Tolnai Népújság, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-22 / 69. szám

il S i í AZ OLDALT SZERKESZTETTE: Molnár Ágnes, 30/650-3013, agnes2.molnar@axels.hu . Az oldalon megjelent írásokat olvashatjátok a www.teol.hu-n . wmmmmmmm . 2012. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK furáit tamjvaí Horror mesében, játékban agresszió A fiatalok úgy viselkednek, amilyen mintát látnak életébe! iZöldségbőrbe bújt gyümölcs a paradicsom | A paradicsom Közép- és Dél- Amerikából származik. Euró­í paban a 16. szazadban ismer-' Jték meg, a gyarmatosítás által »jutott el idáig. Ma már aal igész világon termesztik. Ezv ínagy szerencse, mert sok jól : tulajdonságáról ismert. Azon! Kívül, hogy különleges íze mLj att rengeteg ételt tesz ízlete-J f sebbé, magas a C-vitamin-tar J talma, és 12-féle vitamin ta-| |lálható benne. A színe mutat-’ T\a a magas karotintartalmát, »amelyet a szervezet A-vita- f minná alakít át. Fontos a látási I és a nyálkahártyák egészsége »szempontjából, sőt csökkenti ?a szív-és érrendszeri betegsé­gek kialakulását. Kutatások szerint azoknál az* : embereknél, akik rendszere^ sen fogyasztanak paradicso t mot, sokkal kisebb a rákosf megbetegedések kialakuiásá-f nak aránya. Ezt főleg a bennef található likopinnak köszön-« I hetjük. A kedvező élettani ha-f tása főleg az erőteljes anti-J oxidáns mivoltával magyaráz-í | ható. Ha nyersen fogyasztjuk, ak-f pcor a magas C-vitamin-tar- »talma jelentősebb, ha leves-f | ként vagy mártásként, akkori fa likopin hatása érvényesüli jobban, és a tápértéke is ma-í igasabb. Mindenféle formá-J ban egészséges, jó a beteg-, ségek megelőzésére, és ínj nőm ételeket lehet készíteni! belőle, vagy akár savanyú-, Ságként is tálalhatjuk. Érde-i kesség, hogy a botanikusok 1 szerint a paradicsom nemi ’zöldség, hanem gyümölcs,* ennek ellenére a köztudat- J ban a mai napig zöldségként| | híresült el ez ízletes ter- S> mény. De akármi legyen is, aj lényeg, hogy fogyasszunk* belőle minél többet, hog^l megőrizzük egészségünket^ ’szépségünket! ■ Jáhn Eszter, Tamási,! Béri Balogh Ádáml ► Gimnázium, 10. A | is 1 I Mese a tűzpiros virágról - színházi előadás a békéscsabai Jókai színházban. Könnyebben megemészti a mesét a gyerek, ha nem tévében látja Illusztráció Nem csoda, hogy a fiata­lok egymással, és a fel­nőttekkel szemben is ag­resszívak, hiszen min­denhonnan ezt a viselke­désformát látják. Már a tetteik súlyát sem tudják felmérni. Klézli Krisztina Manapság az agresszió fokozó­dása általánosságban megfi­gyelhető a fiatalok és a felnőttek világában is. Az emberek türel­metlenebbek egymással, dur­vábban viszonyulnak a másik­hoz, és ez észrevehető a közle­kedésben, vásárlás közben, vagy akár az utcán, illetve sok­szor a munkahelyeken is. Ugyanez látható az iskolák­ban, ahol a gyerekek agresszí­vek egymással és a tanárral szemben. A környezetükkel, a tárgyakkal szemben is megfi­gyelhető ez, gondoljunk csak a kukaborogatásokra, autórongá­lásokra, graffitikre. Különösen csoportokba verődve nagyon „bátrak”, és nemcsak a tetteik­ben, hanem a beszédükben is megjelenik mindez. Olyan, mintha a felnőtt világ tükörképe lenne a gyerekek, fi­atalok világa. Csak bele kellene nézni a felnőtteknek ebbe a tü­körbe, és észrevenni, hogy ön­magukat látják. Hiszen ők ne­velték, nevelik fel ezeket a fiata­lokat, ők mutatják a mintát, a példát. A felnőttek világában megjelenő agresszió hatalmas mennyiségben zúdul a gyere­kekre a televízión, az interneten keresztül. A játékok is az ag­ressziót sugallják, főleg az internetes verziók. A virtuális térben történő dolgokat valóság­ként élik meg a gyerekek, tiné­dzserek, és beépíthetik szemé­lyiségükbe mindenféle érzelem nélkül, mert azt látják, hogy kö­vetkezmények nélkül vereked­hetnek, sőt gyilkolhatnak, mert a következő pillanatban sértetle­nül folytathatják ők is és az el­lenfeleik is a játékot, hiszen van még „életük”. És mi van a mesékkel, ami a picik kedvencei? Már itt is meg­jelenik az agresszió, a rémsé­gek sorozata. Gondoljunk csak a boszorkányra, aki felhizlalja Jancsit és Juliskát, hogy azután megsüsse és megegye őket, vagy Hófehérke gonosz mosto­hájára, aki megparancsolja a vadásznak, hogy ölje meg az ár- taüan kislányt és vágja ki a szí­vét, és folytathatnám tovább. Ezeken a meséken generáci­ók sora nőtt fel, korábban még­sem jelentkezett ilyen nagy mértékben a gyerekek, fiata­lok erőszakosságra való hajla­ma. Valószínűsíthető magyará­zat a szülők, a felnőttek visel­kedése, vagy oda nem figyelé­se. Ha ezeket a meséket az édesanya vagy az édesapa ol­A kedves dalocskák sem szűkölködnek a krímiben GYERMEKKORUNKBAN mi ÍS Ví­gan énekeltük a „Gólya, gó­lya gilice” kezdetű dalt, de bele sem gondoltunk, miért vágja meg szegénynek a lá­bát a török gyerek. Tőlük Ka­talinka katicát is féltettük, nehogy kerék alá, vagy épp sós kútba tegyék a törökök, netán agyonlőjék. De gyak­ran kántáltuk a „Boci, boci tarkát” is, holott szerencsét­lennek se füle, se farka nem maradt. A csigabigának azonban drukkoltunk, hogy jöjjön ki az égő házából, mie­lőtt összetörnék a gyerekek. Bár egyik ének sem mondha­tó altatódalnak, arról meg­oszlanak a vélemények, jó hatással vannak-e ezek a kicsikre. vassa fel, akkor a kicsik fantá­ziájában az életkoruknak meg­felelően jelenhetnek meg a sze­replők, tettek, illetve bele is kérdezhetnek. Míg ha mesefil­meket néznek, akkor készen kapják az agressziót, amit nem biztos, hogy fel tudnak dolgoz­ni. A megoldás talán az lehet­ne, ha nyugodt környezetben élhetnének a gyerekek, ha mindig lenne mellettük valaki, aki kérdéseikre választ ad, ha megbeszélhetnék a feléjük ér­kező információáradatból azt, amit nem értenek. Sajnos, mai világunkra a ro­hanó, kapkodó életvitel, a türel­metlenség jellemző. A felnőttek sem képesek feldolgozni a tö­megkommunikáció által közve­tített rengeteg információt, és egyre feszültebbek lesznek, ami kiválthatja az agresszív vi­selkedést. A gyerekek pedig eb­ben a világban nőnek fel, és ez­zel az ördögi kör bezárult. Bár sejtem a megoldást, a megvaló­sítás lehetőségét nem látom, mint ahogy nálam sokkal oko­sabb emberek sem képesek megoldást találni a helyzetre. Az viszont biztos, hogy ez nem jó így. A cikk szerzője a tolnai Sztárai Mihály Gimnázium 11. A osztályos tanulója % Schiff András zongoraművész könyvét a barátnőm, Dalma aján- % lotta a figyelmembe. Már a címe * is azt sugallja, hogy ez nem egy át­lagos darab. A zenéről, zeneszer­* zőkről, önmagáról címet kapó mű % - mint ahogy azt sejteni lehet ­teljesen zenei témát kapott. A szerző már 14 évesen a Zeneaka­* démia tanítványai közé tartozott, % és egy osztályba járt többek kö­zött Kocsis Zoltánnal, aki Kos­* suth- és Liszt Ferenc-díjas kar­* mester, zongoraművész és zene- szerző. Az író bemutatja a saját életét, egészen a gyermekkorától * kezdve, a sikerig vezető hosszú . úttal együtt. Egyáltalán hem volt egyszerű idáig eljutnia, mert zsi­* dó származását abban az időben * nehezen fogadták el. Érdekessé­geket is elárul magáról azonban, például egy-egy szereplés előtt * inspirálónak talált egy festményt t vagy kiállítást. Megemlíti a pél­daképét is, Rudolf Serkint, de szót * ejt még a zene tudományáról, a * magyar zenei életről, és a lemez- felvételekről is. A zongoraművész % nemcsak Magyarországon, ha­* nem külföldön is sikeres pályát m futott be, amibe ugyancsak bete­kintést nyerünk. Schiff András * életében a zenén kívül a szerelem * is helyett kapott, így a feleségéről is olvashatunk. A könyv ajánlá­* sát talán maga a szerző fogalmaz- % ta meg a legjobban: „Amit az em- % bér lát, olvas vagy átél, egészen biztos kihat a zenélésre is.” * Ajánlom a könyvet minden , olyan lelkes olvasónak, aki kicsit ismerkedne a komolyzenével, * vagy már jártas is benne. A könyv * egyébként CD-mellékletet is tar­talmaz, amit a Magyar Rádió rög­zített, a budapesti liszt Ferenc Ze­* neakadémia nagytermében. , ■ Bálint Edit, Bonyhád, PSEG, 10. B « % « » % % * Schiff András zongoraművész A vérbeli, hiúságot félretenni képes színésznők akár a nullás gépet is be­vállalják egy-egy szerep kedvéért. Az 50 éves Felicity Huffman a Született feleségek 4. évadjában mutatkozott kopaszon. A történet szerint Lynette- nél mellrákot diagnosztizáltak, és épp egy kemoterápián volt túl, amikor a nézők először tekinthették meg a színésznő fejformáját teljes mivoltá­ban. Demi Moore is jól döntött, amikor a G. I. Jane szerep kedvéért lebo­rotválta a fejét. A film producerei nem ingyen kérték tőle az áldozatot: 11 millió dollárt kaszált a kopaszságért cserébe. Huszonöt SETA-s diák is jegyet kap x-faktor koncert Dedikálást tartanak az énekesek a Takarék fiókjában A Takarékpont-hálózat jóvoltából március 30-án a szekszárdi sport- csarnokban kápráztathatja el hangjával a fiatalokat az X-Faktor legutóbbi sorozatának négy te­hetsége. Kocsis Tibor, a műsor győztese mellett Muri Enikő és Baricz Gergő, valamint a bonyhá­di -rocker: Tarány Tamás is szín­padra lép. A koncert ingyenes, a fiataloknak csupán annyi felada­tuk van, hogy meglátogatják a Facebookon a Takarék honlapját, lájkolják azt, és kitöltenek egy re­gisztrációs adatlapot. Ezután e-mailben tájékoztatják őket, hogy melyik kirendeltségen ve­hetik át a belépésre jogosító kar­szalagot. A szervezők azokra is gondoltak, akik nem tudnak '/it , A fiatalok már izgatottan várják a március végi X-Faktor koncertet részt venni az eseményen. Szá­mukra a koncert napján 16.30-tól a Völgység-Hegyhát Takarék szekszárdi, Széchenyi utca 62. szám alatti fiókjában dedikálást tartanak az énekesek. A SÉTA-program legügyesebb diákújságíróit is meglepi egy-egy belépőjeggyel a Völgység-Hegy­hát Takarék és a Tolnai Népúj­ság. Az ifjú toliforgatók a prog­ramban részt vevő pedagóguso­kon keresztül kapják majd meg a jegyeket. A közel 100 fiatalból 25-en részesülnek ajándékban. Ők azok, akik a legtöbbször pub­likáltak az újságba, és a legszín­vonalasabb cikkeket küldték el számunkra. Csak így tovább, a SÉTÁ-val csak nyerni lehet! AZ OLDAL A REPROPRESS MAGYAR LAPKIADÓK REPROGRÁFIAI EGYESÜLETE TÁMOGATÁSÁVAL AZ „OLVASS A NAPILAPPAL, ÉS ISMERD MEG A KÖRÜLÖTTED ÉLŐ VILÁGOT!” PROGRAM KERETÉN BELÜL JELENIK MEG. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom