Tolnai Népújság, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-18 / 91. szám
2012. ÁPRILIS 18. SZERDA 6 GAZDASÁG HIBSAV Csődkockázat: kilencedik az ország A világ tíz legkockázatosabb államadósa közül öt az Európai Unió tagja a legnagyobb londoni adósságpiaci adat- szolgáltató csoport, a CMA DataVision most megjelent első negyedéves összesítése szerint. A listáról az adósságrendezés miatt lekerült Görögország, az első tíz helyezett ország így sorrendben Ciprus, Portugália, Pakisztán, Argentína, Ukrajna, Venezuela, Írország, Egyiptom, Magyarország és Spanyolország, Magyarország tavaly is a kilencedik helyen állt. Költségvetési Tanács változó jogkörrel A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCSNAK egy napja lesz a költség- vetési törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatok véleményezésére az államadósság-szabály szempontjából; ha nem mond semmit, az támogatást jelent - ez áll a hétfőn elfogadott, az Ország- gyűlésről szóló törvényben. Ha a tanács a hozzájárulását nem adja meg, a szavazást el kell halasztani. Ekkor a kormány olyan módosító javaslatot köteles benyújtani a költségvetési törvény- javaslathoz, amelynek eredményeként az a megfelel az államadósság-szabálynak. ÁSZ: drasztikusan növekvő hitelállomány jelentősen romlott az ön- kormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 2007 és 2010 között, a középszintű helyhatóságok és városok bevétele 4 százalékkal csökkent, miközben nőttek a hiteleik: a folyószámlahitel napi átlagos állománya 47 milliárdról 61,8 milliárd forintra, az összes szállítói állomány 85-ről 105 milliárd forintra - összegezte az Állami Számvevőszék a vizsgálati eredményeket egy konferencián. A pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek 2010-ben 2007-hez képest a fővárosnál 8,8, a megyei önkormányzatoknál 143, a megyei jogú városoknál 100 és a városoknál 92 százalékkal nőttek. Nem fizet osztalékot az idén a TVK VESZTESÉGGEL ZÁRTA az elmúlt évet a tiszaújvárosi Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) Nyrt., így a cég a közgyűlés döntése szerint nem fizet osztalékot. A Mól csoporthoz tartozó, tőzsdén jegyzett társaság keddi éves közgyűlésén a részvényesek a nemzetközi számviteli szabvány (IFRS) szerint 209,03 milliárd forint mérlegfőösszeggel és mínusz 11,226 milliárd forint eredménnyel fogadták el az igazgatóság beszámolóját. A közgyűlési előterjesztés szerint a TVK Nyrt. számára a 2011-es év a külső környezet rendkívüli kihívásaival terhelt időszak volt, ugyanakkor az eurózó- na jelentősen romló gazdasági kilátásai ellenére a társaság még ebben a helyzetben is megtartotta vevőit. 3 Ö EU-tamogatás A vitatott áfa érté (milliárd forint) (milliárd forint) * Kelenföld-Székesfehérvár-Boba vasútvonal rekonstrukciója, I. szakasz, 1-es ütem Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukciója, 1. ütem M43-as Szeged-Makó közötti szakasza Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítése A záhonyi vasúti térség belső logisztikai kivitelezése * Nem teljes lista. **25 százalékos kulccsal számolva Kétszázmilliárdos per áfaelszámolás Lyukat üthet a büdzsén, ha Brüsszelnek adnak igazat Mintegy 200 milliárd forint EU-támogatás elszámolása a tétje annak a két pernek, amelynek ügyeiben ma tart tárgyalást az EU Törvényszéke. Ha hazánk veszít a közlekedési projektek áfaelszámolásáról szóló ügyekben, az összeget a hazai büdzsében kell előteremteni a beruházások finanszírozására. Tar Gábor Még 2010 februárjában, illetve szeptemberében indított pert hazánk az Európai Bizottság ellen az M43-as autópálya Szeged és Makó közötti szakaszának megépítése, illetve a Kelen- föld-Székesfehérvár-Boba-vas- útvonal átépítése ügyében. A brüsszeli testület ugyanis elvonná a projektek EU-támo- gatási összegéből az áfára elkülönített részt, miután hazánk a forgalmi adót is az elszámolható költségek közé sorolta. A magyar álláspont szerint a két projektnél azért vették az áfát is költségként figyelembe, mert az építtető Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) nem tudja továbbhárítani és visszaigényelni az általa megfizetett forgalmi adót. A hazai jogszabályok szerint a NIF nem tartozik az áfatörvény hatálya alá, így nem igényelheti vissza az adót. Papíron tehát a hazai gyakorlat megfelelne az uniós jogszabályoknak, ugyanis az lehetővé teszi, hogy a vissza nem igényelhető áfát támogatható projektköltségként vegyék figyelembe. Brüsszel szerint azonban az áfa megfizetése az adót tartalmazó díjak formájában végső soron az autópálya, illetve a vasútvonal használóira hárul, így a beruházás fázisában felmerült áfából eredő költségek valójában visszaigényelhetők, függetlenül attól, hogy hazánkban az építtető és üzemeltető cég nem ugyanaz. Emellett gyengítheti a magyar érvelést az a tény is, hogy korábban a NIF jogelődje, a Nemzeti Autópálya Rt. áfabesorolása „visszaigénylésre jogosult” volt. Ezt a helyzetet 2006- ban váP itatta meg az akkori kormány, amikor áfavisz- szaigénylésre nem jogosulttá tette a beruházó állami céget. Brüsszel feltételezése szerint erre azért került sor, hogy így hazánk kihasználja az uniós Példátlan magyar ügy ILYEN ÁFAELSZÁMOLÁSI vitáról szóló ügy még nem volt a testület előtt - tájékoztatta lapunkat Lehóczki Balázs. Az Európai Bíróság sajtóosztályának munkatársa elmondta: a Törvényszék ítélkezési gyakorlata alapján leghamarabb őszszel születhet ítélet a két perben. Egy esetleges pervesztés esetén így azonban kicsúszhatunk az időből, hogy olyan kiváltó projekteket indítsunk el a kérdéses mintegy 200 milliárd forintos forrás terhére, amelyek lezárhatóak a jelenlegi uniós költségvetési időszak pénzügyi zárásáig, azaz 2015 végéig, annak érdekében, hogy ne veszítsünk forrást a 2007-2013-as EU- keretéből. „Mind a per megnyerésére, mind elvesztésére fel kell készülni, a projekteket érintő támogatói döntéseket még az idei év során meg kell hozni”- mondta Szalóki Flórián. jogszabályok adta kiskaput, vagyis a projektek áfáját is elszámolható költségként határozza meg. Ha a törvényszék a bizottságnak ad igazat, az precedens- értékű lesz, miután az áfa projektköltségként való elszámolását általános gyakorlatként alkalmazza a NÍF a többi EU-finanszírozású közlekedési projekt tekintetében is. „Ösz- szességében 180-210 milliárd forint sorsa a tét” - mondta el lapunknak Szalóki Flórián. Az uniós közlekedésfejlesztési forrásokat gondozó operatív program (KÖZOP) irányító hatóságának (IH) vezetője közölte: az elszámolási vita azokat a projekteket érinti, ahol valamilyen formában majd díjat szednek a közutak vagy vasútvonalak használóitól, így az összes autópálya-, illetve vasúti beruházás, valamint az 1-2-3 számjegyű, az elektronikus útdíj által érintett közutak fejlesztése sorolható ide. Ha Brüsszel nyeri meg a pert, a 180-210 milliárdos forrást - amelyet a per lezárultáig a hazai költségvetés biztosít a projektek számára - a büdzséből kell előteremteni, ami makroszinten ronthatja majd az egyenleget. Kardeván Endre: Export csak a nagy cégektől várható HUNGARIKUMOK A belső piac visszaszerzése mellett a Nemzeti vidékstratégiában foglalt prioritások egyike az export- lehetőségek visszaszerzése - mondta Kardeván Endre a hungarikumtörvényről rendezett konferencián. A Vidék- fejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára hozzátette: szükség van az egyedi kisgazdaságokra, de nem szabad megfeledkezni a nagyobb élelmiszer-termelőkről sem, mivel az export erősítése csak tőlük várható. ■ Ahungarikumbizottságban több tárca, de a MÁÉRT is képviselteti magát. A nemrég elfogadott hungari- kumtörvénytől azt várják, hogy a megszerezhető védjegy versenyelőnyt biztosít a magyar termékeknek mind a belső, mind a külső piacokon. Kardeván hangsúlyozta: hungarikumnak természetesen nem csak élelmiszerek minősülhetnek, hanem minden olyan szellemi, anyagi termék, eljárás, amely csúcsminőséget képvisel, jellegzetesen magyar, és amelyet a hungari- kumbizottság annak minősít. A hungarikumbizottságban nem kapnak helyet a társadalmi szervezetek, mert úgy kezelhetetlenül soktagú lett volna a testület - ezt már Gyaraky Zoltán, a tárca főosztályvezetője mondta az eseményen. A bizottságban ugyanakkor ott lesz több minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, és - két fővel - képviselteti magát az Országgyűlés, valamint három taggal a Magyar Állandó Értekezlet is. A bizottság titkársági feladatait a VM látja majd el - tette hozzá Gyaraky, aki szerint erre elsősorban azért van szűki ség, mert egy önálló intézmény fenntartása túlságosan költséges volna. Ezen felül - mivel az értékek összeírása a minisztériumokat leszámítva önkéntes rendszerben zajlik, ma még nem felmérhető a hungari- kummá nyilvánítással járó feladatok mennyisége sem - közölte a főosztályvezető. ■ B. L. Sok még a kérdőjel a béremelés fedezete körül egészségügy A kórházak a kötelező fizetésremelésre sem kaptak többletforrást Várhatóan július 1-jén lép hatályba egészségügyi tevékenység végzéséről szóló törvényt módosítása, amely jogszabályi szinten biztosítja az egészségügyi dolgozóknak beígért béremelést. Az elvileg augusztustól esedékes, januárig visszamenőleg érvényes béremelés fedezeteként a szakállamtitkárság két forrást jelölt meg. Egyrészt a chipsadó tervezett 20 milliárdos bevételéből 15, másrészt az egészségügyi intézményrendszer átalakításából ugyancsak 15 milliárd forintot. A népegészségügyi termékadó bevételei az év első két hónapjában 702,6 millió forinttal, 3,5 százalékkal maradnak el az időarányosan tervezettől. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint ráadásul az államosítás nyomán tervezett átszervezések és központosított közbeszerzések az idén még egészen biztosan nem fognak megtakarítást eredményezni. Rácz Jenő szerint nem csupán a béremelés fedezetével van gond. A kórházak nem kaptak pluszforrást a kötelező minimálbér-, illetve a bérminimum-emelésre sem. Csak ezt a két tétel eléri az intézmények bérjellegű kiadásainak 5 százalékát, ami a 617 milliárdos kórházi és rendelőintézeti kasszából - a költségeknél 60 százalékos Rácz Jenő: A fedezettel van gond arányban figyelembe véve a bérkiadásokat - 18 milliárd forint körüli összeget jelent. A béremelésről szóló kormányhatározat alapján még az is feltételezhető, hogy ahhoz nem számítanak pluszforrásra. Az ugyanis arra hatalmazza fel a nemzeti erőforrás minisztert, hogy „a gyógyító-megelőző ellátás területén rendelkezésre álló 30,55 milliárd forintot fordítsa béremelésre”. Havi majdnem bruttó ezer forinttal kerestek kevesebbet tavaly az egészségügyi dolgozók, mint egy évvel korábban - derül ki a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet legújabb adataiból. Ennek oka, hogy a közszférában foglalkoztatottak 2010-ben kétszer kaptak rendkívüli keresetkiegészítést, fejenként összesen 98 ezer forintot. Miközben az orvosok nettó keresete 7 százalékkal (havi 14 ezer forinttal) nőtt, a szakdolgozóké 2,6 százalékkal csökkent, míg az egyéb egészségügyi foglalkoztatottak ugyancsak kevesebbet kaptak, 3,7 százalékkal. Az egészség- ügyiek bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaság átlagától is elmarad, az előbbitől több mint 35 ezer forinttal (16 százalék), az utóbbitól csaknem 23 ezer forinttal (11 százalék). ■ H. É. 4 s <
