Tolnai Népújság, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-24 / 301. szám

2011. DECEMBER 24., SZOMBAT 15 Művész diákok ihlették a könyvet bemutató Verseket, novellákat, grafikákat tartalmaz a nagy sikert aratott kötet MEGJELENÉSÉT A „TAMÁSI SZAKKÉPZÉSÉÉRT ALAPÍTVÁNY támogatta. Linszky Boglárka tatni őket. Ez a kötet bizo­nyíték arra, hogy nálunk van közös munka, összedol­gozás és lelkesedés. Mert hi­ába vannak jó pályázatok - és köszönjük, hogy vannak -, az önmagában kevés: de eb­ből a kötetből árad a szere­tet, a diákok és a tanárok közti összhang. NAGYON BOLDOG VAGYOK, hogy részt vehettem ebben a projektmunkában, és ilyen különleges műsort állíthat­tam össze: Kántor István pedagógustársammal meg­zenésítettünk néhány alko­tást. Ez a folyamat nagyjá­ból két hónapot vett igény­be. Mindketten átolvastuk az összes verset, kiválogat­tuk azokat, amelyek rítmu- sosak, amelyekre valami dallam megmozdult ben­nünk. AZTÁN ELKEZDTÜK a közös próbákat, hol Tamásiban, hol Nagyszékelyben, hol skype-on. Nagyon szép fel­adat volt, és igen örömteli, ma már magaménak érzem az összes verset, amit elda­loltunk. Tervben van a megzenésített versek hang­anyagának felvétele a kö­zeljövőben. A téli szünet előtti utolsó tanítási napját a vályis diákok és tanárok különleges programmal, könyvbemutatóval kezdték. Középen Vida Lajos főigazgató HORVÁTH ILDIKÓ: • • rr Múlt és jövő HAJDICS ZOLTÁN: Nekem a költemények... BERNÁTH KITTI: Unalom Én nem hittem az erejében, Én nem hittem hiú szavakban, Nem hittem a reményben, Nem hittem magamban. Nem hittem, hogy az élet Oly csendes nélküle, Nem értettem a szépet Némaság volt a zene. Az élettől nem sokat vártam Otthonom volt a magány, Behunyt szemmel jártam Évekig is talán. S a csoda eljött hozzám egy napon, Az ajtómon kopogott be, Én szélesre tártam az ajtóm, S a szívemet nyitottam vele. Ma hiszek a barátság erejében, S nagy dolgokat érzek magamban. Önmagamat látom mások szemében, S százezer színt, ezer ablakban. 2010. június 4., az első csók emlékére Horváth Clntia- RÉGEN örültem már így könyvnek - mondta el Erdős Orsolya, a Vályi Péter Tagis­kola pedagógusa. - Bár is­mertem benne az összes ver­set és prózai alkotást - hi­szen én javítottam a helyes­írási hibáikat -, mégis jó párszor a kezembe vettem, újra olvasgattam őket, mert olyan büszke vagyok rá, és olyan jóleső érzés újra és új­ra látni, hogy EZ A KÖNYV A MIÉNK. Mert szerintem ez nagyon nagy dolog: tud­ni, hogy vannak tehetséges diákjaink, és tenni értük: felkarolni, támogatni, bíz­Stallenberger Éva Nekem a költemények Apró, kicsi remények, Mik feledtetik velem S lejegyzik nekem Minden történésem. Velem mi történik, Az papíromra vetődik, S remélem megőrződik, Hogy majd aki olvassa, Lelkem titkait megoldhassa. Ne keresd soha a rejtélyt, írásom nem titkosított, Csak néha írok egy titkos í-t ott, Hogy meg ne tudja mindenki, Mit írok a szívemből ki. Ordít a toll a papírban, Amint vonalat hagy nyomban A tiszta, tarka noteszen, S teszi a pontot nehezen, A végső szóra óvatosan emelem. Ezt is tennél, azt is, de nem teszel. Unalmadban sajnos néha már eszel. Unalmadnak súlya nyomja lelkedet, Néha már bambulva bámulod az eget. Kihozol a csillagokból hülye kis formákat, Senki nem értené meg ezt a bénádat. Annyi mindent tennél, de már az erőd is elvette. Nem tudsz úgysem tenni semmit mellette. Hülyeségnek tömkelegé nehezedik szemedre, s Ahogy nehezedik, úgy csukódik szemed le. Elalszol, s az unalom mögötted. Szép hely vár ezután rád, hisz Álomország megnyílik előtted. RÁCZ JUDIT: Mondd, honnan!!! Mondd, honnan merült föl most e kép? Hogyan hallom most apám fáradt hangját, Mikor a köhögés fojtja vissza! Mondd, miért nem jutott eszembe, Az elmúlt években egyszer se? Mily rejtélyek ezek? Mily rejtély mondd, hogy Apám halála előtt oly büszkén Nyilatkozott rólam. Mondd, honnan merült föl most e kép? Hogyan hallhattam olyat hogy büszke rám? De a lényeg, hogy jól esett, úgy ám. HMWta SZÉCHENYI TERV SZLTISZK Vályi Péter Szakképző Iskolai • Tagintézmény, Tamási Énkép másképp - egy különleges könyv különleges bemutatója A SZENT LÁSZLÓ TISZK Vályi Péter Szakképző Iskolai Tag- intézménye a leghátrányo­sabb helyzetű kistérségek számára kiírt TÁMOP 3.3.7 pályázaton nyertes projektje révén 2010-2013. között a halmozottan hátrányos hely­zetű tanulók felzárkóztatásá­nak érdekében sokszínű programot valósít meg. 2011. december 21-én, a té­li szünet előtti utolsó tanítási napjának reggelét a vályis di­ákok és tanárok különleges programmal kezdték, biztosít­va a karácsony meghitt han­gulatát egész napra. A PROJEKT KERETÉBEN Ugyanis elkészültek azok a könyvek, amelyek a Vályi Péter Szak­képző Iskola és a konzorciumi partner TONIEPSZ Nagykónyi Tagiskolája tanulóinak mun­káit, verseket, novellákat, gra­fikákat tarta lmazzák. A könyvbemutatón az iskola ta­nulói - Erdős Orsolya tanárnő irányításával - diáktársaik könyvben megjelent munkái­ból összeállított hangulatos műsort adták elő. Egyes ver­sek énekelt formában is életre keltek Erdős Orsolya tanárnő és Kántor István tanító jóvoltá­ból, akik a tanulók munkáit megzenésítették és nagy siker­rel adták elő. A KÖNYV BORÍTÓJÁT a Váfyi- tagintézmény grafikustanu­lói készítették, s mindegyi­kük egy olyan példányt vehe­tett át, amely az őáltala ter­vezett borítóval készült. A nyomdai előkészítés Márkus Regina tanárnő munkája, a kivitelezés az SZLTISZK nyomdájában történt Ez a könyv a miénk! - Ebből a kötetből árad a szeretet, az összhang Teleki Viola „Ebből a kötetből árad a szeretet, a diákok és a tanárok közti összhang' '.nkép

Next

/
Oldalképek
Tartalom