Tolnai Népújság, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-10 / 8. szám

5 2012. JANUÁR 10., KEDD GAZDASÁGI TÜKÖR Néhány szabály változott őstermelők Ma is az egyik legnépszerűbb gazdálkodási forma Idén nem csak az igazolványt, de a betétlapot is érvényesíteni kell TŐZSDE Visszafogott volt a forgalom A BUDAPESTI Értéktőzsde árupiaci szekciójában teljes volt a visszafogottság a de­cember 16-a és 20-a közötti időszakban. A malmi búzát tonnánként 51 és 53 ezer között jegyezték. A takar­mánybúza határidős ára a 46 ezer forintos szinten ma­radt. Az idei termésű takar­mánykukoricát tonnánként 47 000-50 750 forintért, a 2012-es betakarításút pedig 47 800 forintért kínálták a tőzsdén. A takarmányárpa márciusi elszámolóára szep­tember közepe óta őrizte a 49 200 forintos szintet. A napraforgómag tonnánként 111 500-113 000 forintba került. Termény Időszak Ft/t Malmi búza 2012. III. 51 000 2012. Vili. 51500 T.-búza 2012. III. 46 000 T.-kukorlca 2012. III. 47 000 2012. V. 47 000 T.-árpa 2012.111. 49 200 Napraforgó 2012. V. 113 000 Repce 2012.111. 130 000 2012. Vili. 122 000 FORRÁS: AKI Dolgoznak az új dél-dunántúli sertésprogramon A közelmúltban hirdették meg a dél-dunántúli regionális ser­tésprogramot, amelynek fő cél­kitűzése: kiváló minőségű, de megfizethető sertéshús előállí­tása. A program segítségével a régió jelenlegi sertésállomá­nyát meg akarják duplázni 2016-ra, a sertésállomány az el­múlt húsz évben harmadára apadt, és jelenleg hárommillió egyed alatt van. Komoly szak­mai összefogással lehet csak ki­jutni a válságból - állítják szak­emberek. Ezért alakult meg a Kapos­vári Egyetem és a Kométa Zrt. vezetésével egy konzorcium. A rendszerbe belépő vállalko­zások üzleti csomagot kapná­nak, amely tervdokumentációt tartalmaz sertéshizlaldák ki­alakítására. A hízóalapanyagot és a ta­karmányt integrátorok bizto­sítják, a hízósertések felvásár­lását pedig a Kométa ’99 Zrt. garantálja. ■ M. I. Nem alapjaiban változott meg az őstermelőket érin­tő adózás, de több olyan időpontra is érdemes oda­figyelni, ami jelentősen meghatározza a mezőgaz­daságban dolgozók bevé­telét. Tolna megyében több ezer embert érint a változás. Mauthner Ilona Az őstermelőket érintő válto­zásokban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tolna Megyei Igaz­gatóságának osztályvezetője, Simonná Szabó Éva segített el­igazodni. Eddig az őstermelői igazolvá­nyokat elég volt március 20-ig meghosszabbítani ahhoz, hogy az egész évben (visszamenőleg januártól is) érvényes legyen. Ez az időpont most megváltozott, de csak abban az esetben, ha az ős­termelő januárban, februárban vagy márciusban, még az igazol­ványa meghosszabbítása előtt értékesíti a terményét. Ebben az esetben ugyanis, nem élhet az őstermelőket megillető kedvez­ménnyel. A megoldás tehát az, hogy még az értékesítés előtt ér­vényesíteni kell az őstermelői igazolványt. Azok, akik továbbra is március 20-ig keresik fel a fa­lugazdászukat, ezután is számít­hatnak rá, hogy az igazolványuk és a benne lévő betétlap érvé­nyessége egész évre szól. Ugyancsak változás, hogy ja­nuártól a csak regisztrációs számmal rendelkező magánsze­mély nem tekinthető őstermelő­nek, az őstermelői igazolvány sem elég önmagában, ha nem tartozik hozzá hitelesített betét­lap, illetve a tárgyévi jövedelem nem csökkenthető maradéktala­nul a korábbi években elhatárolt veszteség összegével. s Mezőgazdasági őstermelőnek | csak érvényes őstermelői igazol- \ vánnyal rendelkező, valamint az J a magánszemély tekinthető, aki I családi gazdálkodó vagy a gaz­dálkodó család tagja. További változás, hogy a kifi­zetőnek akkor nem kell adóelő­leget megállapítania az őster­melői tevékenységből szárma­zó bevételéből, ha a magánsze­mély legkésőbb a kifizetéskor bemutatja az adóévre hitelesí­tett értékesítési betétlapját. Ko­rábban az őstermelői igazol­ványt kellett bemutatni az ős­termelői jogállás igazolására, most pedig a betétlapot. A 2011. évi személyi jövede­lemadó-bevallás kitöltésekor a tételes költségelszámolást alkal­mazó mezőgazdasági őstermelő­nek azzal is számolnia kell, hogy 2012-től a korábbi években elha­tárolt veszteség összegét a tárgy­évi jövedelem 50 százalékáig ve­heti majd figyelembe, tehát 100 egység jövedelemmel szemben legfeljebb csak 50 egység, koráb­bi években elhatárolt vesztesé­Az őstermelők jövedelme és az adózási határok NEM VÁLTOZTAK az eddigi beso­rolások jövedelem és adózási szempontból. Az értékhatárok támogatás nél­kül értendők: hatszázezer forintos bevételig nem kell adóbevallást készítenie az őstermelőnek. Négymillió fo­rintos bevételig átalányadó, téte­les költségelszámolás vagy a 10 százalékos költséghányad közül választhat az őstermelő. Az áta­lányadózás lényege: a kisterme­lésből származó bevétel X száza­léka számít jövedelemnek (a nö­vénytermesztésnél 6 százalék, az állattartásnál 15 százalék), a té­teles költségelszámolásnál elég nyilatkoznia az őstermelőnek ar­ról, hogy 20 százalék számlával rendelkezik, a 10 százalékos költséghányadnál pedig a bevé­tel 10 százaléka minősül költ­ségnek, így a 90 százalék után kell adóznia. Nyolcmillió forint feletti árbevételnél pedig két adó­zási forma választható: tételes adózás vagy a 10 százalékos költséghányados. get lehet betudni. (2011-ben még akár 100 egységgel is csökkent­hető a jövedelem.) Például: 500 ezer forintos jöve­delem mellett összegyűlt az elő­ző évekből 1,5 millió forintos veszteség, akkor az adóalap (jö­vedelem) feléig, vagyis 250 ezer forintig vehető figyelembe a veszteségből való leírás. Vagy: ha az előző két év jövedelmező volt, az idei viszont veszteséges, akkor a keletkezett veszteség 30 százalékát lehet leírni az elő­ző évi nyereségből. A főállású őstermelő biztosí­tottnak számít, elektronikusan a llT1041-es adatlapon lehet er­re bejelentkezni a NAV-nál. Ha olyan járulékalapot választ, mely a minimálbérével azonos, ebben az esetben táppénzre is jogosult az érintett. Ha olyan já­rulékalapot választ, mely az elő­ző évi bevétel 20 százalékát ve­szi alapul, és kevesebb járulékot fizet, akkor táppénzre nem lesz jogosult. A bevallását mindkét esetben negyedévente és elektronikus módon kell elkészítenie. Agrárbiztosításra is igényelhető támogatás Jó évet ígérnek a juhtartéknak program A pénzt ehhez uniós forrásból biztosítják A mezőgazdasági biztosítások díjának 65 százalékáig igényel­hetnek támogatást a termelők, az erről szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet a Magyar Közlönyben jelent meg tavaly decem­ber végén. A támoga­tás kerete 2012-ben 9,33 milliárd euró (jelenlegi árfolyamon mintegy 2,8 milliárd forint), míg 2013-ban 10,67 millió euró (3,2 milliárd fo­rint) lesz. A termelők három tí­pusú biztosítást köthetnek. Az A típusú a szántóföldi növények­re, a borszőlőre és az almára szól, a B típusú szerződést lénye­gében a zöldség- és gyümölcs- termelők köthetik, míg a C típusú a többi növényre szól. Minden típusnál kötött a biztosí­tó által átvállalt kockázat. Amennyiben az igény több lesz a keretnél, akkor a 65 szá­zalékos támogatás mindenkire nézve arányosan csökken. Először az A típusú, majd a B, végül pe­dig a C típusú szerződések jut­nak támogatáshoz. Csak regiszt­rált termelő kaphat támogatást a biztosításhoz. A megkötött biztosítási szer­ződést július 30-ig, míg a díjfi­zetési igazolást november 15-ig kell megküldeni a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hiva­talnak. ■ Mauthner I. ■ A termelők há­romféle biztosí­tást köthetnek. A juhágazat támogatási csúcs­éve lesz 2013 - ígéri az agrártár­ca. Ebben az évben ugyanis a Vi­dékfejlesztési Minisztérium ki­fizeti a jövőre igényelhető össze­geket: a 2011. évi igénylések alapján anyajuhonként mintegy 5000 forintos támogatást kap­nak a gazdák. A tárca 2012-ben elindítja a ké­rődző szerkezetátalakítási prog­ramot, amelynek a juhtartók és a húsmarhatartók lesznek a ked­vezményezettjei. Erre a támoga­tásra évente 44,5 millió euró, mintegy 13 milliárd forint áll a rendelkezésre. Az állattartók az idei évi egységes kérelem be­nyújtásával egyidejűleg jelent­kezhetnek a programra. ■ I. M. „Csúcsév” lesz a következő, kiemelt támogatást kapnak a juhászatok \ y Új technológia Egerben: jön az ízesített bor ízesített bor termékcsalád előállítására nyert mintegy 60 millió forint értékű tá­mogatást az Új Széchenyi- terv pályázatán az egri Kőporos Borászat Kft. A 88,5 millió forintos beruhá­zás során a borászat új technológiát szerez be, ez­zel új munkahelyeket is lé­tesít. A projekt célja olyan egyedi boralapú termékcsa­lád létrehozása, amely kü­lönleges ízhatású, fogyasz­tása pedig élettani előnyö­ket is kínál a propolisszal és a szőlőmaggal való dúsítás eredményeként. Marketingadó: augusztustól megszűnik hitetlenkedve fogadták a hírt a borászok, hogy meg­szűnik a forgalombahozatali járulék, más néven: marke­tingadó. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitká­ra elmondta, április végéig dolgozza ki az agrártárca az erre vonatkozó rendeletet. A közösségi agrár- és bor­marketingtevékenységgel kapcsolatos feladatokat az Agrármarketing-centrum (AMC) helyett a Magyar Tú- rizmus Zrt. látja majd el. Több gomba terem, de ugyanannyi fogy belőle hazánkban a termesztett gomba mennyisége három és fél szeresére nőtt az el­múlt két évtizedben. A ha­zai fogyasztás ugyanakkor elmarad az uniós átlagtól. Egy főre hazánkban 1,5 kiló jut, míg Németországban ennek a háromszorosa. Szakértők szerint a csiper­kegomba termése 15 száza­lékkal 22,5 ezer tonnára emelkedett tavaly, az előző évihez képest. Gombaszedés termőzsákokról A jövő hét közepén fizetik a területalapút január 19-től indítja el a Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatal a tavalyi te­rületalapú támogatások (SAPS) végkifizetését. A SAPS-kiutalásokat Fazekas Sándor vidékfejlesztési mi­niszter indítja el. Mint is­mert, a támogatások 50 százalékát az Európai Bizottság döntése alapján az elmúlt év október köze­pétől kifizethette az MVH. A gazdálkodók már nagyon várják a támogatás ösz- szegét, hiszen ebből finanszírozzák a tavaszi munkákat. Továbbiak a TEOLhu hírportálon

Next

/
Oldalképek
Tartalom