Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-14 / 38. szám
4 MMMMMNHNMHffl fmemrnm Két hét alatt két borászati fórum lesz az ELKÖVETKEZŐ hetekben két szakmai fórumon is részt vehetnek a megye borászai. Ma délelőtt 10 órakor Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára tart előadást a magyar borágazat helyzetéről és kilátásairól. A rendezvény Szekszárdon lesz a Bodri Pincészet Faluhelydűlői épületének nagytermében. Február 23-án, csütörtökön 9.30-tól pedig Mátyás-napi borünnepet tartanak szintén Szekszárdon, a Mészáros Borházban, Vida Péter, a 2011-es év bortermelője részvételével. Nyártól összeírnák a gyümölcsösöket ha az országgyűlés elfogadja az ide vonatkozó törvény módosítását, akkor összeírják az idén a gyümölcsösöket Magyarországon. A javaslat szerint az összeírást június 1. és november 30. között kell elvégezni. Az összeírok a gyümölcsös ültetvényekről, illetve a gyümölcsfával betelepített területekről gyűjte- nének információkat. A hideg hatása a növényi kultúrákra TOLNA MEGYÉBEN átlagosan 40 centiméter vastag a hótakaró, mely beborítja a termőföldeket. A szakemberek szerint szükség is van erre, hiszen éjszakánként komoly fagyok vannak. Eddig a leghidegebb a múlt hét közepén volt, amikor Paks- nál -24 fokot mértek. A gyümölcsfák most még mélynyugalmi állapotban vannak, így az erős fagy sem károsítja őket. A repcének viszont árthat a hideg, különösen ha nincs, vagy ha vékony rajta a hótakaró. Volt, ahol már metszettek A cukorgyár megkapja a megelőlegezett pénzt A kaposvári cukorgyár február végéig megkapja azt a 800 millió forintot, amelyet a kormány a nehéz gazdasági helyzet miatt tavaly nem tudott kifizetni a cukorrépatermelőknek. Tavaly közel kétmilliárd forint nemzeti támogatást különített el a szaktárca, amelyből 800 millió forintot a zárolások miatt nem tudott kifizetni a gazdáknak. A nemzeti kiegészítő támogatásra azért van szükség, mert a cukorrépa-termelés költséges. Egy hektár önköltsége 500- 600 ezer forint között van, helytől és gazdálkodási formától függően. Továbbiak a TEOLhu hírportálon GAZDASÁGI TÜKÖR 2012. FEBRUÁR 14., KEDD Sokan mentek el Szekszárdon a Tavaszváró Méhésznapra. Nem csak a szakemberek, az érdeklődők is jól érezhették magukat Korai akácvirágzás lehet méhészet Érdekes előadások, színvonalas kiállítás a szakmai napon Idén is érdekes szakmai programot állított össze a Nagyernyei Attila elnök vezette megyei méhészegyesület a 29. alkalommal megrendezett Tavaszváró Méhésznapra. A hétvégi szekszárdi rendezvényen harminc kiállító jelent meg. Mauthner Ilona Milyen lesz az akácvirágzás, ha enyhe a tél, milyen ha hideg; mi váltja ki, ha nem mézel az akác; egyáltalán, mióta vannak akácfák hazánkban; illetve milyen vírusok betegíthetik meg a mé- heket. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaptak választ, akik szombaton végighallgatták a megyei méhésznap előadásait. Dr. Rusfai Miklós, a Szent István Egyetem professzora elmondta, 2007 tavaszán súlyos vírusfertőzés ritkította meg a hazai méhállományt. A felelős részint a heveny bénulást okozó vírus (71%), illetve a deformált- szárny-vírus (49%) volt. Ennek okát abban látja, hogy a 2004-es uniós csatlakozást követően kinyíltak a piacok, és rengeteg méhészkedéshez szükséges eszközt, mézet hoztak be a világ minden részéből, amivel a vírusok is „ide utaztak”. Róth László salgótarjáni méhész előadásában bemutatta családi méhészetüket, melyet a fiával együtt gondoznak. Két teherautóval és nyolc konténerrel (ebből egy pörgetőnek átalakítva) vándorolnak. Nyaranta 110 családot szaporítanak, melyeket ősszel összevegyítenek a régiekkel. A tapasztalt méhész saját megfigyelései mellett felelevenítette a szakma történetének szemelvényeit is. Mint mondta, 1601-ben a francia hajósok hozták be Európába az akácfa cserjét, 1710-ben került hazánkba, majd II. lózsef körlevélben rendelkezett a szaporításáról, az Alföldön a futóhomok megkötésére használták. Mára közel 400 ezer hektáron van hazánkban akácerdő, mely megváltoztatta a méhlegelő fogalmát is. Az előadó azt elmondta, hogy Sugár Gyula 1944-ben lejegyzett addigi megfigyelései a mai napig helytállóak. így többek között az is, hogyan kell megállapítani, mikorra esik majd az akácvirágzás: a mogyoróvirágzástól számítva 66 napra, a som virágzásától számolva 53 napra, a mandula virágzása után 42 napra és a cseresznye virágzását követően 32 napra. Szintén feljegyezték, hogy bideg tél után korai lesz az akácvirágzás, míg enyhe tél után késői. Az akác mézelésében az is szerepet játszik, ha a februári hitjeg és a márciusi meleg felcserélődik, ez esetben ugyanis gyenge mézelésre számíthatnak a termelők. Róth László tapasztalata szerint az egyedülálló akácfán van a legtöbb virág, ezt követi a fasor, a liget, az erdő széle, és a legvégén az erdő. A szakirodalom szerint a nyár végén, illetve ősszel készül fel az akác a következő évre. Ilyenkor szereti a sok csapadékot, illetve azt is, ha télen legalább 600 órát 5 fok alatti hőmérsékleten tölthet. Az idei az első olyan tél, amikor jelentősen visszaesett a mézfogyasztás A hazai méhészek a méz negyedét adják el üvegekben kiszerelve, kilónként átlagosan 2500 forintért, míg a zömét hordókban, kilónként átlagosan 850forintért Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint ezek az árak elfogadható szintűek. Ugyanakkor tájékoztatása szerint azzal kellett szembesülniük, hogy az idei télen minden eddiginél nagyobb mértékben, közel 30 százalékkal visszaesett a hazai fogyasztás. Az viszont szintén pozitívum, hogy a magyar méz hírnevének jót tett a komolyabb hatósági ellenőrzés, így az áruházakban is jó minőségű termékek közül választhatnak a vásárlók. Bross Péter azt is elmondta, számításaik szerint a méhészek száma mára elérte azt a szintet, mely teljesen lefedi a hazai méhlege- löket így hiába van több méhész (főleg hobbi szinten), nem tudnak több mézet termelni, a nektárt adó növény teljesítménye ugyanis véges. m Sugár Gyula megfigyelései ma is helytállóak. TŐZSDE Emelkedett a búza ára A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában január 27. és február 2. között megélénkült a forgalom. Összesen 131 kontraktust kötöttek a felvásárlók, ebből 126-ot takarmánykukoricára, négyet malnji búzára és egyet napraforgóra. A malmi búza havi jegyzése az előző hetihez viszonyítva 4000 forinttal emelkedett, tonnánként 55 000 forinton zárta a hetet. A takarmánybúza márciusi jegyzése egy hét alatt 1000 forinttal nőtt, míg a takarmányárpáé nem változott. A takarmánykukorica tonnánként 300-1200 forinttal magasabb áron cserélt gazdát A felfutó pálya mögött a nemzetközi árupiacok hatása állhat A takarmánykukorica márciusi jegyzése tonnánként 52 000 forint volt, az új termésű kukorica novemberi lejáratra 1000 forinttal emelkedve 48 000 forinttal zárt. A napraforgómag havi jegyzése 3000 forinttal 115 000 Ft/tonnára nőtt, a repcemagé év eleje óta nem változott (130 000 F^/t). FORRÁS: AKI Termény Határidő Ft/t Malmi búza . 2012. V. 55 000 T.búza 2012. Vili. 46000 T.kukorica 2012. V. 52 800 2012. XI. 48 000 T.árpa 2012.111. 49 200 Napraforgó 2012. III. 115 000 2012. X. 114 000 Repce 2012. Vili. 122 000 Állami földek haszonbérben A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megkezdte az állami termőföldek haszonbérbe adását. Az első szerződéseket február elején kötötték meg. A pályáztatás során az életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységet végző termelőknek van elsőbbségük, a cél a kis- és közepes családi vállalkozások, az állattartó gazdálkodások megerősítése. A jelenleg érvényben lévő földvásárlási moratóriumnak köszönhetően se külföldi, se jogi személyek nem juthatnak magyar termőföldhöz. A korlátozás azonban 2014. május 1-jével lejár. Ezért fontos, hogy addigra az új földtörvény megfelelő jogszabályi kereteket biztosítson. ■ I. M. Több figyelem jár a jószágnak állattartás Ne fagyjon be a víz, legyen elég takarmány! Bezárhatja tyúkketrecét, aki nem fejlesztett időben Ilyen szigorú, hideg tél nem volt Magyarországon az utóbbi tíz évben. A Magyar Agrárkamara állattenyésztési osztálya többek között arra hívta fel az állattartó gazdák figyelmét, hogy növelni kell a kiosztott takarmány mennyiségét, illetve energiakoncentrációját, hiszen a nagyobb hidegben az állatoknak is több energiára van szükségük. Emellett száraz, vastagon almozott, huzatmentes pihenőhelyet kell biztosítaniuk jószágaiknak. A legnagyobb figyelmet a fiatal állatok igényelnek. Az újszülött szarvasmarha borjak az első napokban lehetőleg ne kerüljenek ki a külső ketrecekbe. A tökéletes felszáradásra, a fröccstej itatására nagy gondot kell fordítani. A mesterséges itatás során az itatóvödörbe adagolt tejet elő kell melegíteni, és a tej melegítésénél azt is figyelembe kell venni, hogy a külső hideg hőmérsékleten jelentős a tej visszahűlése. A rendkívüli helyzetben az egyik legnagyobb probléma a jó minőségű ivóvíz biztosítása lehet. Ha a víz megfagy az itatóbein, akkor az állat nem tud elegendő mennyiséget magához venni. Ezért az itatót mindig fagymentesen kell tartani, a vízvezetékrendszert meg kell óvni az elfagyástól. ■ Mauthner 1. ■ Az állatok ivóvizét melegíteni kell. Két hónap áll hazánk és további tíz tagállam rendelkezésére, hogy válaszoljon az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárására, amit a tojótyúkok nem megfelelő tartási körülményei miatt indított a testület. Az agrártárca adatai szerint a hazai tojótyúkállomány mindössze 5 százalékánál nem sikerült az átállás a múlt év végéig. A minisztérium az elmúlt években három alkalommal írt ki pályázatot, hogy a gazdák kicserélhessék a ketreceiket. Tavaly 3 milliárd forintot különítettek el e célra, de a pénzre nem volt elég jelentkező. A szaktárca szerint ez arra utalt, hogy aki akarta, korszerűsítette a telephelyét. Jelenleg még 109 telepen nem teljesült az uniós elvárás, ezek a telepek július 31-ig várhatóan bezárnak. Uniós előírás (1999 óta), hogy a 350-néf több tyúkot tartó telepeken csak nagyobb, komfortosabb ketrecekben lehet tartani a tojókat. Az eddigi 500 helyett 750 négyzetcentiméteres életteret kell biztosítani az állatok számára, és ülőrúddal is el kell látni a ketreceket. Július 31-ig még a régi ketrecekben termelt tojást is lehet értékesíteni, de csak a tagállamokon belül, illetve csak ipari fel- használásra. ■ M. 1. ■ A tojótyúkoknak is jár az ülőrúd.
