Tolnai Népújság, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-16 / 294. szám
5 2011. DECEMBER 16., PÉNTEK NYUGDÍJASOK ______ ff lT“ff1Wl^WffM^w¥IPP9imi|y|f|ffflPPPaPWM>M Nyughatatlan örökös bajnok életút Dr. Maróthy Géza úrrá tudott lenni a nehézségeken Dr. Maróthy Géza az örökös bajnoknak járó kristályserleggel Szívből, szívhez szólóan énekel a Margaréta Asszonykórus zomba Népdalokat énekelni csak szívből, szívhez szólóan érdemes - ezt a mottót tartja szem előtt a zombai Margaréta Asszonykórus, ami minden bizonnyal hozzájárul sikereikhez is. Az énekkar 1995 januárjában alakult 20 taggal - tájékoztatta lapunkat Jakab Istvánná, a csoport tagja. Ma tizenöten, többségben nyugdíjas asszonyok adják át a magyar nyelvű népdalkincs színe-javát a nagyérdeműnek, és őrzik meg az utókornak. Repertoárjuk számos tájegység dalait felöleli, többek között zalai, sárközi, szatmári és mezőségi dallamok teszik változatossá fellépéseiket. Ugyanakkor szívesen énekelik Bukovina és a Felvidék dalait is. ■ Nemrég Aranypáva Nagydíjjal ismerték el a tevékenységüket. Minden felkérésnek nagy örömmel tesznek eleget Rendszeresen közreműködnek például a község rendezvényein, legutóbb a hétvégén hallhatta őket több előadó között a publikum a zombai templomban megtartott karácsonyi hangversenyen. Fennállásuk 15 éves évfordulóját is nagy sikerű kórustalálkozóval ünnepelték meg a településen 2010-ben. Színes dalcsokraikkal azonban nemcsak a hazai közönséget örvendeztetik meg, hanem a határokon túl is hallatják hangjukat. Felléptek már többek között Szlovákiában és Németországban is. Munkájukat eddig már több elismeréssel is jutalmazták. Többszöri aranyfokozat és Aranypáva-díj után nemrég Pécsett az a megtiszteltetés érte a kórust, hogy Aranypáva Nagydíjjal ismerte el produkcióját a zsűri. Általában hetente egyszer jönnek össze két órát gyakorolni, de ha fellépésre készülnek, és szükségesnek érzik, pluszpróbákat is tartanak. Tulajdonképpen ezek baráti összejövetelek is, hiszen összeszokott kis csapatról van szó, amelynek tagjai ügyes-bajos dolgaikat is megosztják egymással. A kórus nem működhetne ilyen jól, és nem lehetne ennyire sikeres, ha nincs velük vezetőjük, Szabóné Gáncs Tünde, aki szívét-lelkét beleadja a felkészítésükbe. Emellett köszönettel tartoznak támogatóiknak is, akik hozzájárulnak programjaikhoz, fennmaradásukhoz. ■ H. É. Hetven év ide vagy oda, dr. Maróthy Géza fiatalokat megszégyenítő aktivitással tölti a mindennapjait. Állatorvosi praxisát nem adta fel, a sport továbbra is elmaradhatatlan része az életének, és szakít időt a lelki feltöltő- désre is. Hanoi Erzsébet Precizitás, maximalizmus, minden, általa végzett tevékenység iránt odaadás és az elveihez hűség. Ismeretlenül is gyorsan meggyőződhet dr. Maróthy Géza ezen tulajdonságairól az ember. Erre a találkozásra is készült, két mappával érkezett. Az egyikben versek, megszívlelendő gondolatok hitről, szerétéiről, magyarságról, a másikban a 70 évnyi tartalmas élet összesűrítve.- Nem volt kamaszkorom - kezdi a beszélgetést dr. Maróthy Géza. - Édesapámat elvitte az ÁVO, és majdnem kivégezték.- A kényszerű helyzet aztán nagyobb terheket rótt a család többi tagjára is. - Mégis szerencsésnek érzem magam, mert megtanultam becsülni a tíz forintot is, és megtanultam úrrá lenni a nehézségeken - mondja Maróthy doktor. Igen fiatalon teniszoktatóként segítette anyagilag a családot. De nemcsak tanította, hanem magas szinten űzte is ezt a sportot, korosztályos válogatott volt. Gyorskorcsolyában serdülő bajnok, a 100 méteres síkfutást pedig már gimnazistaként 10,9 másodperc alatt futotta. A fővárosból Tolna megyébe költözve azonban kevesebb lehetősége lett, hiszen itt 1967-ig nem volt 3 versenyszerű tenisz. Dr. Ma- | róthy Géza 1973-ban Bátaszékre § kerülve aztán többekkel együtt £ Szekszárdon életre hívta a ver- | senyszerű teniszt. Az első váró- § si bajnokságot Csaba fiával nyerte meg 1983-ban. Sőt, 1968 és 1981 között sem tornán, sem edzésen nem szenvedett vereséget megyei ellenféltől, ezzel is kiérdemelve, hogy a „Tolna megye örökös teniszbajnoka” címmel tüntessék ki idén. Az aktív sporttal vállsérülése ellenére sem hagyott fel, négy évig bal kézzel játszott, majd műtétje után azóta is jobbal. De a szakmájától sem tud elszakadni. Az állatorvosi egyetemre osztályidegen származása miatt csak harmadik nekifutásra vették fel a sportegyesületek hathatós támogatásával. Munkáját a Hőgyészi Állami Gazdaság tabódi kerületében kezdte, onnan költözött feleségével Bátaszékre. Szakmai hitvallásának azt tartja, hogy a haszonállatokkal foglalkozó állatorvos legfontosabb feladata a betegségek megelőzése, és az állattenyésztő kollégákkal közösen a tartási, takarmányozási feltételek minél jobb biztosítása. Munkatársaival sikerült ezt elérnie, így a Búzakalász Mezőgazdasági Szövetkezet éveken át a megye élvonalába tartozott. Egyedül a politizálással szakított 17 dolgos esztendő után, de azért még mindig akkurátusán követi az eseményeket. Mint mondja, a rendszerváltás idején azért kapcsolódott be a KDNP színeiben a politikai életbe, mert szerette volna elősegíteni, hogy a Kárpát-medence magyarsága erkölcsileg, anyagilag és nemzet- tudatilag felemelkedjen. - Minden magyar felel minden magyarért - vallja. Véleménye szerint, ha nem fog össze a magyarság, akkor ellehetetlenülhet. Dr. Maróthy Gézának mégsem hiányzik a politizálás, hiszen több ideje juthatott a családjára, amely a biztos hátteret jelenti számára, és a munkájára, valamint az idős, egyedülálló emberek támogatására. A kőszegi cursillista lelkigyakorlatok a lelki feltöltődést adják meg számára. Az Istenben való hit mindig is szilárd pont volt Maróthy doktor életében, közben pedig arra jött rá, hogy a legnagyobb örömöt az önzetlen szeretet adja. Névjegy DR. MARÓTHY GÉZA 1941-ben született Budapesten. Állatorvosi diplomáját 1966-ban szerezte, 1972-ben sertés-egészségügyi szakállatorvos lett. Bátaszéken 1973 óta él. 1991-ben lett a Szekszárdi Húsipari Vállalat igazgatótanácsának elnöke. Ugyanettől az évtől a KDNP bátaszéki és megyei elnöke, valamint az országos elnökség tagja. 1994-ben a párt országgyűlési képviselőjelöltje, a megyei lista vezetője volt, 1998-ban emellett az országos lista tizedikje. 2002-ben a MIÉP színeiben indult a választásokon. felesége Keresztesi Mária gyógypedagógus, két fiút neveltek fel. Szabadidejét teniszezéssel, tánccal, tarokkkai, olvasással és madáretetéssel tölti. A történelmi Vitézi Rend és Szent György Lovagrend tagja. WKZB3353M A bőrgyári nyugdíjasoknál jártak a tolnanémediek SIMONTORNYA A tolnanémedi nyugdíjasklub tagjai látogattak Simontornyára. A Mikulás napján rendezett találkozón a vendégek saját készítésű mézes süteménnyel, míg a házigazdák stílszerűen csokimikulással kedveskedtek egymásnak. A vacsora után még sokáig nosztalgiáztak, felelevenítették a bőrgyári közös emlékeket, ugyanis a tolnanémediek közül sokan dolgoztak korábban a bőrgyárban, (vl) Kerek évfordulósokat köszöntöttek Szedresben szedres Születésnapi összejövetelen köszöntötte a Szedresi Nyugdíjas Érdek- szövetség kerek évfordulós tagjait Kovács János, Szedres polgármestere. Dombi József és Dombi Józsefné a 85., Varga Ferenc a 80., Győri Lászlóné, Horváth József, Mácsik János, Molnár Gyuláné, Nagyfalusi József és Varga Gyula pedig a 75. életévüket töltötték idén. A vezetőségi tagok verssel, énekkel, tortával és ajándékkosárral kedveskedtek a Szépkorúaknak. (sk) Dombi József és Dombi Józsefné 63 éve házasok Meghitt ünnepségen találkoztak a hőgyésziek H ügyész Meghitt karácsonyi ünnepséggel zárta az évet a hőgyészi Klimes Antal-nyug- díjasklub szerdán - tájékoztatta lapunkat Vető Istvánná, a szervezet vezetője. A tagok a művelődési házban egy támogatójuknak köszönhetően kedvezményesen kapott meleg ebéd, frissítők és otthonról hozott sütemények mellett beszélgettek, (hé) Négy évtized emlékét őrzi dallamokban, mozdulatokban egyéniség Nyugdíjba vonult Dolovainé Gyarmati Erzsébet simontornyai énektanár, de részese marad a zenei életnek Dolovainé Gyarmati Erzsébet, a simontornyai kulturális élet egyik meghatározó egyénisége. Már nyugdíjba ment, de ugyanúgy, mint eddig, továbbra is aktív részese a város zenei és kulturális eseményeinek. Az iskolában már nem tanít, de két szakkört is vezet. Emellett az 1990-es megalakulása óta a Fried Művelődési Ház énekkarának vezetője és az arany minősítésű citerazenekar mentora. Pályafutását annak idején, 1972-ben óvónőként kezdte, majd a Pécsi Tanárképző Főiskola ének szakán diplomázott 1976-ban. Közel négy évtizedes tevékenysége alatt több generációval szerettette meg a zenét, a néptáncot, tanítványaival közösen folytatták a népi hagyományok őrzését. A legbüszkébb azon tanítványaira, akik zenei pályára léptek, főiskolát, zeneakadémiát végeztek: ők Őri Csilla és Ács Edit. A népdaléneklésben a legnagyobb sikert Kovács Dominik- kal és Viktorral érte el, akik a kárpát-medencei döntőn ki- •§ emelt nívódíjat kaptak. Az éle- - tében a legnagyobb élményt az | énekkari, színpadi próbák, a különböző korosztályok együtt- £ léte és a fellépések izgalma je■ A kulturális élet meghatározó egyénisége. Mindig fontosnak tartotta a hagyományápolást lentették. Magyarországon és külföldön is megmutathatták zenei tudásukat. Nosztalgiával gondol arra az időre, amikor a 87 tagú simontornyai énekkarnak vezényelhetett. Az iskolai és művelődési ház énekkarával több népdaléneklési versenyen, bemutatón is sikeresen szerepeltek. A tanárnő több zenés és prózai színházi előadást is rendezett, ezek legtöbbje a hagyományok ápolását szolgálta. A citerás utánpótlás érdekében sok fiatallal szerettette meg a népi hangszert. Tevékenységét a közéletben is elismerték, egy ciklusban önkormányzati képviselőként dolgozott. Mint elmondta, a mai napig fáj neki, hogy a szociális bizottságban kapott szerepet, pedig sokkal jobban szeretett volna a kulturális bizottságban tevékenykedni. Ő indította útjára a virágos Simontor- nyáért mozgalmat, tiszteletdíjának egy részét ajánlotta fel a díjazottak jutalmazására. Kitüntetések sora bizonyítja, hogy nem dolgozott hiába, több szakmai kitüntetés mellett a Simontornyáért díjban részesült, és megkapta a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet. ■ Varga L. ■ Sok fiatallal szerettette meg a citerát.