Tolnai Népújság, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-21 / 298. szám

2011. DECEMBER 21., SZERDA MOZAIK 11 Börtön lehet Kínában egy sztriptízes lakodalomból Túlzottan laza erkölcsűnek ítél­hettek a hatóságok egy kínai pa­rasztot, akit egy sztriptízműsor­ral feldobott lakodalom után vet­tek őrizetbe. A férfi a fia esküvő­jére szeretett volna valami meg­lepetést, eredetileg egy zenekart akart szerződtetni, de a szerve­zéssel foglalkozó cég rábeszélte egy különlegesebb programra, vetkőző táncosnők műsorára. Az örömapa egy kis ízelítőt is ka­pott, ezután hamar belátta, hogy egy üyen műsor valóban emlé­kezetessé teheti a lakodalmat. A két nő erotikus műsorával megfűszerezett vigasság hírére több száz falusi rajzott a lakodal­mas házhoz, hogy legalább egy pillantást vethessen a produkci­óra. Tették ezt annak ellenére, hogy a falu lakosságának megle­hetősen konzervatív híre van. A csődület miatt különösen emlékezetes, lett a lakodalom, főleg az apa számára, aki más­nap került sorra a meglepeté­sek osztásakor. Őt ugyanis a rendőrség kereste fel és őrizet­be vették, bár az esetről beszá­moló Global Times című kínai lap arról nem ír, hogy pontosan milyen vádak alapján. Komár László visszatért előző feleségéhez Komár László ugyan már elvált negyedik feleségétől, de az anya­giakon még vitatkoznak. Nem­rég azonban visszament harma­dik feleségéhez, Krisztinához - írja a Kiskegyed. Amikor megis­merkedtek, a nő férjes asszony volt két gyerekkel, ez a házas­ság később Komár miatt véget ért. A balhés énekessel tizenhat évi kapcsolat után házasodtak össze, bár hat év után ennek is válás lett a vége, a viszonyuk jó maradt. Ezt bizonyítja, hogy a volt feleség ismét összekötötte életét Komárral. Bizonyította a padlóra került énekesnek, hogy mellette áll a nehéz időkben, mi­kor megviselte a válási herce­hurca. Az életkörülményein is sokat javított, hiszen rendbetet- te Komár László házát, miután negyedik neje elhagyta őt. A rockzenész és a pénz koncertfüggőség Nincsenek kiskapuk, nincs biztonságos bevétel Lovasi András több műfajban is kipróbálta magát a rocktól a színházig, de szerinte a zenészek egzisztenciája manapság is kifejezetten bizonytalan Miből élt egy zenész húsz éve, s miből napjainkban?- erről kérdeztük a ma­gyar rocktörténet egyik ve­zéralakját, Lovasi Andrást. Mészáros B. Endre- Főként az élő fellépések bevéte­leiből. így volt ez 10-20 éve, s így van ma is. Kifizettük a jegybevé­telből a terembért, a reklámot, a technikát, a szállítást, az áfát, a szerzői jogdijat és ha maradt va­lami azt osztottuk a zenészek, szervezők között Nem a legbizto­sabb egzisztencia, de legalább nem függünk senkitől. Persze a közönségünktől igen, tehát ha kellünk, van pénz, ha nem kel­lünk, nincs pénz. Egyszerűen működő és kemény világ ez. Ta­lán ezért mondják, hogy a zenész­élet cigányélet. Én amit nem köl­töttem el napi szintem számlák­ra, kajára, benzinre, családra, az általában az Artisjustól kapott szerzői jogdíj. Amit kiadóként sokszor én tizetek be magamnak, a külföldi piacokon is egyre tolódik a bevételek aránya az élő fellépéseken keresett pénzek felé, éppen csak más nagyságrendekről van szó. A rockzenének nálunk nincse­nek szponzorai, nem is na­gyon voltak. Lovasi András ezt is a maga módján fogalmazta meg: „Ahhoz jobb iskolákba aztán egy részét az adó, kezelési költségek után visszakapom. Ez elég vicces nem? Mindenesetre az évek során talán 300 dalt is ír­tam, és mára az Artisjustól ka­pott pénz is fontos része a csalá­di büdzsének. A lemezeladások kellett volna járnom annak idején, vagy többet jópofiznom később”. Állami támogatást ez a műfaj soha nem kapott, ha nem tiltották, akkor legfeljebb eltűrték. A PANKKK viszont áttörés volt, látható haszon­nal, 4 évig a kis klubokban rengeteg ismeretlen banda ka­pott játéklehetőséget. után járó előadói jogdíjak régen azért nem voltak jelentősek, mert fiatalok és naivak voltunk, és csú­nyán átvágott bennünket szinte az összes kiadó. Mára pedig már jó, ha fedezi egy kiadvány a beke­rülési és reklámköltségeit. Müyen pluszok jönnek ehhez? A tévék jó, ha az útiköltséget ki­fizetik, azt mondják, az nekünk reklám, ha szerepelünk. A szín­házi munkáknál meg, ha össze­adnám a belefektetett munka­órákat, amit a dalok megírásába, hangszerelésébe, betanításába befektetünk, egy közmunkás óradíja jönne ki. De legalább azt csinálom, amit szeretek, nincse­nek főnökeim és akkor kelek, amikor akarok (persze, csak ha nem én viszem iskolába a kiseb­biket). Úgyhogy megéri. Magánzók és az állam támogatása Fél országon át cipelték A külföldi rendszám sem Stonehenge köveit az ősök mentség Olaszországban Meghatározták Stonehenge mo- nolitjainak pontos helyét brit ku­tatók - írja a BBC. A geológusok egy új anyagvizsgálattal szinte méteres pontosságú képet kap­tak. Az korábban bebizonyoso­dott, hogy Stonehenge kövérnek többsége a közelből származik, az úgynevezett „kék köveket” azonban a 250 kilométerre lévő dél-walesi Preseli-hegységből szállították ide az időszámítá­sunk előtt 2500 és 2100 között zajló építkezéshez. A kutatók szerint ezeknek rendkívüli „ide­ológiai” jelentőségük lehetett az őskori építők számára, a kövek a színük miatt a hegyekben talál­ható szent forrásokkal lehettek kapcsolatban. ■ Több mint 1500 közlekedési sza­bálysértés miatt kell felelnie egy Firenzében élő angol nőnek, aki összesen 27 millió forintnyi bír­ságot kapott. A hölgy évekig kül­földi rendszámú kocsijával járt a forgalomkorlátozás alá eső bel­városban, és többször gyorsan is hajtott. Egy tilosban parkolásnál azonban a rendőrök megvárták, így végre helyi címet is kaptak hozzá, ahová rögtön elküldték az összes büntetőcédulát. Az olasz sajtó üdvözölte a rendőrök kitartását, bár szerin­tük felmerül, hogy miért nem tudták korábban azonosítani a szabályszegőt a rendszám alap­ján a járműnyilvántartásban. A tanárnő miniszoknyában megy be dolgozatot íratni. Egyszer csak az egyik gyerek odasúgja a padtár­sának:- Látom a tanárnő combját! A tanárnő meghallja:- Szemtelen kölyök! Menj haza, és három napig ne is lássalak! Később egy másik gyerek is odasúgja a padtársának:- Látom a tanárnő fenekét! A tanárnő ezt is meghallja.- Szégyellő magad! Menj haza, és egy hétig ne gyere iskolába! Kis idő múlva Móricka fel­áll, és elindul az ajtó felé.- Móricka, te meg hova mész?- Tanárnő, én olyat láttam, hogy úgy két-három hóna­pig nem jövök iskolába! ■ Az öreg székely bemegy a városba orvosi vizsgálat­ra. Türelmesen üldögél a váróteremben. Eltelik egy óra, kettő, három, de sem­mi nem történik. Akkor az­tán feláll az öreg, és azt mondja:- Na, Isten áldja magukat! Ennél sokkal jobb, ha haza­megyek, és természetes ha­lállal halok meg! ■ Egy takarítónő feljelentést tesz a rendőrségen, hogy a munkahelyén megerősza­kolta egy férfi a folyosón.- És nem tudott elmene­külni? - kérdezi a rendőr.- Hogyan menekülhettem volna el? Jobbról fal, bal­ról fal, mögöttem a férfi, előttem meg már föl volt mosva! ■ A feleség elégedetlenkedve szól a férjéhez:- Géza! Nem ég a villany.- Mi vagyok én, villanysze­relő? - kérdezi a férj. Másnap megint szól:- Géza! Csöpög a csap.- Mi vagyok én, vízszerelő? Harmadnap:- Géza! Leesett a polc.- Mi vagyok én, asztalos? A következő napon a férj belép a lakásba, és ég a vil­lany, nem csöpög a csap, meg a polc is a helyén van.- Ki csinálta ezt?- Átjött a szomszéd. Azt mondta, mindent megcsi­nál, ha sütök neki süte­ményt vagy lefekszem vele.- És te?- Mi vagyok én, cukrász? Nem tabu a makievés, vészesen fogynak a majmok éhség Madagaszkár erdőinek ritka főemlősei kihalhatnak a burjánzó orwadászat miatt Fény hatására megtisztuló pamut készült Bár korábban a vallásos jellegű tilalmak miatt elképzelhetetlen volt, hogy Madagaszkár lakói va­dásszák a makikat, a gyengülő tradíciók és az egyre gyakoribb éhezés miatt újabban rengeteg védett állat húsa kerül a helyiek asztalára - írja a BBC riportja nyomán az MTI. Az orvvadászat erősödését a gyors társadalmi változások mellett a hús iránti szükséglet növekedésének tulaj­donítják. A kutatók rámutattak, hogy a makikat, köztük is különösen a veszélyeztetett indriket legen­dák is védték: egy mese szerint egy fáról leeső embert egy indri kapott el a levegőben, ezután amellett kardoskodott, hogy a makiknak többé nem eshet bán- tódásuk. Egy másik hiedelem szerint a makik az esőerdőben eltévedt ősök. A felmérés szerint a helyiek ugyan nem szívesen esznek vad­húst, sokszor nincs más válasz­tásuk, a vidéki területeken ugyanis alig lehet hozzájutni há­ziállatok húsához. Több mint ezer háztartás felméréséből ki­derült, hogy az étkezések zöme húsmentes volt, ritkán került hal vagy háziállatok húsa a fazékba. Bár a védett állatok húsa alig fél százalékot tett ki a vizsgált idő­szakban, a megkérdezettek 95 százaléka elismerte, hogy evett már tiltott állatot. A vadhús ugyanakkor fontos tápanyagfor­Az örökké rémültnek tűnő makiknak most van is okuk az aggodalomra rás: amikor korábban a szigo­rúbb ellenőrzések miatt csök­kent a vadászat, a gyermekek körében harmadával nőtt a vér- szegénység aránya. A kutatók arra figyelmeztet­nek, hogy a makik rendkívül ér­zékenyek a vadászatra. Az ind- rik például csak két-hároméven- te nevelnek egy utódot, ezért job­ban kellene védeni őket - ha ki­halnak, az ország elvesztheti tu­risztikai vonzerejét: Madagasz­kár vezetőinek szerintük meg kellene oldani a helyiek nélkülö­zésének problémáját, hiszen ez kisebb költséggel megőrizheti a természeti értékeket, és ezek ré­vén a jövő létfontosságú idegen- forgalmi bevételeit. ■ N. L. A mosás hamarosan a múlté le­het, a jövőben elég lesz kiakasz­tani a napra a piszkos ruhákat, hogy tisztává váljanak - leg­alábbis az öntisztuló pamuton dolgozó kínai kutatók szerint. Az ötlet lényege, hogy egy kü­lönleges bevonattal kezelik a szövetet, amely fény hatására el­lentétes töltésű részecskéket bo­csát ki, lebontva a szennyező szerves anyagokat. Dejong Vu és Mingce Long nitrogénnel kombinált titán-dioxidot és ezüstjodidréteget alkalmaztak - közölte a Science magazin. A be­vonat a jövőben hétköznapi használatra is alkalmas lehet, hiszen már jelenleg is ellenáll az igénybevételnek. ■ r t i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom