folyosóra, már csak a hátát látja emberünknek. „Alacsony termetű pali volt, edzőcipőben, az a fürge fajta, esélyem nem volt utolérni”. délelőtt a szomszédasszony meséli, ő is hallott valami zörejfélét hajnalban az ajtaja felől. Besurranónk tehát minden kilincset végigpróbálgatott. két hét múlva az eset megismétlődik, akkor már a férjem neszei fel a zajra. Mire kiér, a pali megint eltűnik. Rendőr ismerősünk tanácsolja: „Először azt kell végiggondolni, ki dolgozik a házban. Például egy szerelő vagy takarító. Hiszen elektromos kapukóddal lehet csak bejutni, aki tehát hajnalban surrangat ajtóról ajtóra, annak ismernie kell a kódot.” még szerencse, hogy mindig bezárjuk a lakást éjszakára. El sem tudom képzelni, mit éreznék, ha arra ébrednék: egy idegen motoz a szobában. huszonöt éve lakom a házban, kétszer hagytam nyitva éjszakára az ajtót. Először ébren voltam, az íróasztalomnál dolgoztam. Éjfél felé hallom, hogy bejön valaki. Rohanok ki, a küszöbön torzonborz alak dülöngél. Ijedtemben úgy ráordítottam, hogy a végén ő rémült meg igazán. Hebegve közölte, ő csak a Lajos bácsit keresi. Sikítottam tovább: itt nincsen semmiféle Lajos bácsi, kotródjon innen az úr az alkoholszagával együtt. a második eset rosszabbul végződött. Mire a barátommal reggel felébredtünk, a srác laptopjának már csak hűlt helye volt, a számítógép táskáját a besurranó bezzeg otthagyta a félig nyitott ajtóban, a küszöbön. Mintha fityiszt mutatott volna nekünk. Azzal vigasztaltam magamat, jó, hogy a torkunkat nem vágta el - bár a be- surranóknak nem szokásuk a gyilkolászás, ők csak elemeinek dolgokat. FURCSÁN GONDOLKODNAK az ilyen emberek. Mi azt mondjuk róluk, lopnak, mert nem akarnak dolgozni. Ők pedig magukról azt, hogy amikor lopnak, tulajdonképpen dolgoznak. Szóval, ahogy a mondás tartja, bízz Istenben, de zárd be jól az autódat. Meg a lakásodat is. HIRDETÉS A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS JOGELLENES KÜZDJÖN ELLENE! TUDJON MEG TÖBBET A JOGAIRÓL: WWW.STOP-DISCRIMINATION.INFO Egyenlő Bánásmód Hatóság: +361-3367843 Sztálin képével járnak a buszok a győzelem napján orosz jogvédők szégyenletesnek nevezték, hogy Sztálin fényképével díszített buszok jelennének meg a hitleri Németország felett aratott győzelem 67. évfordulóján, május 9-én az egykori Szovjetunió nagyobb városainak utcáin. Arszenyij Roginszkij, a Memorial jogvédő szervezet vezetője hangsúlyozta: szégyent hoz az országra Sztálin képének dicsőítése. Ez azt bizonyítja, hogy az ország semmire sem emlékszik, ezzel lejáratják Oroszországot - tette hozzá. ■ Az emberjogi bizottság elnöke ártalmasnak és tiszta provokációnak minősítette az ötletet. Viktor Loginov, a Győzelem Buszai Terv kezdeményezője ugyanakkor arról írt Zsivoj Zsurnal (Élő újság) című lapjában, hogy idén 40 városban jelennek meg az ilyen buszok, sokkal több helyen, mint tavaly. Az ehhez szükséges pénzt pedig hamarosan összegyűjtik. Korábban az Interfax orosz hírügynökség arról számolt be, hogy az észt és a lett fővárosban, Rigában és Tallinnban is indítanának ilyen buszokat. A helyi hatóságok azonban máris jelezték, hogy nem engednek közlekedni ilyen járműveket. Mihail Fedotov, az orosz államfő mellett működő emberjogi bizottság elnöke ártalmasnak és tiszta provokációnak minősítette a Sztálin-buszok közlekedtetését. ■ k 6 v i A 4
