Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-17 / 41. szám
2012. FEBRUAR 17., PENTEK 5 VADÁSZAT Kittenberger Kálmán néven hirdetnek sajtópályázatot Takarmány fűti a vadat vadetetés A zord időjárás miatt fokozott volt a figyelem Téves megítélés az év madarával, az egerészölyvvel kapcsolatosan Kittenberger Kálmán Sajtópályázatot hirdet az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet. A kiírás célja, hogy a civil sajtón keresztül reális tájékoztatást kapjon a széles közvélemény vad- gazdálkodásról, vadászatról, vadászati kultúráról. Korunkban a legfőbb elvárás a vadászokkal szemben, hogy tevékenységüket a természetvédelembe ágyazva végezzék humánus, erkölcsös magatartást mutatva. Nevezni 2011. augusztus 1. és 2012. június 30. között, 3 kategóriában - írott sajtó, rádiós mű, tv- (videós) anyag - megjelent alkotásokkal lehet. Az érvényesség feltétele a civil médiában való megjelenés (szaklapokban közölt írások nem nevezhetők). A megjelenés hiánya nem kizáró ok a videós műfajban. Pályázni minimum 3 alkotással lehet, személyenként maximum 5 művel. A terjedelem írások esetén 6000 karakter, rádiós anyagnál 15 perc, videónál 20 perc lehet. Beküldési határidő 2012. június 30., cím: Országos Magyar Vadászkamara 1027 Budapest, Medve u. 34-40. Az anyagokat független zsűri bírálja el, a nyertesek oklevelét és díját a vadásznapon adják át. A díj kategóriánként bruttó 300 000 forint ■ Vörösboros, fűszeres, csokis vadmalacragu hozzávalók: 1 kg csíkokra vágott vadmalachús, 1 nagy fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 2 sárgarépa, 1 fehérrépa, 2 dl vörösbor, őrölt fahéj, 5 dkg étcsoki. elkészítés: Az apróra vágott vöröshagymát sertészsíron üvegesre pároljuk, hozzátesszük a húst, lepirítjuk, megszórjuk pirospaprikával, őrölt feketeborssal, köménnyel, sóval, felöntjük vízzel. Ha félig megpuhult, hozzáadjuk a felaprított zöldségeket, a zúzott fokhagymát, a 2 dl vörösbort és készre pároljuk. Végül beleszórjuk a darabokra tört étcsokit, az őrölt fahéjat és jól átforraljuk. Köretként kukoricás rizst, vagy almás krokettet kínálunk hozzá. Az utóbbi hetek hideg időjárását a vadak csak takarmányozással vészelhették át. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. területein ebben az időszakban naponta pótolták az etetőhelyeken a szemes és szálas takarmányt. Rácz Tibor- Az ott egy selejtbika. Ez azt jelenti, hogy az agancsa keskeny lapátú, éppen ezért nem kívánatos, hogy ezt a genetikai adottságot tovább örökítse, ezért ki lehet lőni. A vadászterület minőségét ugyanis a vadállomány mennyisége mellett az is megmutatja, hogy az itt elejtett trófeák hetven százaléka érmes - mondta Gálos Csaba, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vadászati ágazat vezetője. A jószemű vadász ötven méterről is kiszúrta a szóban forgó állatot, amely mintegy ötven másik dámszarvassal együtt éppen elhagyta a Kisdád nevű kerület egyik etetőhelyét a Dara- zsas-katlanban. Perceken át csak áramlottak a szebbnél szebb agancsosok a hótól letisztított földúton keresztül, lenyűgöző látványt nyújtva. Az utóbbi hetek zord időjárása miatt napi feladat volt a vadetetés a zrt. mintegy 30 ezer Fodor István közmunkás szórja a szemes kukoricát a kisdádi Dara- zsas-katlanban a vadetetőhelyen A Csigás-völgyben szarvasok százai csemegéztek a szálas és szemes takarmányból. Egészen közel engedték magukhoz a terepjárót, s csak akkor vették be magukat az erdő sűrűjébe, amikor körülbelül ötvenméteres távolság volt az etetőhely és az autó között. A hóborította erdő magában is szemet gyönyörködtető látványt nyújt még azoknak is, akik a téllel nincsenek kibékülve. Ám vannak, akik nem éppen a természet szépsége miatt járják ilyenkor a lekerített erdőt. A kerítés sem mindig akadály az agancsozóknak. Poszpis Péter szerint ezzel a tilosban járó gyűj- tögetők nagy kárt okoznak, mivel vagy az etetőhelyen, vagy pihenés, kérődzés közben megzavarhatják az állatokat. Főleg, hogy ebben az időszakban mala- cos kocák is jócskán vannak az erdőben. Az agancsozóktól csak az állandó jelenléttel lehet megvédeni az állatokat. Ezer tonnákat fogyasztanak el évente Gálos csaba tájékoztatása szerint a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. területén megközelítőleg 5 ezer szarvas (gím és dám vegyesen), mintegy 2500 vaddisznó és körülbelül 500 őz alkotja a vadállományt A vadászati ágazatvezető elmondta, a vadak etetéséhez évente mintegy 900-1000 tonna lucernaszénát használnak fel. Lédús takarmányból, mint például a kukoricasiló, ami száraz hidegben nagyon fontos, 1000-1200 tonnát helyeznek ki évente az etetőhelyeken, kukoricából, árpából pedig 1000- 1100 tonnát. Amellett a nyalósó soha nem fogyhat ki, állandóan ott kell lennie az állatok előtt. Kérdésünkre elmondta azt is, a takarmány nagy részét a zrt. területén megtermelik, amellett úgy alakították ki az erdőterületeket is, hogy megfelelő mennyiségű legelő álljon a vadak rendelkezésére. hektáros vadászterületén. A szélátfúvásos részeken ugyanis akár ötven centiméter vastag is lehet a hótakaró, s a hidegtől a vadakat főleg az etetéssel lehet védeni. Poszpis Péter, a Kisdád kerü- letvezető vadásza kérdésünkre elmondta, ezen a területen ösz- szesen tíz etetőhelyen táplálják az állatokat, amikor nincs rendkívüli hideg, akkor általában hetente háromszor, de a mostani időjárás megkövetelte, hogy naponta feltöltsék mindenhol a készleteket.- Az etetőhelyekhez vezető utakat is letisztítottuk, hogy a kocák hasa ne érjen le a hóba, s ne fázzanak fel. Amellett arra is nagyon oda kell figyelnünk, hogy a pihenőhelyek és az etetők között ne legyen nagy távolság, mivel fontos, hogy minél kevesebb energia elhasználásával jussanak el az állatok a nyugodt kérődzőhelyhez - tette hozzá. Közben az etetőhelyhez megérkezett a traktor, maga után vonva az utánfutót, ami tele volt szemes kukoricával. Fodor István közmunkás lapátolta le a hóra a szemeket, majd amikor végzett, a gép indult tovább a következő állomásra. A magyar lakosság döntése alapján 2012-ben az egerészölyv az év madara. A sík- és hegyvidéken egyaránt előforduló leggyakoribb ragadozómádarunk fő táplálékát a kisrágcsálók, elsősorban a mezei pockok adják, ez teszi ki élelme 70-90 százalékát. A ragadozómadarak épségét, életét veszélyezteti a középfeszültségű elektromos oszlopokon elszenvedett áramütés, a mérgezés, a védett madár illegális vadászata, a fészkek szétlövése. Különösen jelentős veszély- forrást jelentene a fajállomány stabilitására nézve az a törekvés, amely a „túlszaporodásra” és „károkozásra” hivatkozva több más ragadozómadár faj mellett az egerészölyvet is legálisan gyé- ríthetővé kívánja tenni, mondta Bajor Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MMV) elnöke. Véleményük szerint a vadászatilag jelentős apróvadak állománycsökkenésének hátterében nem a ragadozómadarak, hanem a helytelen agrárgazdálkodás, a búvó- és szaporodóhelyek megszűnése áll. Éppen ezért az egyesület - a vadászati szakmai szervezetekkel együttműködve. - országos ragadozómadár monitoring programot indít 2012-től. kampányt folytatnak a az egerészölyvek agrárgazdasági hasznáról, a kisrágcsálókat fogyasztó madaraknak köszönhető, biológiai védekezést segítő úgynevezett T- fák kihelyezésének fontosságáról. A szervezet az egerészölyvek védelme érdekében az áram- szolgáltatókkal együttműködve idén is folytatja az elektromos vezetékszakaszok madárbaráttá tételét és felvilágosítást végeznek az egerészölyv téves vadászati megítélésével kapcsolatban. ■ F. Kováts Az egerészölyv az év madara PROMÓCIÓ Szezonzáró megyei vadászbál március első szombatján tombola A födi] szerencsés nyertese egy dámbika kilövési lehetőségét kapja a Gyulaj Zrt. területén Február végén befejeződik a vadászati év, az utolsó téli hónap a számadás ideje, a Tolna Megyei Vadászkamaránál összesítették az elmúlt év eredményeit és felkészültek a következő évadra.- Továbbra is kiemelt feladata a kamarának ellátni a hivatásos és sportvadászok általános szakmai érdekeinek képviseletét, közreműködni a vadvédelemben, vadgazdálkodásban, valamint a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő jogszabályok előkészítésében, megalkotásában, mondta dr. Király István, a megyei vadászkamara titkára. Hozzátette, fontos a más érdekvédelmi és civil szervezetekkel való szoros kapcsolattartás is. A kamarának ápolni kell a vadászati hagyományokat, fejleszteni a vadászati kultúrát, biztosítani tagjai magas szintű képzését. Ami az idei év feladatait illeti, a kamara különböző szakmai programokat indít, többek között monito- rozzák a megye vadállományát. Az adatokkal a megye vadgazdálkodását és a vadászati hatóság munkáját segítik együttműködési megállapodás alapján. Emellett nem feledkeznek meg a szakmai rendezvényekről sem, konferenciát kíván szervezni a megyei vadászkamara idén, a legutóbbi ilyen jellegű összejövetel két éve volt. Az előző évekhez hasonlóan 2012-ben is szervezik az állami vadászvizsgákat és az arra való Dr. Király István, a kamara titkára felkészülést tanfolyam keretében. Nagy figyelmet fordítanak a hivatásos vadászok szakmai továbbképzésére és a hivatásos vadászok szakmai versenyére is. Ez utóbbi kategóriában kétévente van országos megmérettetés. A Tolna Megyei Vadászkamarán belül Szenior Klub működik. A hetven év feletti tolnai vadászok önszerveződésének eredményeként - természetesen a kamara közreműködésével - 2010. május 17-én megalakult a 70. életévüket betöltött Tolna megyei vadászok klubja. A szervezet évente legalább egy közös vadászatot, további egy-két vadászvacsorát és szakmai programot szervez tagjainak. Tavaly Bőszénfán jártak, a Kaposvári Egyetem szarvasfarmját tekintették meg a szeniorok. A Tolna Megyei Vadászkamara a szakmai rendezvények mellett kulturális programokat is szervez, ezek közül a két legkiemelkedőbb rendezvény a megyei vadásznap, illetve a megyei vadászbál. Az idei vadászbál március első szombatján lesz. Mivel a vadászati év február utolsó napjával ér véget, a megyei vadászbál egyfajta szezonzáró ünneplés, ahol a vadászok terített asztal mellett beszélhetik meg, milyen vadászélményekkel, illetve trófeákkal gazdagodtak az elmúlt évben, mondta dr. Király István. ■ F. K. É. Megyei vadászbál Vadászbált rendez az Országos Magyar Vadászkamara Tolna Megyei Területi Szervezete és a Tolna Megyei Vadászszövetség március 3-án Szekszárdon, az Ady Endre-középiskola éttermében. A mulatság 19 órakor kezdődik, a vacsorát 20 órakor szolgálják fel, a tombolát éjfélkor sorsolják. A tombola fődíja egy dámbika kilövési lehetősége a Gyulaj Zrt. területén. A bálra várják a megye vadászait, hozzátartozóikat és barátaikat Információ és előzetes asztalfoglalás a megyei vadászkamara munkatársánál, Acsádiné Varjú Ildikónál, telefon: 30/983-9150.
