Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-11 / 36. szám

5 2012. FEBRUÁR 11., SZOMBAT HÉTVÉGE A redőnyt is tűzre vetették már hideg napok Polgárőrök, mezőőrök, gondozók, rendőrök keresik fel az egyedül élőket Okozott már fejtörést a rendőröknek a legna­gyobb hóesésben útnak induló bácsi és tüzelő nélkül maradó idős asz- szony. Ő az önkormány­zattól kapott segítséget. Ahogy sok más család is, Hanoi Erzsébet- Nem jár erre más, csak a sza­már meg én - mondja Bányai Já­nos, miközben a Decs szélén ál­ló házához baktatunk a térdig érő hóban. Felesége és hat gyer­meke várja otthon. A csemeték élvezik a havat, és a hideg okán elrendelt iskolai, óvodai szüne­tet, most mégis inkább a meleg szobába, a sparherd mellé hú­zódtak a hideg elől, míg a család­fő arról gondoskodik, hogy le­gyen mit a tűzre tenni. A csacsi húzta kocsival hozták haza a támogatásként kapott tü­zelőt, valamivel több mint egy köbméter fát. János szerint ez nagyjából egy hétig lesz elég, de az eddig beszerzett famennyiség­gel remélhetőleg már kihúzzák tavaszig. Az önkormányzattól is folyamatosan érkezik segítség, a hulladékfa aprítékát osztják ki a rászorulóknak. - Fát mindenki csak annyit vesz, amennyit ép­pen tud, ha másképp nem, hát hi­telbe - vélekedik a férfi. A Bányai családnak jelenleg a gyerekek után járó támogatás­ból, az apa segélyéből és alkalmi munkáiból van bevétele. Ám Já­nos bízik benne, hogy a közmun­kaprogramban idén is lesz he­lye, mert az egy kis többletet je­lentene. A szakmájában, hentes-- ként már nem tud elhelyezked­ni, mivel néhány éve átesett egy szívinfarktuson. A gyerekek vi­szont még kicsik. A legidősebb 13 éves, a kiságyban ébredező legkisebb pedig éppen csak be­töltötte az első évét, így minden forintra szükség van. Ignácz Ferencné, Marika háza elé szintén lepakoltak a fából. Az asszony aprítja, hordja a tüzelőt, míg idősebb lánya bent az ebéd­ről gondoskodik. Négy gyerme­ket nevel egyedül a 43 éves nő, neki is jól jön minden segítség. A fát apránként szerezte be egész télen, mindig csak annyit, amennyi kitellett a pénzéből. Azt mondja, talán azért nehezebb ez a tél, mert nem tud dolgozni A Bányai család három gyermekével: Aminával, Marina Leilával és Csen­gével. Jól befűtöttek a kályhába Sic Józsefet is meglátogatta Török István (középen) és Deák Béla az öreg Lada Nivával Döbrököz határában menni. A bérpótló juttatást és a gyerekek után járó támogatást ugyanis szőlészeti idénymunká­val egészíti ki, de erre a nagy hó­ban egyelőre nincs mód. A BELÜGYMINISZTÉRIUM tavaly év végén írt ki pályázatot az önkormányzatok szociális cé­lú tűzifavásárlásának támo­gatására. A központi költség- vetésből több mint 858 millió forintot biztosítottak erre a cél­ra, így a támogatott önkor­mányzatok köbméterenként 12 000 forintot kaptak, és köbméterenként 2000 forint Van, akit viszont nem csupán a munkától, hanem a külvilágtól vágott el szinte teljesen a hó. Döbröközön szelíd „Béluskám!” felkiáltással fogadja az öreghe­önerőt kellett hozzátenniük. A tüzelőt rászorultsági alapon osztották ki a lakosság köré­ben. A Tolna megyei települé­sek közül Alsónána10, Sárszentlőrinc 30, Őcsény 40, Szakcs 50, Kötesd és Pince­hely pedig 100-100 köbméter fa vásárlásához kapott támo­gatást. Országosan 456 hely­ség részesült segítségben. gyi elhagyatott házikó ajtajában Semegi Panni néni Deák Bélát, a körzeti megbízottat. A törzszász­lós azon kevesek közé tartozik, akik rendszeres látogatónak szá­mítanak errefelé. Az évtizedek óta egyedül élő asszony azt me­séli, ő csak hetente egyszer bo­torkál le a faluba. Ilyenkor vesz 5-6 kiló kenyeret, lefagyasztja, elég az neki meg a kutyáinak egy hétig. Ami kell még, azt a szőlőszomszéd meghozza a bolt­ból. Nem csak most, egész évben. A fagyos időben mégis jobban megmutatkozik az odafigyelés. Polgárőrök, mezőőrök, gondozók és a körzeti megbízottak keresik fel az egyedül élőket, rászoruló­kat. Volt, hogy tüzelő nélkül ma­radt idős asszonyt kellett a falu­Az önkormányzatok már tavaly kaptak némi segítséget ban kialakított melegedőben el­szállásolni, hétfőn a legnagyobb hóesésben világgá induló bácsit este megkeresni, csütörtök reg­gel pedig a szomszédok jelezték, hogy napok óta nem látták az egyik egyedül élő öreget. Mikor a rendőrök felkeresték a házat, a füstölgő kémény megnyugtató lát­ványa fogadta őket. János bácsi a mínuszok miatt nem tette ki a lá­bát az otthonából. Várja a tavaszt A hideg az oka annak is, a rendőrök napok óta ketten járják a falut, hiszen szükség esetén el- kélhet a nagyobb erő, A segítsé­get Török István törzsőrmester, Kurd és Csibrák körzeti megbí­zottja jelenti Deák Bélának. Na meg a sokat látott rendőrségi La­da Niva. Ez az egyetlen jármű, amivel sikerül felverekedniük magukat a szőlőhegyi dombol­dalakon, ahol nyáron még a nagy mennyiségű eső okozott gondot. Akkor a sárlavina miatt volt járhatatlan az út. De most sem merészkédik erre más. Az egyetlen nyomvonalat a terepjá­ró taposta, ám a hét eleji havazás már azt is eltüntette. Aztán kiderül, hogy csak-csak van olyan út, ami még ezen az autón is kifog. A meredek szaka­szon így gyalogosan kapatunk fel Józsi bácsihoz, aki az egyik sző­lős terület melletti viskóban húz­ta meg magát. Azt mondja, társa­ságnak itt vannak neki a cinkék, akiknek dióval hálálja meg a fi­gyelmességet. A lakótársként számon tartott macska azonban láthatóan bensőségesebb vi­szonyra vágyik a madarakkal. Sic Józsefék tanyáját csak egy, az eddigieknél is lehetetlenebb szurdikon keresztül lehet meg­közelíteni. A délszláv válság elől 1994-ben Magyarországra me­nekülő férfi idős szüleivel él itt. A ház rendezett, az elkerített ud­varban pedig birkák bégetnek, az ól mellett az előző nap szüle­tett fekete bárány remeg. Sic Jó­zsef azt mondja, boldogulnak a kemény télben is. Ő elintézi, amit tud, nem élnek nagy lábon a hármójuknak kijutó pénzből, de fűteni szerencsére van mivel. Utunk Döbrököz talán legsze­gényebb utcájába is elvezet. Ott rosszabb a helyzet. A romos há­zakban élő családok már min­dent elégettek, amit csak lehet. Van, ahol már a redőny sem szi­geteli a szellős ablakokat, mert azt is tűzre vetették. Klímagondok: egyre szélsőségesebb az időjárásunk következmények Előbb-utóbb súlyos árat fizetünk majd, és még súlyosabbat az utódaink szekszárd - Korántsem mind­egy, milyen körülményeket ha­gyunk hátra az utókornak - hangsúlyozta a Szekszárdi Klí­makor évadnyitó fórumán Ács Rezső. Az alpolgármester mon­data akár a rendezvény kulcs­gondolata is lehetett volna, hi­szen a meghívott előadók arra hívták fel a jelenlévők figyelmét, hogy ha tétlenül szemléljük a klímaváltozás következményeit, azért előbb-utóbb súlyos árat fi­zetünk majd, és még súlyosab­bat az utódaink. Kővári László, a gazdasági és pénzügyi bizottság elnöke igen­csak elgondolkodtató adatokat tárt az érdeklődők elé az időjárás szélsőségeiről. Mint kiderült, az előző évben alig volt csapadék, mindössze 425 milliméter esett, ami jóval alulmúlja az 550-600-as átlagot. Két évvel korábban vi­szont több mint 1000 milliméter esett. Majd hozzátette, fontos lenne, hogy a gazdák odafigyel­jenek a csapadék helyben tartá­sára. A célt a gyepesítés és a te- raszosítás is szolgálná. Hetesi Zsolt fizikus, a Fenn­tartható Fejlődés és Erőforrá­sok kutatócsoport vezetője hosszú évek munkájának ered­ményét osztotta meg a hallgató­sággal. Megtudtuk, mekkora kihívást jelent átállni a meg­újuló erőforrásokra, egyelőre ugyanis a teljes napi energia- igényünk 7-8 százalékát tud­Kővári László Igencsak elgondolkodtató adatokat mutatott be előadásában nánk csak előállítani így. A fosszilis energiahordozók meg­maradt hányadának bányászá- sa viszont egyre nehezebb, és így egyre drágább is. Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy erősen csökken a talaj ter­mékenysége. Az erdők telepíté­se miatt gyorsan távoznak a tápanyagok, hiszen nem várjuk meg, amíg természetszerűen alakul ki a növényzet. Baka György, a Zöldtárs Ala­pítvány elnöke többek között is­mertette a klímaalapból meg­valósult mintaprogramokat, ilyen volt például a LöszSzurdik tanösvény megvalósítása vagy az iskolai lombkomposztálás bevezetése. ■ Molnár Á. KEHSEEHHE1 A rágalmazott halott A tény: Dunaszentgyörgy fia, Dömötör János 1877. ja­nuár 8-án a Vasárnapi Újság szerkesztőségével szomszé­dos albérletében Goethe ké­pét levette a falról, s magát akasztotta helyébe. Hamaro­san megindult a találgatás... „Először a pécsi Tanügyi Fü­zetek s utána az egri Népis­kola s a hírhedt Magyar Ál­lam öngyilkossága okául oly valamit hirdetnek, amit, ha igaz volna, keresztyénieden volna hirdetni. Minthogy pe­dig nem igaz, sőt teljesen alaptalan ráfogás: meg sem nevezhető, hogy mi. Egyhá- [ zlas lapoknak ily rossz lelkű j eljárását sem bővebben jel­lemezni, sem cáfolni érde- | mesnek nem tartjuk; elég egyszerűen visszautasítani az alávaló koholmányt, s ter­jesztését azokra bízni, akik- | nek megfoghatatlan passzió­ja: halottakat rágalmazni” - írták február 11-én. Egy hét múlva „a Tanügyi Füzetek most nyilvánítja: ő Dömötör tisztelője volt, s a pesti Magyar Hírlapból nem rosszakaratból vette át a hírt. Ezt nem hagyhatjuk észrevé­tel nélkül. A lap nemcsak forrást nem nevezett, de úgy adta a közleményt mint ere­detit. A Népiskola s a M. Ál­lam is tőle vette át. Pedig akit tisztelünk, arról olyféle híreket, bárhonnan erednek is, nem szoktunk átvenni, s könnyelműség világgá bocsá­tani.” ■ Dr. Töttős Gábor Évet értékelt, évet tervezett a paksi Fidesz PAKS A választókörzetben működő Fidesz-szervezetek vezetői, a párt által delegált, támogatott polgármesterek, a szövetséges szervek vezetői, aktivisták, támogatók gyűl­tek össze tegnap a Prelátus- J ban, hogy immár hagyomá­nyosan fehérasztal mellett ér­tékeljék az óévet, s tervezzék az újat. Mint a szervezet pak­si elnöke, dr. Nagy Tibor mondta, helyben csendes volt a múlt év, „nagy dolgok” nem történtek, ami nem je­lenti azt, hogy ne tartották volna meg szokásos prog­ramjaikat, köztük az ünnepi megemlékezéseket, fáklyás felvonulásokat. Közös kirán­duláson Erdélyben jártak, a kormányzati országjárás ke­retében Kovács Zoltán kom­munikációért felelős államtit­kárt fogadták - sorolta, hoz­záfűzve, eközben drukkoltak, hogy a várt hatást hozzák J azok a döntések, amelyeket a [ kormányzat meghozott. Az idei tervekről szólva azt mondta, mivel a következő vá­lasztások még messze van­nak, energiáikat szervezetfej­lesztésre, a tagság összeko­vácsolására, a szövetségesek­kel való kapcsolattartás erő­sítésére fordítják. Az elnök szavai szerint a párt országos vezetése a törvénykezéssel volt elfoglalva, ezért a kelleté­nél kevesebb figyelmet szen­telt a tájékoztatásra, amin re­ményeik szerint idén javítani tudnak majd. Fontos - húzta alá dr. Nagy Tibor -, hogy ne egyoldalú legyen a kommu­nikáció. ■ V. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom