Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-04 / 30. szám
ELETMOD : PORTRÉ Vidám élet volt, de most jön a desszert! humorista-író Akárcsak az indiánok, megküzdőit érte és kiérdemelte a Nagy Bandó nevet Megnyerte az I. Humorfesztivált 1982-ben, s azóta tévében, rádióban, színpadon mindig poénokat várunk tőle. Holott Nagy Bandó András időközben írt harminchat könyvet, s már nemcsak megnevetteti, de olykor meg is ríkatja az embert, a gyerekeket pedig mesésverses utazásra invitálja. Mészáros B. Endre Alkalmam volt a sportpályán csatázni vele: a fociban rámenős középpályásnak ismertem meg, teniszben szó szerint poénra hajtó ellenfélnek, míg az irodalomban, a pódiumon tömör, csattanós történetekkel lepett meg mindenkor. Ám amikor leülünk beszélgetni, korántsem egy mókamester vá- laszolgatott a kérdéseimre, sokkal inkább egy tudatosan élő, határozott ember. Mint kiderült, a humorközpontúságának is „gyökere” van, vidám színpadi szerepekben. Nagy Bandó András ugyanis színésznek indult, Szegeden éveken át volt amatőr színjátszó, pár éve pedig a Pécsi Harmadik Színházban újra vállalt egy szerepet Háy János A Géza- gyerek című darabjában.- Nem lettem színész, mert amikor megházasodtam, lemondtam erről a pályáról. Úgy éreztem, a kettőt nem lehet együtt jól csinálni. Hogy jól döntöttem-e? A válasz a 42 együtt töltött, természetesen csöppet sem gondtalan év. A házasság veszélyes üzem: a föladás művészete. Két emberből gyúródik össze egy. Saját énünk is ilyen: a jó és a rossz küzd egymással, és a dolgunk, hogy segítsük a jó győzelmét. A humor a vérében van. Felnőtt- és gyermekkönyveiben, versesköteteiben is mindig visz- szaköszönnek a jellegzetes ban- dós vidámságok. Vajon miként látja ezt a másik oldalról a humorista-író?- Már diákként is vágott az agyam, és minden ziccerre jött poént lecsaptam. Ez eleinte zavarta a tanítóimat, aztán rájöttek, hogy egész más az óra hangulata, ha hagyják, hogy kibontsam magam. A középiskolában A humor a vérében van: könyveiben is megtalálhatók a bandós vidámságok új erőre kaptam, akkor már karikatúrákat is rajzoltam a faliújságra. Olcsi, az építészettanárunk pedig kuncogó nézelődéssel indította az óráit. Vallom: pályám nem 1982-ben, a Humortázsra rajzoltam, mely asszociációs játékká lett. 1973-ban, a Szegedi Tanárképző klubjában, az első kiállításomon írásaimat is fölolvastam, és ennek sikere a humorpódiumra lökdösött. Ma az örömszerzésért rajzol- órát. Ezt aktív meditáció- Efféle örömet ad a tenisz, a tó körüli vagy az erdei futás. fesztiválon indult, hanem a születésemkor. A batyu így 65 éve került a hátamra, benne az elvégzendő feladatokkal. Tucatnyi talentumot kaptam, megannyi lehetőséggel, és persze kötelességgel. Kisiskolásként versmondóként arattam sikereket, de színjátszó készségem is előbújt, aztán rajzoltam, verset írtam, később két egyfelvonásost, majd az első humoreszkeket. Mindig jött valami újabb: humorpódium, festés, fotózás, faragás, könyvek. Színjátszó társam, Molnár Jutka óvott: nehogy szétforgácsoljam magam. Később kiderült: forgácsoknak születtem, aztán komoly törzzsé álltam ösz- sze. Ezt hordozza, ezt jelenti a Bandó név. Hogy hogyan lett Bandóvá a Bandó? S merre haladt tovább a karikaturista? Arról így vélekedik: - Bandikéból lett a Bandi, Bandiból a Bandó, aztán hozzám ragadt, később pedig tartalmat kapott: Bandóval szignóztam a faliújságon és az újságokban megjelent rajzaimat, így írtak ki az előadások plakátjaira. Ragadványnevem a seregbe is elkísért, tíz éve pedig fölvett nevemmé lett, az anyakönyvi kivonatomban is így szerepelek. Ahogy az indiánoknál: nevemmé lett a megnevezésem. Hoffmann Gézából „a Hofi” lett, Nagy Andrásból „a Nagybandó”. Ezek márkanevek: ma már mindenki tudja, kit és mit takarnak. A karikatúra pedig stabil pont maradt a pályámon, 1975 körül gyorsrajzolóként léptem föl a Szeged bárban, és a műsor önálló estté nőtte ki magát. Aki látta, megerősíthet: világszám volt! Zenei monmár ritkábban, és jobbára örömszerzésért rajzolgatok. A napi 2- 3 óra rajzolás kikapcsolódás, ezt aktív meditációnak mondom. Nem a pénzről szól, csak magú n y o s öröm- jm szerzés- |jg ről. Efféle örömet ad a tenisz, a tó körüli vagy az erdei futás. Tanítom mindenkivel: este azt is írd be a naptáradba, hogy „holnap, X órakor találkozom: Velem”! Ne te légy az utolsó, amikor a dolgaidat bevésed! A humorista Deszkről indult, Szegeden tette meg az első színpadi lépéseit, Budapesten futott be, mégis a baranyai üdülőfalu, Orfű lett a végállomás, itt él immár húsz éve. — Humorfesztivál-győztesként szerződtettek a Mikroszkóp Színpadhoz, egy év múlva már sorjáztak a tévés produkcióim. Közben a havi húsz színházi szereplés lekötött, nem jutottam el a hajdan bejárt vidéki klubokba, hát fölmondtám. Újra országjáróvá lettem, és az Orfűi Hétvégék egyike hozott el ide. Négy év múlva már volt egy kis nyaralónk, és két sóhaj tartott itt. Az egyik a ragyogó, színpompás őszi, amikor vissza kellett menni Pestre, a másik a rügybontó tavaszi, amikor végre újra ideértünk. Itt azt kaptam, amire vágytam. Hegyek, erdő, patakok, tavak, futás, úszás, horgászás, és hát az írás meg az olvasás nyugalma. írt három tucat könyvet, meséket, verseket, állatfigurás jellemrajzokat gyerekeknek, az élettel számot vető, a halállal megbékélő bestsellert és sok más, nevettető és könnyfakasztó könyvet. Mi jöhet még ezután? Ki fogja megírni Nagy Bandó András életregényét?- Idén 65 éves leszek, ezt az esztendőt még végigcsinálom így, aztán az életművemet magam zárom le. Az Úton-útfélen című könyvemet „folytatva” megírom az Úton-útvégent is. Ez nem jelenti azt, hogy a halálra készülök. Az Úton-útvégenben az alig ismert Kalandáriumok (naplókönyveim) Nagy Bandó András idén lesz 65 éves. Összességében elégedett az életével. Társadalmi funkciók: a hajléktalanok megmentjétől a polgármestersi munkáig NAGY BANDÓ ANDRÁS 1990-től egy éven át Orfű polgármestere volt, eg}' évvel előtte a hajléktalanok megmentőjeként ismerhettük meg. A két társadalmi szerepvállalásáról így vélekedik a: író: — ÖRKÉNY mondja: a legszebb emberi tett a szolidaritás. Engem az utcán az elsők között szólít meg bizakodva a kris- nás vagy a koldus. 1989 februárjában efféle érzés hajtott a hajléktalanok mellé, és 3 hónap elég volt ahhoz, hog}’ létrehozzam az ország első, sokak által megtámogatott, hajléktalanok által működtetett szállását. Azóta közel száz nyílt már. Bíztak bennem, hallgattak rám: látták, tudták, hog}' nincs politikai erő mögöttem, magamat adom. így ötszáz ember kerülhetett ágyba, zuhanyozhatott, főzhetett magának és társainak. A Déliben magasra emelt táblájukra ezt írták: MI IS EMBEREK VAGYUNK! Mondtam, no, akkor most ezt kell bizonyítanotok. És legtöbbjüknek sikerült. Ez egyfajta szamaritánus történet, melyet három hónap után muszáj volt lezárnom, attól fogva már szociális munkások segédkeztek, rájuk bízhattam a csapatot. orfűre költözésemkor pedig közvetlenül a rendszerváltás után eg}' értelmiségi kör kérte, hogv vállaljam el a jelölést. Végül az ország első megválasztott (10 hónap múlva pedig az első lemondott) polgármesteiv lettem. Tehát: nem én akartam polgármester lenni, de nem bánom, hogy egy éven át segíteni tudtam a falunak. Úg}’ gondolom, ekkor váltottam meg a belépőjegyem Orfűre. Természetesen, mint mindig, túlhajtottam magam, sem fellépni nem jártam, se írni nem bírtam ekkoriban. Megköny- nyebbültem, amikor megszabadultam a tehertől. Névjegy NAGY BANDÓ ANDRÁS 1947- ben született Deszken, majd Szegeden, az Építőipari Technikumban érettségizett. 1982-ben a Humorfesztivál gy őztese. Karinthy Frigyes emlékgyűrűt kapott 1988- ban, és két díjat a hajléktalanokért végzett munkája elismeréseként. 36 könyvet írt, főbb sikerei: Úton-útfélen, András könyve és Isten bikiniben, a Sosemvolt Toscana, Vár rád Toscana, valamint az ízes beszéd és a Könyv azoknak, akik utálnak olvasni. Humoreszkvá- logatások, haikukötetek is találhatók a listán. 16 gyerekeknek írt verses- és mese- könyve van, a legismertebbek a Madarak tolláról, Fából vasparipát, Ringató, A táltossá lett kiscsikó és a legutóbbi két siker: a Bandó mondókák és a Kicsi versek kicsinyeknek. Gyermekverseit megzenésítette a Szélkiáltó, a Kaláka, a Palinta, a Holló, a Republic, az Alma együttes és a Hangoló, és énekli Halász Jutka is. ír. rajzol, farag, fest, fotózik. Életében fontos a sport: tíz maratonit futott (1991, New York: 3 óra 34 perc; 1993, Becs: 3 óra 23 perc). Mert mint mondja: a maratoni a legemberibb sport, nem egymás ellen, inkább egymást segítve futnak, és nem egymást győzik le, csupán a 42 kilométeres távot. Mónika lánya még a házassága előtt született, most gyógymasszőr. Két orfűi fiút vettek magukhoz, egyikük építési vállalkozó, másikuk szobafestő. Natália a Vart pourL’art egykori tagjaként, majd a Csinibaba film Mancikájaként lett közismert. Mostanában ő is mesekönyveket ír. Nati kislánya, a papa múzsája, Hanna Sára 8 éves. fontosabb kiemelései is helyet kapnak, de kitárom azokat a mappákat is, melyekben meg nem írt érdekességek lapulnak, emlékezetes levélváltások, politikai, szakmai viták, a hozzáfűzött mai megjegyzéseim- mel.Rendet raktam otthon a szobámban, azokat a köteteket, amiket már biztos ném olvasok el, az orfűi könyvtárnak adtam. Tavaszra kiadom a Bandó-összest, benne minden humoros írásommal, kabarémonológommal. És talán már a könyvhétre kijön az eddigi 16 kötetemből készült gyermekverses nagyválogatás. Összességében elégedett vagyok az életemmel, jó sorvonalon araszolhattam. Eddig rengeteg dolog fért bele, ez kiegyensúlyozottá és boldoggá tesz. Nincs betegségtudatom, megmaradt a szorgalmam, nem kopott el a tehetségem, és talán lesz szerencsém ezután is. Az utolsó időszakra is nyugodtan, derűsen és méltósággal készülök. ♦ i t *
