Tolnai Népújság, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-27 / 23. szám

2012. JANUÁR 27., PÉNTEK 7 GAZDASÁG Kötelező börtöncégektől rendelni beszerzések Az állami fenntartású kórházakban használják, amit az elítéltek gyártanak Börtönökben készült ter­mékeket kell beszerezniük ezentúl az állami fenntar­tású kórházaknak és a szociális intézményeknek is - erről a Büntetés-régre- hajtás Országos Parancs­noksága levélben értesítet­te az érintetteket. Haiman Éva Az államigazgatási és a rendvé­delmi szerveknek tavaly július óta, az állami kórházaknak, a szociális ágazathoz és a Honvé­delmi Minisztériumhoz tartozó intézményeknek pedig ez évtől írja elő egy kormány-, valamint egy belügyminisztériumi rende­let, hogy amit csak lehet, a bün­tetés-végrehajtástól (bv) kell beszerezniük. A börtönökben, valamint a bv 12 gazdasági társaságában több mint 3500-an dolgoznak, ez meghaladja a fogva tartottak egyharmadát - tudtuk meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) sajtó­irodájától. Az átaluk előállított termékek, illetve nyújtott szol­gáltatások köre igencsak széles; gyártanak munkaruhát, cipőt, fűrészárut, egészségügyi papíro­kat, fémszerkezeteket, iroda- és konyhabútorokat, foglalkoznak nyomdaipari tevékenységgel éppúgy, mint hulladékgazdálko­dással és textiltisztítással. A kórházi ágynemű előállítása, de tisztítása is a büntetés-végrehajtási intézmények feladata lehet a jövőben A legnagyobb tulajdonos az állam az állam a hazai korhad ellá­tórendszer mind nagyobb sze­lete felett diszponál: a mintegy 160 magyarországi intézmény­ből csaknem két tucat már ed­dig is állami tulajdonban volt, ez év elejétől 22 kórház került át, és a városi intézmények ál­lamosításával várhatóan to­vábbi 63 gazdájává válik. Amint az átalakítások lezárul­nak, Magyarországon az ál­lam lesz a legnagyobb kórház- tulajdonos. Ezeket a termékeket a jogsza­bályok alapján gyakorlatilag ér­tékhatártól függetlenül a BVOP- tól kell beszerzniük az érintett intézményeknek. A 100 ezer fo­rintnál drágább, de a közbeszer­zési értékhatárt (ez jelenleg 8 millió forint) el nem érő termé­keknél és szolgáltatásoknál köte­lező a BVOP Központi Ellátó Szervétől (KÉSZ) ajánlatot kér­ni. A hulladékkezelésnél a köte­lezettség már 100 ezer forint alatt él. De a 8 millió forintot meghaladó tervezett beszerzé­sekről is tájékoztatni kell a KESZ-t. Ha az ki tudja elégíteni az igényt, ismét csak vele kell szerződni az intézménynek. Ha a szükséges mennyiségű orvosi köpenyt vagy pizsamát, borítékot vagy szivacsmatracot szállítani tudja a BVOP, akkor azt a kórház köteles tőle megrendel­ni. Ez alól csak akkor kaphat fel­mentést, ha „hitelt érdemlően bi­zonyítani tudja”, hogy az aján­lott árnál 20 százalékkal olcsób­ban is be tudja szerezni a piacon ugyanazt a terméket. A rendelkezés hatására jelen­tős bevételtől eshetnek el a piaci szereplők. De az egészségügy te­rületén itt még korántsem ér vé­get a központosítás, hiszen ko­moly összegeket azért a nagy ér­tékű termékeknél, a gyógyszer­nél, az orvosi eszközöknél lehet megfogni. Ari Lajos, az Egészség- ügyi Gazdasági Vezetők Egyesü­letének (EGVE) elnöke úgy szá­mol, hogy a kórházak működte­tésére fordítható keret nagyjából 25 százalékát költik el a kórhá­zak különböző gyógyszerek, esz­közök, anyagok, mindenféle, a működtetéshez szükséges ter­mék és szolgáltatás beszerzésé­re. A fekvőbeteg-ellátás kasszája 2012-ben 426 milliárd forintot tesz ki. Ennek a negyede is hatal­mas tétel, több mint százmilliárd forint - nem véletlenül igyekszik minden lehető forint fölött az állam maga diszponálni. Többek között ez magyarázza, hogy már februárban hatályba lépne a gyógyszerek és nagy ér­tékű orvostechnikai eszközök központi beszerzéséről szóló ren­delet. A kormány honlapján is el­érhető előterjesztés szerint a köz­ponti beszerzéseket a Gyógysze­részeti és Egészségügyi Minőség­és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) bonyolítja majd. Azt, hogy mit fognak beszerezni az in­tézmények számára, a medicinák esetében az Országos Gyógyszer­terápiás Tanáccsal, míg az orvos- technikai eszközöknél a szakmai kollégiumokkal konzultálva ha­tározzák meg. A kórházaknak kéthavonta kell jelenteniük kész­leteiket és igényeiket. Saját hatás­körben, közvetlenül csak akkor rendelhetnek a cégektől, ha sür­gős, életmentő beszerzésről van szó. A tervezetben eredetileg egy igen meredek pont is szerepelt volna. E szerint a kórházak és a beszállítók között meglévő szer­ződések a hatálybalépés napján érvényüket vesztik. Információ­ink szerint azonban a gyógyszer­gyártók jelezték: perelni is ké­szek, ha a törvénysértő megfogal­mazás megmarad. Az EGVE veze­tője szerint ha a központosított közbeszerzések során a minőség is számít, a kórházak még örül­hetnek is, hogy nem nekik kell intézniük az eljárásokat. Matolcsy kiáll az adók mellett meghallgatás Stabil büdzsé a 2012-es a miniszter szerint került 3 kormány Kapirgálótér és iilőrúd is dukál a tyúkoknak A 2008 utáni világnak nincs meg a tankönyve, a hagyomá­nyos közgazdasági módszerek­kel nem lehetett volna stabilizál­ni az országot - ezekkel a sza­vakkal védte meg a kormány gazdaságpolitikáját a tegnapi bi­zottsági ülésen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Az ülést az ellenzék kezdeményezé­sére hívták össze, hogy a tárca­vezetőt a költségvetésről, az or­szág pénzügyi helyzetéről kér­dezzék. A politikus azt mondta,' megérti a kritikusait, de tény, hogy az Európai Központi Bank­ból is távoznak azok, akik a ha­gyományos közgazdaságtan hí­vei, és elhiszi, hogy nehéz elfo­gadni: elmúlt ennek ideje. Matolcsy György többször is kiállt az egykulcsos adórendszer mellett. Azt mondta, csak olyan országban működhet progresz- szív rendszer, ahol történelmileg erős a középosztály, hozzátéve: hazánkban ez káros volt és káros lenne. Mindennek azért van je­lentősége, mert kiszivárgott in­formációk szerint az IMF az egy­kulcsos adórendszert is a hitel­csomagról szóló tárgyalások té­májává emelné be, és az ország­jelentésük is javasolja az adó­rendszer átgondolását Matolcsy György azt mondta, a középosz­tálynál így meghagyott 400 mil­liárd forint „nagyon kellett” a gaz­daságnak, nem zuhant a fogyasz­tás, nőtt a munkahelyek száma, fehéredet! a gazdaság, még a szü­letések száma is emelkedett. A fe­dezetet pedig minderre számsza­kilag a magán-nyugdíjpénztári források adták. Matolcsy György szerint azért támadták a politiká­Matolcsy a bizottság előtt beszélt ját, mert sok adót engedett ki, de ez is mutatja, hogy nem voltak megszorítások. A miniszter sikeres konszoli­dációs évnek nevezte 2011-et, hangsúlyozva, hogy a hiányt csökkenteni tudták. Elismerte, hogy egyszeri tételekkel, de hoz­zátette: ezt felváltják a hosszú­távú intézkedések. A magán­nyugdíjpénztári döntést józan átalakításnak nevezte, amely 1200 milliárdos gazdaságélénkí­tést jelentett, és amely nélkül a növekedés negatív lett volna. A költségvetést kézben tartott, sta­bil, biztonságos büdzsének ne­vezte, hozzátéve: tény, hogy a pénzügyi rendszer sebezhető, nagy az adósság és a külső pénz­ügyi függés. A miniszter megismételte a kormányfő korábbi ígéretét, amely szerint a jegybanktörvé­nyen az elnöki eskü szövegét ki­véve változtat majd a parlament. A Költségvetési Tanács erejét ugyanakkor szerinte növelte a kormányzat. Ellenzéki megszólalók arra hívták fel a figyelmet, hogy kiszá­míthatatlan volt a 2011-es év, az egykulcsos adó pedig álláspont­juk szerint nem sikertörténet, mert adókiesést okozott és nem növelte a fogyasztást, a magán­nyugdíjpénzeket pedig „eltapsol­ta, felélte” a kormány. ■ R. A. határeset Csapdahelyzetbe so­dorta a Malévot a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány az elszámol­tatási kormánybiztos szerint. Budai Gyula sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a légitársaság 2007-es privatizációjával, majd 2010-es visszaállamosításával a vállalat mára működőképessé­gének határára ért, a jelenlegi kabinet pedig a 22-es csapdájá­ba került. Közölte azt is: infor­mációi szerint a Maléwal kap­csolatban már nyomoz az ügyészség. ■ Január elején Brüsszel írta elő a támogatás visszafizetését. Állami támogatás már nem nyújtható a Malévnak, szakmai befektető pedig nem jelentkezik a cégért a tulajdonosi konstruk­ció miatt, ugyanis a kisebbségi tulajdonos, egy orosz bank, minden döntést meg tud akadá­lyozni - közölte. Hozzátettee: a privatizáció és a visszaállamosí­tás során a Malévnak nyújtott támogatásokat, hiteleket az ak­kori szocialista kormányok nem biztosíthatták volna a cégnek. Ezt támasztja alá az Európai Bi­zottság január eleji döntése is, amellyel 70-100 milliárd forint­nyi támogatás visszafizetését követeli - magyarázta. Budai szerint a Gyurcsány- és a Baj­nai-kormány az eladáskor és a visszavásárláskor „szándékosan szegte meg azokat az uniós elve­ket, amelyek a nehéz helyzet­ben lévő állami vállalatoknak nyújtott állami támogatások kö­rét határozzák meg”. ■ VG a tojótyúkok ketreceivel kap­csolatos uniós előírások tiszte­letben tartására szólított fel az Európai Bizottság 13 tagállamot, köztük Magyarországot. Brüsz- szel azt követeli, hogy az érintett országok tiltsák be a hagyomá­nyos ketreces tojótyúktartást. Az erről szóló uniós irányelv január elsején lépett hatályba, ám az erről szóló döntést még 1999- ben hozták meg, vagyis az orszá­goknak 12 évük volta jogszabály átvételére - érvel a bizottság, amely felhívja a figyelmet: nagy versenyelőnyt jelenthet a vétkező országokban működő termelők­nek, hogy nem kell teljesíteniük a szigorúbb előírásokat. Az ezek­kel kapcsolatos költségeket ma­gyar iparági szereplők korábban országos szinten több milliárd fo­rintra becsülték. A vonatkozó rendelkezés sze­rint a tojótyúkok immár kizáró­lag fészkelőhellyel, kapirgáló- térrel és ülőrúddal felszerelt „fel­javított ketrecekben”, vagy pedig alternatív rendszerekben tartha­tók. A jogszabály előírja, hogy minden egyes tojónak a korábbi 500 helyett 750 négyzetcentimé­ter területet kell biztosítani a ket­recben. Fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomkoptató esz­közökről is gondoskodni kell, hogy a tyúkok kielégíthessék „bi­ológiai és viselkedésbeli igényei­ket”. A bizottság most két hóna­pon belül vár választ a kötelezett- ségszegési eljárás keretében ka­pott felszólító levélre. A magyar kormány december végén hozott döntést arról, hogy a tojótyúktartók hét hónapos ha­ladékot kapnak a rendelkezések átvételére. Az akkori összesítés szerint az 528 magyarországi tojótyúktelep közül 178-ban nem vagy csak részben cserél­ték ki a ketreceket. A Vidékfej­lesztési Minisztérium az elmúlt években három alkalommal is írt ki pályázatot, hogy megköny- nyítse a régi, kisebb ketrecek­kel termelő gazdák dolgát. 2011- ben 3 milliárd forintot ítéltek meg erre a célra. ■ A miniszteri álláspont számokban 2011-ben egyszeri tételektől tisztítva a deficit 2,94 száza­lék alatt volt. Év közben 250 milliárdos zárolás, ősszel 100 milliárdos különleges intézke dési csomag mellett döntöt­tek. Az idén a hiány 2,5 szá­zalék lesz, a büdzsében 320 milliárdos tartalék van. A nö­vekedés kockázati sávban van, de elérhető a 0,5 száza­lék, és a 4,2-es infláció. Ta­valy a tervezettnél 0,6 száza­lékkal több adó folyt be. A Start programmal 200 ezer új munkahely lesz kora őszre. A Széli Kálmán-terv 83 száza­lékban teljesül 2012-ben, ösz- szesen 550 milliárdos megta­karítást eredményezve. 2013- ban ez 902 milliárd forint lesz, ez adja a fedezetet a bankadó megfelezésére, a vál­ságadók kivezetésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom