Tolnai Népújság, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-03-25 / 12. szám
2012. MÁRCIUS 25., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJARO Fiatal fülekre hangolva adás Újra hangjátékot készít a közrádió, főleg a fiatalok a célközönség Az iskolásokról szóló családi hangjátékkal, Tövis- házi Ambrus és Hó Márton zenéjével, valamint kitűnő színészgárdával erősít a MR1 - Kossuth Rádió: nyárig hatvan rész lesz hallható az Időfutár című sorozatból. Mézes Gergely Ez nem a Szabó család - szögezi le rögtön az interjú elején Salamon András, az Időfutár című hangjátéksorozat rendezője. És igaza is van, mert míg az 1959- ben indult Szabó család hetente egyszer jelentkezett; addig ezúttal napi sorozatról van szó. Ráadásul próbálkoznak az interaktivitással is: a műsor meghallgatható az interneten és a Facebookon is, hamarosan rapszövegíró verseny indul, és a történet kanyarításába is beleszólhatnak a hallgatók. A megváltozott időket jelzi, hogy a sorozat zenéit az Amorf Ördögökből, az Erik Sumo Bandből vagy a Péterfy Bori & Love Bandből ismert Tövisházi Ambrus és a Most mizu pontosan? című poéndalt jegyző Hó Márton írják. Annak ellenére, hogy a sztori általános iskolások körül bonyolódik, Salamon András szerint nem ifjúsági, tinisorozatról van szó. „Nevezték már fantásynak is az Időfutárt, de ez sem pontos definíció. A korosztály szempontjából persze a fiatalok számítanak célközönségnek, de a történet többi szereplője, a tanárok, a szomszédok, a szülők révén megjelennek az idősebb generációk is. Ezért sokkal jobb elnevezés a családi sorozat” - vélekedik a rendező. Arra a kérdésre, hogy mivel próbálják épp azt a neten felnövő korosztályt megnyerni, amely számára a hagyományos rádióhallgatás, pláne a hangjáték fogalma egyre idegenebb, Salamon András azt feleli: igyekeznek minél „filmszerűbb” hangjátékot készíteni. „A fiatal korosztály fülére hangolunk. Pergő, filmszerű jelenetekben gondolkozunk, amelyek tele vannak látvánnyal, gazdag hangképekkel” - vélekedik a rendező, aki szerint ki kell lépni abból a „kliséből”, hogy a hangjáték egy letűnt kor műfaja vagy hogy csak az idősebbek Salamon András rendező és Herman Flóra, a főszereplő a rádió felvételén hallgatják. Ezért a szappanoperákból jól ismert Cliffhanger eszközét is használják, vagyis egyes részeket mindig befejezetlen, izgalmas cselekménnyel zárják. A filmrendezőként is ismert Salamon nem is titkolja, a felvételek során gyakran eszébe jut, hogy mozgóképet is lehetne forgatni az anyagból. A történetért a Finito és a Made in Hungária szerzője, Tasnádi István és két írótársa, Jeli Viktória és Gimesi Dóra íródramaturgok felelnek. „Egy kamaszlány izgalmas hétköznapjairól szól az Időfutár” - foglalja össze a cselekményt a rendező. A lányt Hannának hívják, Szegedről költözik Budapestre, így új közösségekbe kell beilleszkednie, például az iskoláéba, a bérházéba. „Az anyuka az ezotéria iránt érdeklődik, az apukának érdekes foglalkozása van. Hanna pedig erős nosztalgiával, bánatosan gondol Szegedre” - jellemzi Salamon András az alapszituációt. Arra a kérdésre, hogy miként lesz egy családi sorozatnak Időfutár a címe, elmondja, a lány megismerkedik egy ' különös öregemberrel, aki rábíz egy fontos tárgyat. „Egyelőre még nem tudni, miért olyan különös ez a tárgy, de annyit elárulhatok, hogy az időutazással lesz kapcsolatos. A jelenben és a múltban is játszódik a történet” - mondja a rendező, aki szerint ha valakit a történet elsőre nem is varázsol el, azt a remek színészgárda biztosan meggyőzi majd. A főbb felnőttszerepeket Péterfy Bori, Fullajtár Andrea, Molnár Piroska, Gyabronka József, Láng Annamária, Derzsi János, Scherer Péter, Nyakó Júlia és Stefanovics Angéla játssza. Hannát a tizennyolc éves Herman Flóra alakítja, aki fiatal kora ellenére dolgozott már együtt a rendezővel és Tasnádi Istvánnal is. „Szóltak, hogy jelentkezzek, de a castingon nekem is részt kellett venni” - meséli Herman Flóra, aki jelenleg a Bárka Színház East Balkán című produkciójában látható, valamint amatőr mozgásszínházi társulatokkal dolgozik együtt. A szerepekre több mint hétszázan jelentkeztek. A fiatal színésznő Névjegy salamon András 1956-ban született Budapesten. 1964-től gyermekszínész volt. 1976-1982 között a Magyar Televízió segédoperatőre, 1979-1981 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. Eközben a legendás URH (együttes) dobosaként is bemutatkozott. 1982-1985 között a Mafilm rendezőasszisztense, 1985- 1993 között pedig szellemi szabadfoglalkozású. 1993 óta a Hunnia Filmstúdió rendezője. 2000 óta a Színház- és Film- művészeti Egyetem tanára. számos díj birtokosa, a többi közt 1992-ben a filmkritikusok B. Nagy László-díját, 1997-ben (a filmszemle dokumentumfilmes fődíját, 1998- ban, 2000-ben és 2008-ban pedig a filmszemle dokumen- tumfümes rendezői és operatőri díját kapta meg. szerint rádiójátékban szerepelni más típusú kihívást jelent a színpadhoz képest, mint fogalmaz, a legfontosabb feladat a természetesség. „A mikrofonból azonnal kihallatszik a hazug, a hamis hang” - teszi hozzá Herman Flóra, aki tizenkét éves karakterét „megfigyelő” típusként, ironikus, kritikus lányként jellemzi. „Mivel a többi szereplőnél idősebi) vagyok, ezért általában akkor szokott a rendező szólni, ha nem beszélek elég magas hangon” - meséli a felvételekről. Megjegyzi: mivel a munka hétköznap délutánonként zajlik, bőven jut ideje másra is. Salamon András szerint a rádiójáték-rendezés hasonlít a filmezésre, például a színészeknek sem kell nagy teret bejátszaniuk. „Meggyőződésem, hogy a rádiójáték sokkal jobban megmozgatja a hallgatók képi fantáziáját, mint egy televíziós sorozat. Itt a hallgatónak meg kell alkotnia a világot, így sokkal intenzívebb a részvétele. Persze segítünk neki, hangokkal, atmoszférával, pótoljuk azt, amit a kép hiányával elvesztettünk. Azt Hiszem, ez legalább olyan érdekes, mint filmet rendezni” - magyarázta a rendező. Április 20-án nyithat a Zöld Pardon április 20-án a Magna Cum Laude koncertjével nyithat újra a Zöld Pardon. A szórakozóhely marad a XI. kerületben: a Rákóczi híd hídfőjénél üzemel majd. Az új terület 5700 négyzetméteres mérete megegyezik a régivel, és maradnak az eddigi programok is. Dokumentumfilmeket támogat a Médiatanács huszonkét dokumentumfilm gyártását támogatja a Médiatanács mintegy 191 millió forinttal. A szervezet döntött kilenc animációs filmterv támogatásáról is összesen csaknem 100 millió forint értékben. Többek között Lázár Ervin mesehősei, valamint a vörös- iszap-katasztrófa eseményei elevenedhetnek meg a köztelevízió képernyőjén. Duran Duran-koncert lesz Budapesten A BRIT DURAN duran ad koncertet június 28-án a Papp László Budapest Sportarénában. A csapat az eredeti tagokkal és Dorn Brown gitárossal érkezik. r Újra turnézik George Michael ismét remek egészségnek örvend George Michael, és készen áll rá, hogy folytassa koncertturnéját. Á Wham! együttes egykori frontembere szeptember 4- én és 6-án ad koncertet az osztrák fővárosban. A 48 esztendős világsztárt november 21-én szállították be egy bécsi kórházba tüdőgyulladással. George Michael újra színpadon Négy kiállítás a Tavaszi Fesztiválon néznivaló Sajtófotók, enteriőrök, színháztörténeti tárlat is lesz A 32. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül négy kiállítás is várja az érdeklődőket Budapest múzeumaiban. A Balassi Intézetben április 30-ig látogatható a fiatal alkotók munkáit felvonultató Kikelet című kortárs művészeti tárlat. Kétszáz évvel ezelőtt, 1812- ben nyílt meg a pesti Német Színház a mai Vörösmarty téren. Az évfordulót a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár közös, a Múzsák a Teátrum téren című kiállítással ünnepli a BTM Vármúzeumában. Az Iparművészeti Múzeum nagyszabású kiállítással mutatja be az 1920-as, 30-as évek művészi igényű enteriőrjeit, iparművészek alkotta lakberendezési tárgyait, a magyar iparművészet e fényes, nemzetközi sikereket felvonultató időszakát Art deco és- modernizmus - Lakásművészet Magyarországon 1920-1940 címmel szeptember 30-ig. Harmincadik évfordulójához érkezik a Magyar Sajtófotó Kiállítás. A világ élvonalában című tárlat az elmúlt év legizgalmasabb pillanatait, természeti csodáit idézi fel. A Harminc év képekben című kísérőkiállításon az elmúlt három évtized legjobb sajtófotóiból készült válogatás is látható lesz május 6-ig a Magyar Nemzeti Múzeumban. - ■ Mohai Balázs felvétele Deborah Anne Dyer énekesnőről a Szigeten Minden kicsit másként a színházi világnapon világnap Színházi világnapra készülnek szerte az országban, a Nemzetközi Színházi Intézet 1961-es határozata alapján 1962 óta tartják meg annak emlékére, hogy 1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. Célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet, a kultúra fontosságára, kérje a közönség szeretetét és támogatását. Ebből az alkalomból készül egész napos programokkal a Sufni G’ART’N-ben is, ahová egy délutánra beköltözik a Bajor Gizi Színészmúzeum, s kezdődik az emlékezés: kicsit másképp, mint ahogy egy színháztól „megszokott”. Beszélgetnek majd a színházi múltról és jelenről, „Dallamok dédanyáink világából” címmel zenés nosztalgia és karaoke lesz, este pedig felolvasó színház várja a látogatókat Alfred de Musset szövegei alapján. A színházi szerveződés egy évvel ezelőtti nyitásakor arra vállalkozott, hogy otthont adjon azoknak az előadásoknak, amelyek alig találnak maguknak teret. Kortárs magyar és külföldi drámairodalom darabjával foglalkoznak felolvasó színházi esteken, a magyar és a világirodalom klasszikusaival pedig kicsit másképpen. Kísérleteznek a hely, a műfajok adta lehetőségekkel. ■ t r
