Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-04 / 30. szám

2 DOMBÓVÁR 2012. FEBRUÁR 4., SZOMBAT Gölle meghatározta az útirányt pálya Bodó Imre nem lett történész, de életét múltunk kutatásával töltötte Bodó Imre Fekete István portréja előtt. Élete nagy részét a múzeum tölti ki, amit ő alapított Önállóan pályáznak a vízminőség javítására pincehely Az uniós pályázat első fordulójának előkészí­tése, az engedélyek, tervek, hatástanulmányok készí­tése megkezdődött. A közel 200 milliós beruházás 10 szá­zalékos önerejét az önkor­mányzat biztosítja - tudtuk meg Herdics Béla polgár- mestertől. (vl) Lopnak mindenhol, • válogatás nélkül tolna megye Lezáratlan ke­rékpárt loptak el Fácánker­ten szerda délután. Duna- szentgyörgyön lakóházból loptak el 700 ezer forintot is­meretlen tettesek, amikor a tulajdonos, egy idős asszony nem tartózkodott otthon. Nagydorog és Pusztahencse határában az erdőből több köbméter fát szállítottak el a tolvajok. A kár mintegy 100 ezer forint, (ii) Etetni kell a madarakat, ha hóval fedett a táj tamási, pacsmag Megkezd­ték a madáretetést a pacs- magi halastavaknál. A ter­mészetvédelmi terület mint­egy kétezer lúd telelőhelyé­ül is szolgál. Az énekesma­darak magvakat, gabonát, a ragadozók malacgégét kap­nak. Ha nagy a hideg, és hó­val fedett a táj, az etetés, a szó szoros értelmében élet- fontosságú a madarak szá­mára. A pacsmagi munkát Molnár Zoltán gimnáziumi tanár irányítja, (wg) Ők is fáznak és éheznek TISZTELT OLVASÓINK! A lap előfizetésével, kézbesítésé­vel kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék Dombóvár ügynökségvezetőjét: __________Lösch Ferenc__________ 20 /969-20-15 Továbbiak a TEOLhu hírportálon Bodó Imre egész életét meghatározta annak tuda­ta, hogy ugyanabban a fa­luban született, mint a nagyszerű író, Fekete Ist­ván. A múzeumalapító a magyar kultúra napján kapta meg a Tolna megyei művészetért plakettet. Rácz Tibor- Tízéves koromban - igaz, nem annyira tudatosan és módszere­sen - már elkezdtem a Fekete István hagyaték gyűjtését, per­sze akkor még csak a könyveit gyűjtöttem, halmoztam. Az első regényét, A koppányi aga testa­mentuma című kötetét olvastam először, ami meghatározta egész további életem menetét. Termé­szetesen amellett az is nagy ha­tást gyakorolt rám, hogy az író Göllében, a szülőfalumban ne­velkedett - emlékezett vissza Bodó Imre, a dombóvári Fekete István Múzeum alapítója szen­vedélyének kezdeti fázisára. ■ Te tudod itt a legjobban a történelmet, de akkor is csak négyest kapsz. A most már nyugdíjasként az intézményt vezető és folyamato­san fejlesztő agrármérnök el­mondta, történész akart lenni, de nem volt olyan jó tanuló, hogy | bejusson a megfelelő egyetem- g re. Végül mégis elérte a célját, J mert - úgy gondolja - a társada- £ lom számára fontos gyűjtemény- nyé fejlesztette az elmúlt évtize­dek során a Fekete István Múze­umot. Éppen ezért a munkáért kapta meg a magyar kultúra napján „A Tolna megyei művé­szetért” plakettet. Mint arról korábban hírt ad­tunk, az elismerést három civil szervezet - a Bárka szalon, a Kézjegy klub és a Keresztény Ér­telmiségiek Szövetsége - alapí­totta 2000-ben megyei művé­szek és művészetpártolók jutal­mazására. Az ezüstplakett Mözsi-Szabó István grafikájának felhasználásával készült Barsi Péter ékszerész műhelyében. Öten kapják meg minden évben. Gölle, a kis Somogy megyei te­lepülés, amely régebben Tolná­hoz tartozott, mindig is fontos volt, s az is marad Bodó Imre éle­tében. Általános iskolai évei alatt már tagja volt annak a honisme­reti szakkörnek, amit Belányi Valterné, Mária néni tanítónője vezetett. Középiskolai végzettsé­gét azonban már Keszthelyen, a mezőgazdasági szakközépben szerezte, mivel akkoriban a me­zőgazdaság jól ment, s a falusi parasztgyerekeket erre a pályá­ra terelték a szülők. A Balaton-parti várostól az 1972-ben tett érettségi után sem tudott elszakadni, ugyanis az ot­tani agráregyetem növényvédel­mi üzemmérnöki karán szerez­te meg első diplomáját, ahol tör­ténelemtanára, Takács Gyula gyorsan felfedezte elhivatottsá­gát a magyar történelem iránt, itt is tagja lett a honismereti kör­nek. Mentorává vált a Bodó em­lékezete szerint kiváló ember s tanár, aki mindig azt mondta ne­ki vizsgák után: „te tudod itt a legjobban a történelmet, de ak­kor is csak négyest kapsz, ne­hogy elbízd magad”. A múzeumalapító bevallása szerint tanárai, oktatói óriási ha­tást gyakoroltak az életére, hi­szen akkoriban ezek a pedagó­gusok nem csak tanították, ha­nem emberré nevelték a gyere­keket, a fiatalokat. A várostól nem túl távol lévő Fenék­pusztán az egykori római kato­nai erőd maradványait, emléke­it kutatta önszorgalomból és eredményesen, hiszen még ér­méket is talált.- A katonaévek során sem kellett megszabadulnom szen­vedélyemtől - folytatta Bodó Im­re. - Kaposváron szolgáltam, ott is kijártam kutatni a levéltárba, amikor volt rá lehetőségem. Ak­koriban kezdtem el írni Gölle krónikáját. A kéziratom egyszer egészen véletlenül a parancsno­kom kezébe került, aki enge­délyt adott az aktívabb kutatás­ra. Ezt kihasználva katonaidőm utolsó nyolc hónapjában szinte csak aludni jártam be a lakta­nyába - mondta. Hozzátette azt is, hogy miután leszerelt, az attalai téesznél helyezkedett el, itt dolgozott hat és fél éven ke­resztül. Nagyon megszerette a települést, sok kiváló emberrel ismerkedett meg, sokakkal kö­zülük a mai napig jó barátok. Hamarosan újra visszatért a keszthelyi egyetem előadóiba, agrármérnöki diplomájával 1984-ben helyezkedett el nö­vényvédelmi felügyelőként. A dombóvári körzetben dolgozott nyugdíjba vonulásáig, 2009-ig.- Addigra már mindent a számítógépek uraltak, s ebben a környezetben kezdtem kényel­metlenül érezni magam. Nem volt már nekem való az a világ. Azóta csak azzal foglalkozom, amit szeretek, kertészkedem, van egy kis szőlőm, azt műve­lem, és gondozom a gyűjteményt - emelte ki a múzeumalapító. Fekete István Múzeumot alapított, mert ilyen még nem volt a városban- az életem nagy részét kitölti a múzeum, amit alapítottam. Ehhez az ötletet az adta első­sorban, hogy akkoriban Dom­bóváron még egyáltalán nem működött ilyen intézmény, s el­hivatott helytörténészként ezt nem hagyhattam szó, illetve tet­tek nélkül - mondta kérdé­sünkre Bodó Imre. Hozzátette azt is, hogy 1995. június 24-én vált elérhetővé gyűjteménye a közönség számára, akkor még csak egy emlékszobában, ame­lyet 2001-ben bővített. Tavaly nyáron egy harmadik teremmel bővült a múzeum, amelynek te­rületét tervei szerint záros ha­táridőn belül ismét nagyobbíta- ni fogja. Ám nagy figyelmet for­dít arra is, hogy a gyermekek, a fiatalok számára elérhető le­gyen a Fekete István-gyűjte- mény, rajpályázatokat szervez és bonyolít le az íróval vagy munkásságával kapcsolatban, előadásokat tart az iskolákban, szakdolgozatok témakidolgozá­sában segít egyetemistáknak. Mindemellett honismereti kiad­ványokat ír, ezeket a közelmúlt­ban adta ki az Attalai Krónika. A középkori Tolna megye temp­lomai című kiadvány szerzője, K. Németh András munkáját is segítette. Felesége óvodapedagó­gus, két fiuk született, András és Ákos. Előbbi már nős, utóbbi még nem. Pro Esperanto elismerés az áldozatos munkáért Új szabályzatot alkottak a kertbarátok pénzügyek Az önkormányzattól kevesebb támogatást kapott az egyesület A mesterséges nyelvért tett erő­feszítéseiért kitüntető oklevelet vehetett át a közelmúltban a dombóvári G. Nagy Róbert, a Dél­dunántúli Regionális Eszperantó Alapítvány elnöke - tette közzé a város ön- kormányzatának hon­lapja. A Magyar Esz­perantó Szövetség Pro Esperanto elsimerését a mozga­lomban végzett áldozatos mun­kájával érdemelte ki. G. Nagy Róbert többek között egy tanulmányt készített, amely­ben a dombóvári eszperantó fej­lődését kutatta, 2005-ben létre­hozta a nyelvet támogató Dél-du­nántúli Regionális Eszperantó Alapítványt. Kezdeményezte emléktáblák felállítását a vasút­állomás peron felőli oldalán, va­lamint a római katolikus teme­tőben. Nemcsak a városban, hanem a szomszédos Baranya megyében is igyeke­zett tenni a mestersé­ges nyelv népszerűsí­téséért. Elérte, hogy Pécsett az Eszperantó Parkban el­készüljön egy eszperantó fal, amellett a Wikipédia internetes oldalra készít szócikkeket. Az el­múlt több mint 25 év alatt, amió­ta a nyelvvel foglalkozik, körül­belül 25 egyetemistát, főiskolást segített abban, hogy eszperantó­ból a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgát tegyenek. ■ Népszerűsíti a mestersé­ges nyelvet. Megalkotta borversenyszabály­zatát a dombóvári kertbarátkor, amit a tagok és a vezetőség, né­hány módosító javaslattal a teg­nap megtartott közgyűlésen si­keresen elfogadott. A szabályzat azért fontos, mert így a dombó­vári szőlőtermő helyeken szőlé­szettel, borászattal foglalkozó termelők egymás között rend­szeresen meg tudják mérettetni a boraikat. Az évente isméüődő versenyek eredményei fontos ta­nulságokkal szolgál a borászok számára, s öregbíthetik pincé­szetük hírnevét. A Dombóvári Kertbarát Egye­sület évzáró közgyűlését Elek Lajos elnök vezette le. Természe­tesen az egyesület elmúlt évi Kovács János: Tavaly kevesebb pénzből gazdálkodhattunk, mint 2010-ben gazdálkodásának értékelésével kezdték a számadást. Kérdé­sünkre Kovács János elnökségi tag elmondta, hogy a 2010-es év­hez képest tavaly kevesebb pénzből gazdálkodhattak, az ön- kormányzattól kevesebb támo­gatást kaptak. A szervezet tagdí­jakból, önkormányzati támoga­tásból és tagsági hozzájárulá­sokból tartja fenn magát. A közgyűlésen szó esett továb­bá az egyesület 2011-es esemé­nyeiről is. Az értékelés szerint több kiránduláson, szőlészeti be­mutatókon vehettek részt a tagok. Ez utóbbiak azért fontosak, mert ezeken megismerkedhettek a sző­lőtermesztéssel kapcsolatos isme­retekkel, újdonságokkal. ■ B. Á. i k i 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom