Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-03 / 29. szám
6 GAZDASAG 2012. FEBRUAR 3., PENTEK mmmm TakarékBank: a GDP 0,5 százalékkal nőhet A takarékbank szerint az idén 0,5 százalékra lassulhat a magyar GDP növekedési üteme, 2013-ban 1,8 százalék lesz a bővülés - mondta suppan Gergely, a bank elemzője. Az uniós elszámolású államháztartási deficit az idén 2,8, jövőre 2,6 százalék lehet. Az elemző szerint az inflációban év elején jelentős emelkedést hozhat az áfaemelés, így jóval 5 százalék fölé ugorhat a pénzromlás üteme. Az éves átlagos inflációt 4,8 százalékra várják, jövőre elérhetőnek tűnik a 3 százalékos cél. Az ipari termelés 5,5 százalékkal nőhet, a mező- gazdaság stagnál, az építőipar visszaesése lassulhat, a szolgáltatások eshet, főként a pénzügyi szektor teljesítménye - vélte. Kartellgyanú a szúnyogirtóknál versenykorlátozó magatartás gyanúja miatt eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hat szúnyogirtást végző cég ellen. A GVH szerint a Magyarországon meghatározó, vegyszeres kémiai és biológiai, légi és földi úton történő irtást végző vállalkozások feltételezhetően 2007 óta felosztották a hazai működési területeket, a szúnyogirtással kapcsolatos közbeszerzési eljárásokat, továbbá megállapodtak a közbeszerzéseken adandó kivitelezési árakban is. Magyar-francia fórum a libatömésről A töméses takarmányozással előállított kacsa- és libamájtermékekről, valamint nemzetközi kereskedelmükről is szó volt a Magyar- Francia Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Munkacsoport budapesti ülésén - tájékoztatott a szaktárca. A megbeszélésen a kacsa- és libamáj védelmére a franciák uniós szintű fellépést kezdeményeztek. Tárgyaltak az uniós közös agrárpolitikáról is, és egyetértettek: a költségvetését 2014-20 között is meg kell őrizni a jelenlegi szinten. BÉT-áruszekció (forint/tonna, 02.02.) Uj elszámolási ár MALMI BÚZA 2012. február 55 000 TAKARMANYBUZA 2012. február 49 000 TAKARMANYKUKORICA 2012. február 52 000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2012. február 115 000 REPCE 2012. február 130 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. február 2-án: „Ki kell bekkelni pár hónapot" tojástermelés Több mint száz, döntően kisebb vállalkozás húzhatja le a rolót Az Európai Unió is látja, hogy túl merev lett a baromfitartással kapcsolatos állatjóléti szabályozás - véli lapunknak adott interjújában Bárány László. A Baromfi Terméktanács elnöke szerint a tojástermelők kisebb része néhány hónapon belül végrehajtja a ketrecek cseréjét, a többiek tönkremennek. Az ötvenfo- rintos tojástól nem kell félni, év végére lemegy az ára. Braunmüller Lajos- Az Európai Bizottság egy tucat másik tagországgal együtt Magyarországgal szemben is kötelezettségszegési eljárást indít, mert az elmúlt 12 évben nem hajtottuk végre az állatjóléti célú beruházásokat. Hogyhogy nem volt elég ennyi idő?- Messzebbről közelíteném meg a dolgot. Európára is igaz, hogy már nem létkérdés a fizikai egzisztencia fenntartása, ezért az unatkozó, de magát hasznosítani akaró társadalom olyan helyeken szeretne újat alkotni, ahol korábban nem. Ilyen az állatjólét területe is. A haszonállattartás viszont a kereskedelem diktálta feltételek miatt egyre intenzívebbé vált. A kilencvenes évekig egy termék ára nagyjából egyenlő volt a előállítási és szállítási árral, a termelői és a kereskedelmi árréssel együtt. Később ez az árképzési rendszer gyakorlatilag megfordult. Ma az áruházláncok mondják meg, hogy mennyi az ára egy kilogramm sertéskarajnak, csirkehúsnak, hogy menynyibe kerül egy tojás. Arfalnak ütköztünk, nem volt más választás, mint egyre hatékonyabbnak lenni. Az állománysűrűség növekedése viszont támadási felületet adott. Ráadásul ezzel egy időben az áruházláncok marketingszakemberei állatjóléti szempontokat hangsúlyozó hívószavakat kezdtek alkalmazni, az állatok szabadba való kijutásának, a tenyésztés tanyasi körülményeinek fontosságát sugallni. A marketingesek tudják, hogy az ember emocionális lény, és a fogyasztó érzelmileg kötődni kezdett ezekhez a termékekhez. Ennek a mellékterméke lett az állatjóléti szempontok túlzott képviNévjegy Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke szerint nem kell tartani az ötvenforintos tojástól selete. A korábban érdeklődő, aggódó, javító szándékú mozgalmakra rátelepedtek az agresszív, pénzorientált szervezetek.- Az állatvédő szervezetek végül is azt hangsúlyozzák, hogy az intenzív tartásban az állatok szenvednek. Igazuk van?- Biztosan más az állat komfortérzete egy zárt, de higiénikus helyen, mint ha szabadon szaladgálhat, de az intenzív termelésben előállított és a mélyalmos tojás között biológiai értékben nincs különbség. Ráadásul amiatt, hogy a ketreces tartás higié- nikusabb, 2-3 százalékkal kisebb ebben a formában az elhullás mértéke. A mélyalmos tartásra való átállással ráadásul a mainál négyszer-ötször nagyobb felületen kellene tartani a csirkéket. Persze a kétféle tartásmódot így is meg lehet közelíteni érzelmi oldalról, csak előtte illik megbeszélni hétmilliárd, harminc év múlva pedig nyolcmilliárd emberrel, hogy mikor szeretnének sorra kerülni a tojásjegy osztásakor.- Ugyanakkor mégis itt van most egy kötelezettségszegési eljárás.- Nem csak Magyarország a ludas. Az olaszok, spanyolok, franciák és a lengyelek sem álltak át máig, meg persze egy sor más állam sem. Az elmúlt tizenkét évben ráadásul a határidőt háromszor halasztották. Őszintén szólva senki sem hitte el, hogy ilyen ésszerűtlenséget életbe léptet az unió, mindenki azt várta, hogy valaki majd a fejéhez kap. A jelenlegi szabályozással szemben a jelöléses rendszer a normális. Ha együttérző vagyok a csirkékkel, akkor az ötvenforintos tojást veszem, ha arra nem futja, akkor a harmincforintost. Az viszont nem megy; hogy ötvenforintos minőséget kapok harmincforintos áron.- Mi következik most?- Látja az EU is, hogy túl merev lett a szabályozás. Visszavonni nem fogják, de az átállás határidejét valószínűleg kitolják. Nem lesz ez leírva, csak talán nem veszik olyan szigorúan a dolgot. Fontos lenne ez a türelmi idő, mert a tyúktartás is olyan, hogy az elején hónapokon keresztül teszem bele a pénzt, és majd csak akkor származik bevételem, amikor az első tojás létrejön. A költségek görbéje tehát jóval korábbról indul, mint a bevételek görbéje, és csak az utolsó 6-8 hétben BÁRÁNY LÁSZLÓ (60) • 1977-BEN a Debreceni Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát • nős, felesége építész, • két fiával, Lászlóval és Péterrel irányítják a család 100 százalékos tulajdonában lévő Master Good cégcsoportot • 2006 óta a Baromfi Termék- tanács elnöke metszi egymást. A tojástermelésben két főszezon van: az egyik ilyenkor kezdődik és húsvétig tart, a másik szeptembertől tart karácsonyig. A szezonok után lehetséges az állománycsere. Ha most, 12-15 héttel a ciklus vége előtt kivágatnánk az állatokat, akkor a termelők tönkremennének. A tojáságazat évek óta mélyrepülésben van, így ez egyébként sem elkerülhető. Több mint száz olyan tojástermelő vállalkozás maradt, amely még nem hajtotta végre az uniós ketreccserét, és minden bizonnyal nem is fogja. Egy ilyen beruházás tyúkonként több mint ötezer forintba kerül, ez kigazdálkodhatatlan sokaknak. Ők döntően felhagynak majd a tevékenységükkel. Persze lehet, hogy 20-30 cég közülük áttér majd a mélyalmos tartásra, ők két év múlva fogják abbahagyni, mikor rájönnek, hogy ez nem olyan hatékony. A többiek, mintegy hatvanan átállnak az új ketrecekre. Ez azonban csak húsvét után, az állománycsere idején történhet meg.- A cél tehát újabb haladék el érése?- így van. Egyszerűen ki kell bekkelni ezt a néhány hónapot.- Mindezek után hogy alakul a tojás ára? ' - Ma 36-40 forintot is elkérnek néhol egy tojásért. Ez részben az euróárfolyamból adódik, részben abból, hogy az erőltetett ketreccserék miatt ma az EU-ban kevesebb tojótyúk van, mint kellene. Ha a beruházásokat végrehajtják, az év második felében újra elkezdenek termelni, és akkor nem nőni, hanem csökkeni fog a tojás ára. 1€ 1$ 1CHF í i f 292,59 Ft 222,64 Ft 242,84 Ft-0,99 Ft-0,67 Ft +0,87 Ft Maratoni ülés Hódmezővásárhelyen Erste-ügyben vita Bírósági per lehetőségét is felvetette Lázár János az árfolyamveszteség megosztásáért Estébe nyúló, egész napos testületi ülésen tárgyalt Hódmezővásárhely önkormányzata arról, mi legyen a következő lépésük a kötvényadósság árfolyamveszteségének ügyében. Hét elején az Erste Bank a város megkeresésére közölte: csak akkor hajlandó a hitelről tárgyalni, ha a Hódmezővásárhely 10 milliárdot egy összegben visszafizet a 2006-ban lejegyzett 69,4 millió svájci franknyi, akkor 12, mai árfolyamon 17 milliárd forintnyi kötvényből. Lázár lános polgármester ezután hívta össze a rendkívüli ülést. Ezen döntés lapzártánkig nem született, ugyanakkor a városvezető a Magyar Hírlapnak tegnap peres eljárás lehetőségéről beszélt. NyiA polgármester decemberben kezdte a harcot. Nem adta fel latkozata szerint az Erste korábban aláírta a bankszövetségi megállapodást a végtörlesztésről, azaz az árfolyamveszteség megosztásáról, vagyis ezzel elismerte, hogy a kockázatból és terhekből részt kell vállalnia a bankrendszernek is. „Felmerül a kérdés: hogyha ebben az esetben vállalják a kockázatot, az önkormányzatokkal kapcsolatban miért nem?” - vélekedett Lázár János. Kérdés, hogy az említett megállapodás, amely a bankok által magánszemélyeknek kínált jelzálogfedezetű devizahitelekről szól, jogilag kapcsolható-e egy olyan kötvénykibocsátáshoz, amely az ön- kormányzat által meghatározott feltételekkel történt, és amelynek sokáig a város volt a nyertese. A város ugyanis a kölcsönből származékos devizaügyleteket folytatott, másfél milliárdos haszonra szert téve a kamat- és árfolyamkülönbségeken. Lázár János erről azt mondta, a bank javaslata alapján, a szolgáltatásait igénybe véve kötöttek határidős opciós ügyleteket, a nyereségen osztoztak. A politikus szerint elvárható lenne, hogy a veszteséget is közösen állják. Az ügy precedensértékű, a tét nagy: a magyar önkormányzati rendszer adóssága 1300 milliárd, 80 százaléka devizában van, így összességében százmilliárdos nagyságrendű árfolyamkülönbözetekről is szó lehet. ■ VG
