Tolnai Népújság, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-02 / 53. szám
2012. MÁRCIUS 2., PÉNTEK Béremelés: nesze semmi a nővéreknek egészségügy Balogh Zoltán: öt-hatezer forinttal emelkedne átlagosan a szakdolgozók fizetése Senkit sem motiválnak a kormány béremelési tervei - véli az egészségügyi szakdolgozói kamara elnöke Mindössze nettó 5-6 ezer forintot kapnának kézhez fizetésemelésként a nővérek a bértárgyalások jelenlegi állása szerint - derül ki abból az interjúból, amelyet Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke adott a Világgazdaságnak. Haiman Éva- A bértárgyalásokról kiszivárgó hírek szerint maximum bruttó 12-15 ezer forintos fizetésemelést kapnak a szakdolgozók. Emiatt szerveztek demonstrációt most szombatra?- Vannak számítások, és azok körülbelül ekkora összegről szólnak. De ebből még lejönnek a munkáltatói befizetések és a munkavállalói adó, vagyis végeredményben mindössze 5-6 ezer forinttal emelkedne az ápolók és szakdolgozók jövedelme. Mi nem tartjuk elfogadhatónak, hogy tekintet nélkül a szakképesítés szintjére, az egészségügyben eltöltött időre, mindenki ugyanakkora összeget kapjon. Erről is szól a megmozdulásunk.- De vajon lehet-e, érdemes-e differenciáltan szétosztani ilyen csekély összeget?- Muszáj, ha azt szeretnénk, hogy holnap is legyen, aki a betegágy mellett áll. A 95 ezer egészségügyi szakdolgozó ma átlagosan 115 ezer forintot keres havonta. Közülük 65-66 ezren, különösen a kórházakban dolgozók azonban ezért nem heti 40, hanem 60 órát dolgoznak, éjszaka, hétvégén és ünnepnapokon is. A közalkalmazotti bértábla pedig ettől az évtől gyakorlatilag nem tesz különbséget egy fiatal, OKl-s képesítésű műtőssegéd és egy 20-30 éve dolgozó, tapasztalt nővér között, mindkettejüknek 108 ezer forint bérminimumot garantál. A szakdolgozók mintegy 80 százaléka esik jelenleg ebbe a bérkategóriába. Senkit sem motivál, ha azt látja, az állam kemény 1900 forinttal garantál több bért a számára, ha húsz évet lehúz az egészségügyben. Vagy, ha majd elvégzi a főiskolát, bruttó 14 ezer forinttal emelkedik a fizetése.- Miközben tőlünk nyugatabbra jóval többet kereshet.- Ausztriában az itthoni fizetések ötszörösét, Nagy-Britanniában, például anesztezioló- giai-intezív terápiás szakasz- szisztensként akár a tízszeresét is. És bár a hivatalos adatok szerint az elmúlt időben évente csak 400 szakdolgozó kért külföldi munkavállalási engedélyt, mindannyian tudjuk, hogy például háziápolóként is sokan dolgoznak külföldön, ahhoz nem kell ilyen papír. Jellemző, hogy az ápolók fizetés nélküli szabadságot vesznek ki, és csak néhány hónapot dolgoznak külföldön, de azalatt annyit keresnek, mint itthon egész évben. Névjegy BALOGH ZOLTÁN (42 éves) A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástudományi Tanszék docense, tanszékvezetője. 1994-ben kapta meg diplomás ápolói, 1995-ben gyógytomászoklevelét. A brit Exeter Egyetemen 1997-ben az egészségügyi szakképzésből egyetemi fokozatot, a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolában 2008-ban tudományos fokozatot szerzett.- Mennyi ápoló hiányzik ma a kórházakból?- 4-ó ezerrel több nővért kellene a betegágyak mellé, döntően a Közép-Magyarország régióban. Míg azonban ott hiány van, az ország számos pontján gazdasági okokból létszámstopot rendeltek el. Azokon a helyeken inkább leépítik a hosszú ideje betöltetlen státusokat, tovább terhelve a már ott dolgozókat. Budapesten viszont sok helyütt egyszerűen nem kapnak szakképzett munkaerőt. Kénytelenek segédápolókat, ápolási asz- szisztenseket alkalmazni, akik bár fehér köpenyt viselnek, szakmai segítséget nem jelentenek a túlterhelt szakápolóknak. Csak a közmunkaprogram keretében évente 200 közmunkást foglalkoztattak a kórházak. Ha az erre fordított összegnek csak a töredékét az iskolarendszerű egészségügyi képzés megújítására fordították volna, nagyobb eredményt érnének el.- A szakképzéssel mi a probléma?- Az, hogy gyakorlatilag megszűnt. Csak Közép-Magyarorszá- gon 12 szakképzőhely volt, amelyből egyetlenegy maradt. Az a fajta állami szerepvállalás, amely az egészségügyi szakdolgozók képzését jellemezte 2008 előtt, ma nem létezik. Jelenleg az ország legtöbb pontján csak költségtérítéses szakdolgozóképzés folyik, bár az egészségügyi államtitkárság szerint az uniós pályázatok lehetőséget nyújtanak majd ösztöndíjprogramokra.- Ki fizet azért, hogy olyasmit tanuljon, amivel alig keres majd többet a minimálbérnél, cserébe a családját is alig látja?- Jó kérdés. Nem véletlen, hogy évente egy-másfél tucat műtőasszisztens, körülbelül tíz pszichiátriai szakápoló végez csupán ma Magyarországon, és hogy drasztikusan elöregednek ezek a szakmák. De általában is emelkedik az átlagéletkor: míg 8 évvel ezelőtt, a kamara megalakulásakor még 46 év volt a szakrendelőkben és kórházakban dolgozó ápolók átlagéletkora, ma már több mint 50 év. Bérlet: tiltakoznak a cégek tervezet A kötelező kifizetés 120 ezres költség a fővárosban Attól tartanak, az ingázókat nem látnák szívesen a munkaadók A kőolaj-feldolgozás emeli az ipari árakat Kosa rendelőket mentesítene az ingatlanadó alól önkormányzatok Újból mentesüljenek az építményadó alól az önkormányzati feladatot ellátó egészségügyi intézmények - erről szóló törvényjavaslatot adott be a parlamentnek a fideszes Kosa Lajos. A változtatással a járó- vagy fekvőbetegellátást, megelőző, szűrő-, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt végző egészségügyi intézményeknek az idén nem kellene helyi építményadót fizetniük. Ez a mentességük január elsejével szűnt meg. ■ Az építményadó alól nem mentesülnének az állami kézbe került intézmények. A politikus - a tervezet indoklása szerint - ezzel azoknak a szolgáltatóknak kedvezne, amelyek saját tulajdonú épületben végzik a munkájukat. Ilyen lehet például az a háziorvos, aki általa megvásárolt rendelőben dolgozik, illetve a magánklinikák. Az államosított kórházakat nem említi a tervezet: ez azért lehet érdekes, mert Rácz Jenő, a kórházszövetség elnöke a minap egy konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a veszprémi kórház igazgatójaként az önkormányzattól kapott egy levelet, mely szerint 60 milliós ingatlanadót kell befizetniük. Mint mondta, ezt továbbította az államnak mint fenntartónak, de azóta nem kapott választ. ■ VG Közös nyilatkozatban tiltakozik két nagy munkaadói szervezet, a Vállalkozók és Munkáltatók országos Szövetsége (VOSZ) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a személyszállítási törvény tervezetének egyik passzusa ellen. A nemzeti fejlesztési miniszter által múlt héten benyújtott javaslat szerint júliustól a munkaadónak meg kellene térítenie a dolgozók munkába járásához szükséges jegyek, illetve bérletek árának legalább 86 százalékát, függetlenül attól, hogy helyi vagy helyközi tömegközlekedésről van szó. Jelenleg csak a helyközi utazásnak - vasút, volánbusz, HÉV, elővárosi busz - kell a minimum 86 százalékát téríteni, és erre is felső összeghatár van érvényben, amely 2010-ben havi 30 ezer forint volt, ez emelkedik minden évben az infláció mértékével. A helyi bérletet pedig cafeteria keretében is adhatja a munkáltató. A módosítás bővítené ezt a kört, így például egy budapesti cég a szomszéd kerületből munkába járó alkalmazottjának is meg kell vegye a BKV-bérletet. Ez évi 120 ezerforintos pluszköltség lenne dolgozónként. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alel- nöke a közleményben úgy fogalmaz: a javaslat jelenlegi formájában elfogadhatatlan a munkaadók számára. „A szabályozás amellett, hogy jelentős pluszterhetjelentene a vállalatok számára, a béren kívüli juttatások kapcsán az adótörvényekkel is ütközik” - közölte. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint a vállalkozások helyzetét tovább nehezítő kötelezettség bevezetésére, a helyi közlekedésre való kiterjesztésére „nincs reális lehetőség”. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a változtatással ellenérdekeltté tennék a munkáltatókat a vidéki munkavállalók foglalkoztatásában, ez pedig érvelésük szerint kedvezőtlen irányba befolyásolná az amúgy is gyenge mobilitási hajlandóságot. Emlékeztetnek arra is, hogy a minimálbéremelés és a nettó béreket megtartó kötelező béremelés már eddig is terheket rótt a vállalkozásokra, és arra kérik a kormányt, hogy a rosszul működő tömegközlekedést újítsák meg, mert az „átláthatatlan és ésszerűtlen működtetés veszteségeit nem fizettethetik meg a hazánkban működő magánvállalkozásokkal”. Azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy konzultáció nélkül született meg a javaslat. A törvénytervezetben olvasható indoklás szerint a változtatások a közösségi közlekedési rendszer versenyképessége és a„közlekedéspolitikai célkitűzések középpontjában álló hivatásforgalmi célú utazások" szempontjából fontosak. Ugyanitt azzal is érvel a törvényalkotó, hogy „a munkába járás költségtérítésének törvényi szintű újradefiniálása a közösségi közlekedést igénybe vevő fizetőképes kereslet megerősítését szolgálja”. A Budapesti Közlekedési Központ egyetért az általános utazási költségtérítési kötelezettség bevezetésével, mivel így növelni lehet a közösségi közlekedést igénybe vevők számát - mondta Vitézy Dávid vezérigazgató. Szerinte a mostani rendszerben az autóval való bejárást részesítik előnyben az adójogszabályok, miközben kiemelt várospolitikai és környezetvédelmi célkitűzés a tömegközlekedés részarányának növelése. A javaslat elfogadása e téren szerinte jelentős, előrelépést hozhat, illetve növelheti a bérletvásárló utasok számát, így a közlekedési társaságok bevételeit. «VG # KSH Múlt év decemberéhez képest 0,3, éves összevetésben 7,8 százalékkal emelkedtek az ipari árak, az exportértékesítést kiszűrve a belföldi adat sorrendben 0,8 és 7,7 százalék - derül ki a KSH adataiból. Ezen belül a feldolgozóipar januári belföldi értékesítési áraiban a megelőző hónaphoz viszonyítva összességében 1,2 százalékos volt az emelkedés, az értéket a kokszgyártás és kőolajfeldolgozás árai húzták fel a maguk 3,5 százalékos emelkedésükkel. Az élelmiszeripar árai 1,4, a vegyi anyag és termék gyártásának árai 1,1 százalékkal emelkedtek. Csökkentek ugyanakkor az árak a számítástechnikai és a járműgyártásban is decemberhez képest Az ipar belföldi értékesítésében jelentős súllyal szereplő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágban az árak az előző havihoz képest 0,3 százalékkal nőttek. Éves összevetésben, 2011 januárjához képest átlagosan 8,7 százalékkal emelkedtek a feldolgozóipar belföldi értékesítési árai. Az értéket itt is a kőolajfeldolgozás és a kokszgyártás kiemelkedő drágulása rántotta maAz ipar termelői árainak indexe (előző év azonos időszakához képest) VG-CRAFIKA FORRÁS: KSH gasba: majdnem egyharmadával emelkedtek az árak. Átlagon felüli drágulás volt a vegyianyag- gyártásban és az elektronikai, optikai termék gyártásában is, olcsóbb lett viszont 12 hónap alatt a gyógyszergyártás, valamint a textil- és bőripar. Az ipar forintban mért exportértékesítési árai januárban az előző havihoz képest nem változtak, az egy évvel azelőtti időszakhoz képest 7,8 százalékkal emelkedtek. A forint egy hónap alatt az euróhoz mérten 1, az amerikai dollárhoz képest 3,1 százalékkal gyengült, míg a 2011 januárjához viszonyítva 11,6, illetve 15,4 százalék a két adat. VG ■ Az 50 pontos határ felett a BMI A BESZERZÉSIMENEDZSER-INDEX (BMI) szezonálisan kiigazított 2012. februári értéke 50,5 pont, ez 0,7 százalékponttal magasabb a januárinál - közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság. A korábbi februárokkal összevetve az idei érték alacsony, az elmúlt hónapok tükrében viszont magas, és négy hónap után 50 pont fölé került, vagyis bővülést jelez. A vizsgált részindexek négy kivétellel nőttek februárban januárhoz képest r.
