Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-02-12 / 6. szám

6 2012. FEBRUÁR 12., VASÁRNAP ELETMOD E333XS9 Lehet, hogy vírus okozza a rákot? elképzelhető, hogy a rá­kok akár 40 százalékát is vírusok okozzák. Ha így lenne, a jövőben oltással vé­dekezhetnénk e súlyos be­tegségcsoporttal szemben. Eddig az összes ráktípus­nak csak 10-20 százalékát hozták a vírusokkal kapcso­latba: ilyen például a méh­nyakrák vagy a májrák, de kiderült, hogy a gyerekkor­ban gyakori agytumor, illet­ve egy agresszív bőrrákfaj­ta, sőt a prosztatarák kiala­kulásában is szerepet játsz­hat vírus. Új készülék a szem betegségeinek szűrésére EGY NEMRÉG kifejlesztett, új orvosi műszer alkalmas le­het arra, hogy a szemet fe­nyegető egyes betegségeket kimutassa. Olyan elváltozá­sokat - a retina szövetében létrejövő anyagcserezavaro­kat - képes kimutatni, ame­lyek a szembetegségek első tüneteit időben megelőzik. A főleg cukorbetegeket fe­nyegető szembetegségek szűrésében vár nagy jövő e készülékre, amely a glaukó- ma és az időskori makula- degeneráció szűrésére is al­kalmas lesz. Hasi kövérség és a magzat egészsége A TEHERBEESÉSÜK idején túlsúlyos nők babái gyak­rabban születnek agyi és gerincvelői károsodással, mint a normál súlyú anyá:,. ké - derült ki egy felmérés­ből. Ez főleg akkor igaz, ha az anya hasán van felesle­ges zsírpárna. Eddig is is­mert volt, hogy a hasi, úgy­nevezett rejtett zsír valószí­nűleg szerepet játszik pél­dául a kettes típusú diabé­tesz, illetve a szívbetegsé­gek kialakulásában. Érdemes tartani a versenysúlyt Ha elnyííttük, lecserélhetjük mesterséges testrészek Ma még a jövő zenéje, de eredmények már vannak Egyelőre még nem elérhető, de a kutatások biztatóak: rövidesen akár rutinműtéteken beépített mesterséges elemekkel lehet pótolni az elhasználódott, sérült emberi testrészeket Ma még jórészt a tudomá­nyos-fantasztikus biroda­lom világába tartozik, de a jövő szép új világában az emberek talán „elpusztítha- tatlanok” lesznek. Bármi­lyen baleset, betegség után új bionikus testrészt, proté­zist, mesterséges szervet, implantátumot kapnak. Bán Judit 1967-ben, 46 évvel ezelőtt igazi világszenzáció volt, amikor Christian Barnard dél-afrikai se­bész a világon először végzett si­keres emberi szívátültetést, transzplantációt. Noha a külön­féle szervek transzplantációja még ma sem tartozik a minden­napos orvosi rutinellátások közé, a kutatások forradalmian új irá­nya az implantáció, azaz a mes­terséges szervek létrehozása és beültetése. SZ(V Egy férfi Nagy-Britanniában kapott először olyan műszívet, amellyel viszonylag normális életet élhet. A 40 éves Matthew Green saját ketyegője fejlődési rendellenesség miatt vált műkö­désképtelenné. A férfi műszíve egy hátizsákszerűségbén talál­ható és csövekkel kapcsolódik a testéhez a bordái alatt. Az egyéb­ként méregdrága (35 millió fo­rintos) eszköz a korábbi fejleszté­seknél azért jobb, mert hordoz­ható és így a páciens viszonylag szabadon mozogva tudja kivár­ni, amíg donorszívhez jut. A mű­Fából műcsontot? A KERÁMIÁBÓL készült mű- csontoknak az a bajuk, hogy nem szivacsosak (mint az iga­ziak), és nehéz a természetes csontokhoz illeszteni őket. A kutatók ezért most fával (!) próbálkoznak. amikor a csont a sérülés után regenerálódik, az új csontsej­tek tapadásával van a gond. Ha nagy a hézag, például egy komolyabb törés után, ez na­gyon komoly probléma. A ku­tatók mostanában a vörös szívet már 900 emberen tesztel­ték világszerte, alkalmazása mégis egyelőre ideiglenes megol­dásnak tűnik. szem Két éve kapott először egy vak beteg mesterséges retinát. A páciensnek egy high tech szem­üveget kell viselnie, amelybe egy apró videokamerát építettek. A kamerával felvett képek a szem­üveg szárában lévő kábelen jut­nak el a műretinába. A műretina tölgyfával kísérleteznek: kivá­ló tartószerkezete lehet a sej­teknek és az apró vérereknek, amikor egymáshoz kell csatla­kozniuk. A fát felmelegítik, hogy minden élő anyag és nedvesség eltávozzon belőle, majd hidroxi-apatittal vonják be, mely a normál csontok 90 százalékát alkotja. Évek múl­tán a fa „tartószerkezet” le- bomlik, de a rajta-általa ki­alakult új, egészséges csont megmarad. ezeket fekete-fehér képekként küldi az agyba. tüdő A műtüdő technikai megva­lósítása is közelinek tűnik. A NovaLung nevű eszközt asztmás, tüdőgyulladásos betegeken és do­nortüdőre váró betegeken tesztel­ték. Akkora, mint egy CD-tok. Membránja képes kiszűrni a széndioxidot a vérből. Nem hosz- szú távú használatra tervezték, de azért hónapokig, esetleg éve­kig is képes életben tartani a be­tegeket. PETEFÉSZEK A kemoterápia miatt meddővé váló nők számára je­lenthet reményt a mesterséges petefészek. Ma még csak a már megérett petesejtek lefagyasztá- sa, és annak „báránya" általi ki­hordása az egyetlen lehetőség. A műpetefészek egy szintetikus, gél jellegű anyagból készül és az éret­len petesejtek megfelelő megőr­zésére, majd megérlelésére fog szolgálni, akár az igazi. máj A májnak kb. 500-féle funk­ciót kell ellátnia, tehát szinte lehe­tetlen feladat helyettesíteni. Egy irányban folynak jelenleg a kuta­tások: a máj fő feladata a méreg­telenítés. A jelenleg kísérleti stá­diumban lévő műmájat sertések­ből nyert májsejtekkel „bélelik” ki, és úgy néz ki, hogy ez a meg­oldás alkalmas lehet méregtelení­tésre. Egyelőre nyolc páciensen próbálták ki a műmáj működé­sét szemhéj Az agyvérzés egyik kel­lemetlen következménye a bénult arc és leesett szemhéj. Próbálkoz­nak a test más részéből nyert iz­mok és idegek beültetésével, de nem mindig van lehetőség erre. A szilikonból készült mesterséges izom megoldás lehet. A koponyá­ba ültetett apró akkumulátorból nyeri az energiát. Működésének alapelve, hogy az egészséges szem pislogását érzékeli és vezér­li a műizom mozgását. artériák Minden évben bypass műtétek ezreit végzik az orvo­sok, ahol a beteg lábából, karjá­ból kivett érrel helyettesítik a rossz eret. De sajnos nem mindig találnak saját helyettesítő eret. Ilyen esetekben lehet a műarté­ria a megoldás: egy nagyjából spagetti formájú, őssejtekkel „ki­bélelt” műér. HIRDETÉS AI I I NK KI NDI I KI /í SI UM •t* l.vli/i*(K‘s l;ipus/t;il;it, s/alu rloi hallói! í.yors, rugalmas, s/ciml\rc s/uholl lc*IKc*/c*lt*s! •2* I I napos \ iss/avólcli garancia! IGÉNYLÉSI SZELVÉNY a szelvény beküldésével elő- jegyzem a Ferenc József koronázási em­lékérem utánveretét 4.290,- forint he­lyett most csak 1.990,- forintért ^pos­taköltség). Egyúttal jogosultságot szer­zek a Magyar aranyóriások című gyűj­temény új darabjaira is. Háztartásonként egy érem rendelhető! 121VR20I20212 Kéijük, a kitöltött szelvényt küldje vissza az alábbi címre: I Erem Művészeti Intézet I 1675 Budapest, Pf.: 21 [Telefon: (06 1)297 61 10 Terhességi diabétesz: nem okoz tüneteket CUKORBETEGSÉG A terhességi di­abétesz általában nem jár a cu­korbetegség általános tüneteivel, a kismama tünetmentes marad, a cukoranyagcsere egyensúlyának felbomlására a terhesség 24-28. hetében végzett cukorterheléses vizsgálat során fény derül. A terhességi diabétesz kezelé­sének két alappillére a megfelelő étrend és annak kiegészítéseként szükséges lehet inzulinkezelés is. Az étrendi kezelés célja az anya és magzat számára szükséges tápanyagok biztosítása, normális vércukorszintek fenntartása mel­lett. A napi minimális energia­bevitel 1500 kcal, ennek alapján napi 140 gramm szénhidrát bevi­tele lehetséges. A kismamák napi ötször étkez­hetnek (háromóránként), és a ter­hesség után hat hétig tartani kell a korlátozott étrendet. Abban az esetben, ha a diéta ellenére még mindig magas a vércukorszint, orvosi felügyelet mellett inzulin­kezelés szükséges. Az inzulinhiány következtében gyakrabban fordul elő koraszü­lés, fejlődési rendellenesség. Csökken a méhlepény működése is, ezért romlik a magzat oxigén- és tápanyagellátása, amely a magzat elhalálozásához vezethet. Rendszeres testmozgással, egészséges és jól összeállított ét­renddel, valamint az ideális test­súly fenntartásával a terhességi diabétesz is megelőzhető. ■ * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom