Tolnai Népújság, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-13 / 291. szám

2011. DECEMBER 13., KEDD 3 MEGYEI TÜKÖR Munka, de mindig jövőre az elmúlt húsz évben ez idáig egyetlen mérvadó ha­zai politikus sem termett, aki egy mély lélegzet után és kellő erkölcsi bátorság birtokában felvilágosította volna amúgy illúziókra ki­éhezett választóit: a jelenle­gi rendszerben hiú ábránd azt várni, legalábbis Ma­gyarországon, hogy nagy­ságrendekkel csökken a munkanélküliség. Ez az áhí­tott állapot még nálunk jó­val fejlettebb nyugati orszá­gokban is csak kivételes időszakokban valósult meg: de a háborús évek adta fel­futástól eltekintve többek között a vasércen meggaz­dagodott, „bezzeg Svédor­szág” is derekasan termelte, illetve termeli az állástala­nokat, még ha az ottani rá­tával mi itt akár nagyon is kibékülnénk. az említett hazai politikus­ra tehát még várunk, és nagy valószínűséggel várha­tunk is: tehetjük ezt azon egyszerű oknál fogva, hogy a tartós gondokat kilátásba helyező, ám makacs, nehe­zen cáfolható tények közre­adásával választást, azaz hatalmat és pénzt nyerni nem lehet. Morális tőkét persze igen: de azzal meg - s ezt azért tudja összes, a jó erkölcs mellett elkötelezett politikusunk - nem lehet fi­zetni a boltban... marad tehát visszatérően a „jövőre tényleg” ismerős ígérete, kecsegtetés a biztos­ra vett növekedéssel és a munkanélküliség csökkené­sével. Még akkor is, ha nyil­vánvaló: a gazdaságot a leg­nagyobb politikusi jó szán­dék - és ne legyünk szűk- keblűek, egyáltalán nem vi­tatott politikusi jó szándék - sem térítheti le kényszer- pályájáról. Ez a kényszerpá­lya a dolgok állása szerint alapvetően a rossz és még rosszabb, és csak különle­ges esetben a kevésbé rossz között enged választási le­hetőséget. Dolgoznának, de nincs hol hátrányos helyzet Hasznosítható végzettség nélkül még nehezebb Az aktív korú lakosság nagyobb része még dolgo­zik, aki pedig távol ma­rad a munka világától, az többnyire okkal teszi ezt - derül ki a KSH felméré­séből. Hargitai Éva A 15 és 61 év közötti korosztály inaktív tagjainak többsége, 86,9 százaléka kimutathatóan indokoltan maradt távol 2010-ben a munakerőpiactól - állapítja meg a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) elemzése. A szakem­berek azt is hozzáteszik, mivel a szociális ellátórendszer nem tartható így fenn, szükség van az indokolatlanul, de még az in­dokoltan távol levők egy részé­nek visszaterelésére is. A tavalyi évre vonatkozó or­szágos felmérés szerint, az érin­tett korcsoport 65,1 százaléka ■ A tartós munkanélküli­ek közel fele csak általá­nos iskolát végzett. gazdaságilag aktív, azaz mun­kát végez. A fennmaradó 34,9 százalék inaktív. Ezen csoport nagy részét a nappali tagozatos tanulók, gyermekgondozási, nyugdíjszerű, munkanélküli­vagy árvaellátásban, illetve ápo­lási díjban részesülők teszik ki. Ide tartozik az úgynevezett f egyéb inaktívak rétege is, akik I nem meghatározható ok miatt maradnak távol a munka vilá­gától. A felmérés szerint közel 300 ezer olyan emberről van szó, akik nem rendelkeznek ki­mutatható jövedelemmel. Ebből csaknem 200 ezret tett ki azok száma, akik 25 és 54 év közötti­ek, azaz a munkavállalásban leginkább érintett korcsoportba tartoznak. Az elemzők feltétele­zik, hogy ez a réteg nem csak el­tartottként él, hanem ha alkal­ma adódik rá - rendszeresen vagy alkalmilag - dolgozik is. Az inaktívak aránya jellemzően a községekben magasabb. A felmérésből szintén kiderül, hogy az érintettek közel fele sze­retne rendszeres fizetett mun­kát, ha lenne rá lehetősége. Még nagyobb a dolgozni vágyók ará- | nya a vidéken élők körében, a ré- * giók szintjén pedig a legmaga- | sabb a Dél Dunántúlon. A munka- £ Szavazzon honlapunkon ma 16 óráig: , ►. í TE0L.hu w/ A szavazás eredményét a szerdai számunkban közöljük. Akik alkalmi munkából élnek, szívesen vállalnának stabil állást, de helyzetüket gyakran reménytelennek érzik keresésről azonban sokan közü­lük úgy vélekednek, hogy gyen­ge munkaerő-piaci pozíciójuk miatt esélyük sincs rá, hogy al­kalmazzák őket. Az úgynevezett „egyéb inaktívak” számára Tol­flz „egyéb” inaktívak iskolai végzettsége (2010) ■ ALAPFOKÚ ■ FELSŐFOKÚ 25,4' SZAKISKOLA ! SZAKKÖZÉP- ■ GIMNÁZIUM ■ ISKOLA na megyében a KSH régiós ada­taiból becsléssel lehet következ­tetni. E szerint a 15-61 éves né­pesség körülbelül 5 százaléka, azaz 7500-7600 ember tartozhat ebbe a kategóriába - tájékoztat­ta lapunkat a Tolna Megyei Kor­mányhivatal Munkaügyi Köz­pontja. Véleményük szerint a KSH szakemberei ebbe a cso­portba sorolták az önkormány­zatoktól rendszeres szociális se­gélyben részesülő, tehát nem el­látatlan személyeket is. Ők 2009-ben 1732-en voltak. A rendszeres szociális segélyesek többsége a munkaügyi nyilván­tartásban nem szerepel, mert munkavégzésre alkalmatlan mi­nősítést kapott. Szintén a cso­portba tartozhatnak olyanok is, akik 2010-ben rendelkezésre ál­lási támogatásban részesültek. A tartós munkanélküliek azok, akik legalább egy éve fo­lyamatosan álláskeresők, elvileg képesek lennének rövid időn be­lül munkába állni, és szándé­kukban is áll dolgozni. A helyze­tük oka az alacsony munkaerő­piaci kereslet, illetve az, hogy je­lentős részük nem. rendelkezik hasznosítható szakképzettség­gel. Arányuk a munkaügyi nyil­vántartás szerint az összes állás­kereső 24,2 százalékát teszi ki. Közel harmaduk 50 év feletti, 45 százalékuk legfeljebb általános iskolát végzett. Kétharmaduk el­látatlan, a többiek az önkor­mányzattól szociális ellátást kap­nak. A tartós munkanélkülivé válás esélye nagyobb a hátrá­nyos helyzetűek körében, ami adódhat életkorból, lakhelyből, származásból. HÍRSÁV Két autó ütközött, hárman sérültek meg iregszemcse Egy Siófok irá­nyából érkező Lada és egy Dombóvárra tartó Renault ütközött egymással Ireg­szemcse belterületén tegnap délelőtt. A Renault-t vezető 33 éves hölgy és a Lada 27 éves sofőrje könnyű, míg a Lada 36 éves utasa súlyos sérülést szenvedett. Az anyagi kár 1 millió forint, a baleset körülményeit vizs­gálják. A helyszínelés ideje alatt félpályás útlezárás volt a településen, (vm) Kollégánk képei is kaphatók a fotóvásáron Budapest Mártonfai Dénes, lapunk fotóriporterének két képe is szerepel a budapesti Mai Manó Ház múlt héten nyílott téli fotó- és könyvvá­sárán. A kortárs alkotók munkáit felvonultató tárlat magas színvonalú válogatás az elmúlt három évben, a Magyar Fotográfusok Házá­ban kiállító művészek mun­káiból és a Folyamatos Jelen művészeti projekt alkotói­nak képeiből. Mártonfaitól a Hétköznapi lányok sorozat két portréja látható, (he) Varsádra kerül az igazgató domborműve szekszárd Wigand János, a szekszárdi Garay János Gim­názium első igazgatója tisz­teletére faragott emléktáblát Csorna Gergely szobrász és Törő György fafaragó. A fa relief a szakályi fafaragó tá­borban készült el a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kez­deményezésére. Mint azt Tö­rő Györgytől megtudtuk, a faragott dombormű Varsád­ra, Wigand János szülőfalu­jába kerül, a polgármesteri hivatal falára, (vm) A dombormű a szülőfaluba kerül Továbbiak a TEOLhu hírportálon Szociális szakest Idén is megrendezte szakestjét hétfőn a PTE Illyés Gyula Kar Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézetének mintegy 80 nappali tagozatos hallgatója. Volt minden, mint mindig: népmese, zene, csoportok bemutatkozása, humoros szakmai vetélkedő és a végzősök búcsúztatása. A célj, hogy a hallgatók és az oktatók megismerjék egymást. Majdnem mindent tagadnak a vádlottak tárgyalás Virágnyelven segédmunkának nevezték a rablást a telefonban szekszárd Majdnem mindent tagadott a tavaly decemberben elkövetett dombóvári fegyveres rablás négy vádlottja a hétfői el­ső tárgyaláson. A Tolna Megyei | Főügyészség vádirata szerint a ] négy, 40 év körüli férfi rabolta ki 2010. december 22-én a dombó- vári vállalkozót. Az első- és a má- sodrendű vádlott tervelte ki a j rablást, amelyben eredetileg a | negyedrendű szerepét másnak szánták, de az illető nem tudott Dombóvárra utazni. Ezért az el­sőrendű vádlott, aki korábban a kirabolt férfi vállalkozásánál dol­gozott, mást kért fel a közremű­ködésre. Ahogy telefonon fogal­maztak, a segédmunkára. December 22-én kora délután Baján vette fel kocsijába a negyed­rendű vádlottat az elsőrendű. Út közben beszélt a harmadrendűvel, hogy figyelje a sértett házát. Ami­kor autóval elhalad­tak a ház előtt, már mind a négyen a jár­műben ültek, majd a harmad- és negyed­rendű gyalog ment vissza, és meg­várták, míg a házigazda este hat körül hazaért. A másik két férfi tá­volabb, a kocsiban várakozott. Szemüknél kivágott maszk­ban a garázsában támadták meg a hazatérőt. A harmadrendű egyik kezében gázpisztollyal, másikban feszítővassal engedel­mességre szólította fel a férfit, majd a vasrúddal nagy erővel fej­be vágta. A másik két ütést az ál­dozat a karjával kivédte, de a kar­ja eltörött. A negyedrendű lerán­totta a földre a vállalkozót, majd száját ragasztósza­laggal leragasztot­ták, kezét, lábát már az irodahelyi­ségben kötözték meg. A harmadrendű vádlott fel­ment a lakásba, és pénzt, érték­tárgyakat vett magához. Elvették a férfi tárcáját, iratait. A zsák­mány értéke összesen 139 800 forint volt. Az áldozat súlyosan megsérült. Az autóval menekülő négy férfit hamarosan elfogták. A főügyészség mind a négyüket fegyveres rablással vádolja, az el­ső kettőt felbújtóként, a másik kettőt mint társtettest. A harmad­rendű ellen emellett életveszélyt okozó testi sértés kísérlete, a ne­gyedrendű ellen pedig súlyos tes­ti sértés kísérlete a vád. Az első- és másodrendű vád­lott a bíróságon tagadta, hogy ők tervelték ki a rablást, azt állítot­ták, hogy csak betörésről volt szó. Az egyik férfi azt mondta, hogy csupán a fuvarozást vállal­ta, a másik meg azt, hogy csak egy sapkával járult hozzá az ak­cióhoz. A harmadrendű mindent tagadott, ott sem járt a helyszí­nen, fát gyűjteni volt aznap. A negyedrendű elismerte, hogy ott volt ugyan, de csak a lopásról tu­dott, s abban is vett részt. A tár­gyalást kedden folytatják. ■ 1.1. ■ A garázsában tá­madták meg a hazatérő férfit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom