Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-22 / 45. szám
3 2012. FEBRUÁR 22., SZERDA MEGYEI TÜKÖR JEGYZET STEINBACH ZSOLT Százmilliárd üveg sör előre szólok, főleg a sörkedvelőknek, hogy kapaszkodjanak meg. Aztán képzeljék el az egyik legnagyobb holtágrendszerünk három tagját: a fadd-dombori, a tolnai és a bogyiszlói holtágat együtt. Gondolják el, hogy ez az összesen nem egészen háromszáz hektáros víz átlagban 1,5-2 méter mély. Aztán képzeljenek el egy ennél kb. tízszer nagyobb térfogatú vízgyűjtőt. Ha ez is megvan, akkor próbálják meg felfogni: ilyen irdatlan méretű medencét lehetne teletölteni középkategóriás minőségű sörrel, ha a jelenlegi magyar államadósságot egy az egyben folyékony kenyér vásárlására fordíthatnánk. nem viccelek, utána lehet számolni. De hiába a kézzelfoghatóbb sörös példa, akkor is szinte felfoghatatlan a magyar államadósság (bő 20 ezer milliárd) mértéke. Ezért nyilván nem volt véletlen, hogy nem egy egyszerű ember, hanem Istennek egy szolgája vetette fel tavaly tavasszal: civil összefogással vegyük fel a harcot az államadóssággal! igen ám, de nem mindig elég lehunyt szemmel erősen akarni valamit. Néha szemre kell vételezni a valóságot. Például, hogy tavaly tavasz óta csupán kb. 200 millió forint gyűlt össze erre a célra. Vagy, hogy micsoda blama volt vasárnap az „összefogás” koncert az ország legnagyobb arénájában. NEM vitatom a kezdeményezők és azok őszinte követőinek nemes szándékát. Az ezt meglovagoló politikai haszonlesők akcióira viszont nincs jobb szó, mint a pa- rasztvakítás. el KÉNE FOGADNI; gigászi államadósságot álmodozó civilek soha nem fogják tudni érdemben csökkenteni. Annak csak egy módszere van: ha az ország vezetői a nép hülyítése helyett a jó és szakszerű kormányzással foglalkoznak. Jön az egy koca, egy porta állatállomány Tolna megyében a felére csökkent a sertések száma S- :?«■ ^ "V ■ -xl- : I '■ sriBMi . ÍÍ «WS*i í r; A juhállomány is csökkent. Ennek egyik oka, hogy kiöregedtek a juhászok, a fiataloknak pedig már nem vonzó ez a gazdálkodási forma Tovább csökkent országosan és a megyében is a haszonállatok száma, derült ki a statisztikai hivatal felméréséből. Tolnában a legnagyobb mértékben a sertésállomány esett vissza. A kiutat a kormány és a szakma is keresi. Mauthner Ilona Az elmúlt tíz évben a szarvas- marha, ezen belül a •tehénállomány országosan jelentős, 20, illetve 18,5 százalékos csökkenést mutatott. Ugyanezen idő alatt Tolna megyében 18, valamint 45 százalékos visszaesés volt tapasztalható. Utóbbi adat azért is aggasztó, mert a tehenek számának az állomány egészéhez viszonyítottan nagyobb arányú csökkenése tartósan negatív folyamatokra utal. Talán még kedvezőtlenebb a megye sertéstenyésztésének helyzete. Míg Magyarországon a sertésállomány 2000 és 2010 között 3,9 millió darabról 3,2 millióra, azaz mintegy 18 százalékkal, az anyakoca állomány pedig 15 százalékkal csökkent, addig a megyében ugyanezen időszak alatt 312 ezerről, 143 ezerre esett vissza a számuk. Az említettekhez képest pozitív a megye juhágazatának fejlődése: a 13 százalékot megközelítő országos csökkenéshez képest Tolna megyében ez 12 százalék körüli. Az állatállomány csökkenésének okáról sokszor írtunk. Ez év elején Gamos András, a paks-föl- despusztai székhelyű Milk-Men Kft. ügyvezetője elmondta, jelentősen növekedtek a költségek az ágazatban. A magas takarmányárak mellett, a gázolaj jövedéki adójának növelése, az áfa- és a termékdíj emelése, a munkabér- jeltegű kiadások növekedése mind begyűrűzött. Tavaly például partnereik közül négyen jelentették be, hogy abbahagyják a tejtermelést (3 kistermelő és 1 gazdasági társaság). A sertéstartók is sokallják a termeléshez szükséges költségeket. Dr. Reibling József állatorvos, a faddi sertéstelep tulajdonosa szerint a jelenlegi felvásárlási árral az a baj, hogy az ebből adódó bevételből nem jut fejlesztésre. A termeléshez szükséges alapanyagokat mindenki euróbán számolja, míg a sertéseket forintban „mérik”. Ha stabil lenne a piac, könnyebb lenne tervezni, de a jelenlegi helyzetben minden érintett csak túlélni akar. - A drága takarmányt beleetetjük az olcsó disznóba, és így nem tudunk annyi nyereséget felmutatni, mint ha csak növénytermesztéssel foglalkoznánk - mondta a szakember. Ilyen helyzetben mi lehet a kiút? Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke egy szakmai fórumon fontosnak nevezte a fogyasztók eddiginél jobb tájékoztatását, amelyet az áruk jelölésével foglalkozó rendelet is segít. Menczel Lászlóné, a VHT titkára szerint az ágazat verseny- képességét nagymértékben javítaná, ha az előállított árukat kedvezményes áfakörbe sorolnák. A kormány pedig meghirdette az egy koca-egy porta programot, és ezzel - számításaik szerint - akár 800 ezerrel is nőhet rövid időn belül a sertések száma. Ugyancsak fejlesztésért kiált a tejágazati marketing területe is, amely még mindig gyerekcipőben jár, és elmarad a fejlett országokétól. Még várat magára egy úgynevezett „kiváló magyar tejtermék" védjegy bevezetése is, amely a fogyasztói lojalitást növelhetné a hazai tejtermékek vonatkozásában. E márkajelzés bevezetésével legális gátat lehetne szabni a nem megfelelő minőségű import tej, illetve tejtermékek ellen, ami a hazai fogyasztását növelné, valamint a hazai termelőket hozná jobb helyzetbe a magyar piacon. A legtöbb tehenészetben nem megfelelő a takarmánygazdálkodás folyamata. Sok helyen ennek gátja, hogy nem áll rendelkezésre a megfelelő nagyságú földterület, amelyről el lehetne látni az állatállományt a jó és folyamatosan ellenőrzött minőségű takarmánnyal. Az állatállománv alakulása Tolna megyében (ezer db) Állat 2000 2007 2010 Szarvasmarha 39 25 21 ebből: tehén 17 12 9 Sertés 312 171 143 ebből: anyakoca 24 10 9 Juh 52 55 39 Ló 3 2 2 Tyúkféle 905 610 549 Kacsa 17 36 27 Háznyúl 20 23 9 Méhcsalád 41 22 28 FORRÁS: KSH HIRSAV Közel ötvenen startoltak a munka világába iregszemcse Aláírta a település a Start munkaprogram idei hatósági szerződését. A községben azonban már február eleje óta dolgoznak a közfoglalkoztatottak. Ekkor indult a belvízelvezetés, az illegális hulladék-lerakóhelyek felszámolása, a téli közmunka- és a kazánprogram. Március elsejével pedig kezdetét veszi a mezőgazdasági közfoglalkoztatás is. A munkaprogram összesen 47 személynek biztosít állást, (má) Véget ért a gimnázium előadás-sorozata bátaszék A Pogányság és kereszténység a X. századi Kárpát-medencében című előadásával zárta a Történelem emberközelben elnevezésű ismeretterjesztő-sorozatát Sümegi József egyháztörténész. AII. Géza Gimnázium auditóriumában tartott hétfői előadáson a temetkezési szokásokkal foglalkozott az iskolaigazgató, illetve arról beszélt, hogy a pogány hagyományok miként maradtak fenn a kereszténység megjelenése után. (he) Kenya apróságai természetfotós szemmel SZEKSZÁRD Az emberek figyelme általában a nagyvadak felé irányul, ha Afrika élővilágáról van szó, ám dr. Almási István főorvos, amatőr természetfotós vetítése során a kontinens apró, de figyelemre méltó élőlényeit mutatta be. A kenyai szakmai útja során készített fotókat a Gemenc Természet- védelmi és Sportegyesület, valamint a Balassa János-kórház szervezésében tekinthették meg az érdeklődők, (hé) Dr. Almási István Mind magasabbra teszi a mércét a céh bikavér Egymás borait kóstolták, véleményezték a szekszárdi borászok A megye új bizottságokat alakít a régiek helyett szekszárd A bikavérek mérettettek meg tegnap a Szekszárdi Borászok Céhének aktuális borkóstolóján, a szervezet soron következő ülését követően a Takler Pincében. Hagyományos programjuk a fajtakóstoló sorozat, ahol a tagok egymás borait ízlelhetik meg, és építő véleményükkel támogathatják egymás munkáját. Ahogy azt Takler Ferenc, a házigazda megfogalmazta, minden gazdának jót tesz, ha véleményeztetheti a borait, amelyeket később szélesebb körben szeretne majd bemutatni. Eszterbauer János, a céh elnöke elmondta, a bikavér története szervesen összefonódik a váEszterbauer János (balról) tájékoztatta az aktualitásokról a résztvevőket rossal, de a szocializmus idején a szekszárdi borvidéken nem használhatták az elnevezést. Hozzátette, szerencsére ismét egyre többen foglalkoznak a fajtával, és mind magasabbra is teszik a mércét. Mielőtt az asztalon sorakozó palackokból a kóstolásra váró borokat a poharakba töltötték volna, a céhtagok megbeszéltek néhány aktuális témát is. A napirendi pontok között szerepelt a palackbeszerzés közös versenyeztetése, egy közös szőlőtermesztési credo, azaz egyfajta hitvallás összeállítása, és egy közös bor is, amelyet Székely Önrendelkezés Bora néven Romániába szánnak. ■ H. É. Megszünteti pénzügyi, valamint humán bizottságát március elsejei hatállyal a megyei önkormányzat. Teszi ezt azért, mert a megyék feladat- és hatásköre január elsejétől alapjaiban megváltozott. Indokolatlan a korábbi, főként intézményfenntartáshoz kapcsolódó feladatokat eüátó bizottságok további működése. Ugyanakkor az új feladatok ellátásának segítéséhez új bizottságokra van szükség. Ezért javasolta a legutóbbi megyei közgyűlésen dr. Puskás Imre elnök a pénzügyi és monitoring, valamint a területfejlesztési és koordinációs bizottság létrehozását. A jogi és ügyrendi bizottság megmarad, viszont ösz- szetétele módosul. Az állandó bizottságoknak csak belsős - tehát közgyűlési - tagjai lesznek, szám szerint hatan. A területfejlesztési és kordinációs bizottság elnöke Széles András lett, a tagságot Porga Ferenc, Márkus György, Takács Zoltán, László Ferenc és Krauss Péter adja. A pénzügyi és monitoring bizottság elnökévé Kerecsényi Mártont választották, tagoknak dr. Sümegi Zoltánt, dr. Égi Csabát, Márkus Györgyöt, Tóth Endrét és Takács Lászlót. A jogi és ügyrendi bizottságban dr. Égi Csaba elnököl, tagok: dr. Sümegi Zoltán, Takács Zoltán, Széles András, Frankné dr. Kovács Szilvia és Tóth Endre. ■ Sz. Á. ;
