Tolnai Népújság, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-03 / 283. szám

Tolnai Népújság 2011. DECEMBER 3., SZOMBAT XXII. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM ÁRA: 140 FT, ELŐFIZETVE: 97 FT www.teol.hu KmsstflTEQLhummoN: A JÖVEDELEM NEM CSÖKKENHET, akarta megölni kisfiát A TÚLMUNKÁÉRT FIZETNI KELL ► 6. OLDAL ZSEDA IS KÉSZÍTETT KEREKES SZÉKBŐL EGY ALKOTÁST ► 11. OLDAL EGY PERCBEN Rokkantak: nyugdíj helyett ellátás A tervezettnél három hónappal ké­sőbb, de elkészült a rokkantak ellá­tást átalakító törvényjavaslat. Mint­egy 200 ezer ember ellátását vizsgál­ják felül egy év alatt. A javaslat sze­rint a megváltozott munkaképessé­gűek a következő évtől két típusú el­látást kaphatnának: rehabilitációsat vagy rokkantságit. ► 7. OLDAL IDŐJÁRÁS ^ Ma jelentős esőre nem kell számíta­nunk, de ködszi- tálás, ónos szitá- lás előfordulhat. A hőmérséklet 3 fok körül alakul majd. ► 14. OLDAL Vendégeket vár a város Két testvérvárosá­val, Bezons-nal és Tornióval is kapcsolatfelvéte­lének jeles évfor­dulójához érkezik jövőre Szekszárd. ► 2. OLDAL Aki füllent, jobbra néz Nem kell hazug­ságvizsgáló gép, hogy az ember észrevegye, nem mondanak neki igazat. A testbe­széd is árulkodik. ► 5. OLDAL ÜGYELET 'l ÚJSÁGÍRÓ: 74/511-546 TERJESZTÉS: 30/650-3004 HIRDETÉS: 74/511-534 E-MAIL: tolnal.nepujsag@axels.hu PILLANATFELVÉTEL ATEOLhu olvasóitól Ön milyen téli sportokat űz? Nem sportolok télen 37% Korcsolyázok 18% SZÓVÁ TESSZÜK A bevásárlóközpontokban való bók- lászásnak gyakran akad kellemet­len mellékzöngéje. Alighogy megpa­kolva kigurul a jámbor fogyasztó a szabad levegőre, megszólal mögötte a hang: Jó napot kívánok, visszavi- hetem a kocsit! Esetleg még némi tájékoztatás is elhangzik a kéregető és családjának sanyarú helyzetéről, megtoldva a reménybeli adakozó előlegezett dicséretével. Az ördög bánná azt a százast, ma már nem sok mindent lehet kapni érte. De azért csak bosszantó a dolog, hogy ma már szinte nem lehet a boltok környékén zaklatás nélkül közle­kedni. (as) 11283 7 / 0 36 5 6 3 3 3 s Parlament: Három órát alhattak a képviselők A négy Tolna megyei cégvezető: Hámori Róbert (balról), Korcsmár István, dr. Szászi Ferencné és Fodor Tibor a Művészetek Palotájában Négy Tolna megyei vállalkozás vezetője vehette át a Vállalko­zók és Munkáltatók Országos Szövetségétől (VOSZ) tegnap az Év Vállalkozója díjat Buda­pesten, a Művészetek Palotájá­ban. Dr. Szászi Ferencné 1990 óta vezetője és résztulajdonosa a szekszárdi Minerág Kft.-nek. A cég akkreditált laboratóri­ummal rendelkezik, élelmi­szer-ellenőrzéseket, mezőgaz­dasági és környezetvédelmi szol­gáltatásokat végez. Dr. Szászi Ferencné a közelmúltban ve­gyes vállalatot is alapított Ara­don. Korcsmár István, a szek- szárdi-bátaszéki Alisca-Bau Zrt. vezérigazgatója szintén megkapta az elismerést. Az idén húszesztendős építőipari cég közelmúltbeli munkáját di­cséri többek között a zombai általános iskola és a bátaszéki uszoda. A magas- és mélyépí­téssel foglalkozó vállalkozás emellett Dunaföldváron, Pak­son és Dunaszekcsőn is épített partfalat. Dr. Szászi Ferencnét és Korcsmár Istvánt a VOSZ Tolna megyei elnöksége java­solta az elismerésre. Az országos elnökség ter­jesztette fel a díjra a szintén szekszárdi Fodor Tibort, az Alisca-Coop Kft ügyvezető rész- tulajdonosát. A céget 1990-ben alapította, amely azóta orszá­gossá terjesztette a hideg-me­leg italautomaták üzemelte­tésével, szervizelésével és terjesztésével foglalkozó há­lózatát. Hámori Róbert, a tolnai Ali- mentál Kft. ügyvezetője is az országos elnökség, elsősorban a szekszárdi Horváth Ferenc, a sportszekció elnöke javaslatá­ra vehette át a díjat, mégpedig a vendéglátásban 21 éve vég­zett kiemelkedő munkájáért, valamint a közösségi szerep- vállalásáért. Az országosan összesen hatvan díjazottnak Varga Mihály, a Miniszterel­nökség államtitkára, Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető el­nöke, valamint Tardos János, a VOSZ soros elnöke adták át az elismeréseket. ► 6. oldal Negyvenöt órányi munka után három óra alvás jutott azoknak a képviselőknek, akik a parla­ment csütörtöki és pénteki ülé­sén is részt vettek. Péntek haj­nalban az is újdonság volt, hogy még nem kellett volna elkezdőd­nie a következő ülésnapnak, amikor az előző véget ért. A vá­lasztójogi rendszer vitájának központi témája nem meglepő módon az lett, mennyire segíti az új rendszer minden választá­son a mindenkori győztest, illet­ve mennyire rajzolták meg úgy a körzethatárokat, hogy az a Fi­desznek kedvezzen. ► 8. oldal ígéretesnek tűnő, de rizikós pénzforrás Fogyasztói csoportok ígérnek megoldást az anyagi gondok­ból való kilábalásra. Ám a ked­vezőnek tűnő ajánlat sokszor többéves hiábavaló törlesztge- téssel jár, ugyanis a szerveze­tek nem minősülnek pénzin­tézetnek, nem adnak kész­pénzt, hanem vásárlói jogot le­het általuk szerezni. Arról, hogy melyik tag kaphatja ezt meg, a havonta esedékes köz­gyűlésen határoznak a szerve­zők, és többnyire csak a sze­rencse az egyetlen tényező a döntésben. ► 3. oldal HIRDETÉS *M\n AJANDEK! La Vida, vagyis az élet az Év bortermelője Szekszárdi borász lett a legjobb Budapest Vida Péter szekszár­di borász lett az év bortermelő­je 2011-ben. A díj, amelyet a Magyar Borakadémia ítél oda, nem egy bor kiváló minőségé­nek elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítmé­nyéért, borainak állandó kivá­ló minőségéért, hazai és külföl­di sikereiért adományozható. Ez a magyar borászok által el­nyerhető legrangosabb hazai kitüntetés. Vida Pétert negyedszer jelöl­ték az Év Bortermelője címre. Ő az a borász, aki csak a szakmá­jának él, tiszteli a szőlőt, a bort pedig úgy kezeli, mint a csodát. Sokszor idézik tőle a Tolnai Népújságból már ismert mon­datot: - A Bor semmihez nem hasonh'tható isteni csoda, mely az élővüág és az egész emberi­ség diadala. Negyven éve a sző­lő és a bor körül forgolódom. Azt hiszem, a bor mindig előt­tünk jár, kevés a földi élet ah­hoz, hogy mindent megtudjunk róla. Arról, hogy hogyan került kapcsolatba a borral, szintén la­punknak mesélt:- Az első élményem a szőlő­vel ötödikes koromban lehetett, amikor az egyik osztálytársam már itt Szekszárdon kivitt a ta­nyájukhoz. Ősz volt, jóval szüret után, és az öreg kadarka­Vida Péter borász tőkék ott álltak a sorban, feke­tén, egy levél sem volt már raj­tuk. Mint az öregasszonyok szokták, az ég felé tárták a kar­jaikat. Ez a kép örökre belém ivódott. Pár évvel később a csa­lád vett 600 négyszögöl szőlőt, a mai baktai ültetvény elődjét. Az élet úgy hozta, hogy a terület művelése rám maradt. A hetve­nes évek elején volt egy borver­seny, melyre a szövetkezetek mellett először nevezhettek a magántermelők is. Erre adtam be bormintát, életemben elő­ször. Meg is feledkeztem róla. Teltek a napok, majd az akkori megyei napilap első oldalon hozta: Vida Sándor kadarkája lett a legjobb. A mindig fegyel­mezett és szigorú édesapám ek­kor elsírta magát, és azt mond­ta: meglátod, a Jóisten ezt meg­hálálja neked. Tegnap az 58 éves szekszárdi borász bizonyított, és ezzel a borvidék hírnevét ismét bearanyozta. ■ M. I. Kiváló cégeket építettek Év vállalkozója Megyénkből négyen is elismerésben részesültek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom