Tolnai Népújság, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-07 / 260. szám

3 2011. NOVEMBER 7., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR X GYORSSZAVAZAS a Ön támogatja, hogy megmaradja­nak a kis falvakban az iskolák? Szavazzon honlapunkon ^ / ma 16 óráig: TEOLhu W A szavazás eredményét a keddi számunkban közöljük. Szakoson korszerű körülmények között tanulhatnak a diákok. Szakemberek szerint ráadásul egy kis iskolában több idő jut a gyerekekre Kis iskolák végveszélyben? vélemények A települések közösségi életének fontos szereplői Külön vagy egybe? (1.) a külön- És egybeírás a ma­gyar helyesírás legnehezebb kérdése. Nem könnyű eldön­teni, hogy az egymás mellé kerülő szavakat, szókapcsola­tokat hogyan írjuk. Azt szok­ták mondani, ha szóösszeté­telről van szó, akkor egybeír­juk; ha nem, különírjuk őket. Ez túl sokat nem segít raj­tunk, hiszen még a nyelvér­zékünkre sem hagyatkozha­tunk, mert az könnyen tévút­ra vezethet bennünket Egyébként is lehetetlen meg­mondani - szövegösszefüg­gésből kiragadva - hogy egy szókapcsolat összetett szó vagy szószerkezet. Még egy önálló szóról sem tudjuk így pontosan eldönteni, hogy mi­lyen szófaj. Például az olvasó vagy a néző, esetleg a mun­kás szó - szövegkörnyezetből kiragadva - lehet főnév (Az olvasó bement a könyvtárba.) és melléknévi igenév is (Az olvasó fiú a könyvtárban ül.). Vagyis a szövegösszefüggés dönt A külön- vagy egybe- írásról is. most - a külön- És egybeírás értelemtükröző szerepére koncentrálva - csak egyetlen fontos szabályra hívom fel a figyelmet. Ez pedig nem más, mint a magyar nyelv­ben meglévő kettősségek esete, amikor is az alkalmi szókapcsolatokból idővel összetételek lesznek. Ilyen­kor létrejön egy külön- és egy egybeírt alak; amelyek­nek jelentése különböző. íme a példák: Remélem, min­denki előtt világos, mi a kü­lönbség a következő két kife­jezés között: Reggeltől estig nap sütötte a domboldalt. A Badacsony napsütötte olda­lán ízletes szőlő terem. Napok óta erős szél járta. „Ő, költő tisztán élj te most, / mint a széljárta havasok lakói...” vagy itt van néhány másik példa, egy mondatban: „A kisasszony nem kis asszony, hanem felnőtt leány.” „A már­vány drága kő, mégsem drá­gakő, mint a zafír.” „Nem minden varró nő varrónő.” A törvénytervezet szerint csak ott maradhat meg a felső tagozat, ahol két pár­huzamos osztály műkö­dik, de lehetnek kivételek. Ihárosi Ibolya Még semmi sem biztos a közne­velési törvénnyel kapcsolatban. Éppen ebben és a polgármesteri lobby erejében reménykedik sok települési elöljáró és képviselő- testület. Mármint abban, hogy még sok minden változhat a par­lamenti vita során. Van, akinek a legfontosabb kér­dés, hogy mi lesz a kis iskolák­kal? Bár Tolna megyében ezek be­zárása és a felső tagozatosok be­járása előrehaladott folyamat. A 109 település közül 40 helyen már nincs általános iskolai okta­tás, 20 községben pedig csak al­só tagozat működik Az államosí­tás biztos, de például a finanszí­rozásról sem tudni semmit. Őcsény polgármestere, Fülöp János kérdésünkre elmondta, alapkoncepciójuk, hogy marad­jon meg a 8 osztályos általános iskola, de nem minden áron. Negyedikben 32 fős osztály van, ez már önmagában is bont­ható, tehát meglesz az a feltétel, hogy két párhuzamos osztály működjön a következő tanévtől a felső tagozatban. Jelenleg évi 50 millió forintot költenek iskolára, óvodára, közművelődésre. Gyulajon 2007-ben 141 millió forintért újították fel az iskolát. A felszereltség javítására, a peda­gógusok képzésére rengeteg pá­lyázati pénzt nyertek. Azt nem bánnák, ha állami kezelésbe ke­rülne az iskola, hiszen jelentős tehertől szabadulna meg az ön- kormányzat. Az egy intézmény­ként működő óvoda és iskola költségvetése több mint 100 mil­lió forint, ebből 70-80 millió kö­zött van a bérköltség, a járulé­kokkal együtt. A jelenlegi 45 milliós normatív támogatásnak majdnem a dupláját kapnák, ha a bérköltséget az állam fizetné. (Más kérdés, hogy az óvodai el­látás biztosítása viszont kötelező önkormányzati feladat marad. Ezek szerint tehát szét kell szed­ni, a helyenként a bölcsődei cso­porttól a középiskolai oktatásig összerakott intézményeket és a jelenlegi társulásokat.) Két évfo­lyamos felső tagozathoz nincs elég gyerek Gyulajon. Az óvodá­sokkal együtt mintegy kétszáz gyermek kilencven százaléka ro­ma származású. A népismeret mellett beás nyelvet is tanítanak. Abban reménykedik a polgár- mester, hogy speciális helyzetük miatt megmaradhat helyben a nyolc osztály. Ez nem is kizárt, hiszen a tervezet szerint a mi­niszter indokolt esetben engedé­lyezheti a főszabálytól eltérő mű­ködést. Ugyancsak ebben bíznak Sza- kályban is, ahol német nemzeti­ségi oktatás van és Tamásival tár­sulásban, de helyben működik az iskola, évfolyamonként mindegy 10 tanulóval. Mint Törő Péter pol­gármester elmondta, elképzelhe­tetlen egy falu iskola nélkül. Sze­rinte nyüvánvaló, hogy egy kis is­kolában, alacsony létszámú osz­tályban sokkal inkább törődnek a gyerekekkel, mint egy nagyban, ahol nem is ismerik a bejárók családi hátterét. Ráadásul a kör­zetesítést egyszer már kipróbál­ták, és nem vált be. HIESAV Elekes Dénes naplója új ismereteket rejtett kalaznó A legendás hírű plébános, Elekes Dénes szü­letésének 110. évfordulójára emlékeztek szombaton a te­lepülésen. A plébános örö­kösei írásos hagyatékot ado­mányoztak a falunak. Eze­ket Gáspár Katalin tekintet­te át, és eddig nem ismert információkra bukkant, me­lyeket megosztott a helyiek­kel is. Szombaton Elekes Dénesért szól a mise a kato­likus imaházban, (má) Oklevéllel ismerték el a kapott segítséget szekszárd-budapest Elis­merő emléklapot kapott a Magyar Könyvtárosok Egyesületétől (MKE) Elekes Eduárdné, az Illyés Gyula megyei könyvtár nyugalma­zott igazgatója. Az elismerést az MICE történetének megírá­sában nyújtott segítségéért kapta, ő készítette el ugyanis a megyei szervezetről szóló részt. A kötet az MKE meg­alakulásának 75. évforduló­jára jelent meg. (vm) Kilátót építenének a tanösvényen kisszékely Egy hat méter magas kilátót is építenének a 20 állomásos tanösvényen abból a 9 millió forintból, amelyet a Vidéki Örökség Megőrzéséért pályázaton nyert a helyi kulturális egyesület. Jövőre új állomá­sokat is kialakítanának, ugyanakkor bekerítenék az iskola udvarát, és fedett he­lyet hoznának létre a tűzol­tókocsi elhelyezésére, vagy a helyi piac megtartásához. Pajor Ágnes egyesületi el­nök elmondta, a pályázat utófinanszírozású, ezért csak lassú ütemben valósul­hatnak meg a tervek, (vl) Van érdeklődés az éjszakai fürdőzés iránt tamási A halloween party sok érdeklődőt vonzott. A tamási termálfürdőben ez volt az első éjszakai prog­ram, amit a tervek szerint még több is követ majd. Az új, fedett fürdő 35 főnek ad munkát, (wg) Továbbiak a TEOLhu hírportálon Kis létszámú osztályban hatékonyabb a nevelés nevük elhallgatását kérő pe­dagógusok szerint is, ha a ne­velés a cél, akkor sokkal haté­konyabbak a kis iskolák. Sze­rintük a falusi pedagógusok sem kevésbé képzettek, mint a városiak. Az internet korá­ban nincsenek versenyhát­rányban leterheltebb városi kollégáikkal szemben. Sőt. Nem szólva arról, hogy a falu­si iskolák a települések kultu­rális és közösségi életének na­gyon fontos szereplői. Ha a pe­dagógusok állás híján elhagy­ják a falvakat, az értelmiség nélkül maradó kistelepülések teljesen leépülnek, végül el­néptelenednek. A bizonytalan­ságot tovább fokozza, hogy ma még semmit sem tudni, miként alakulnak a járások határai. Az is kérdés, hogy tudnák-e fogadni járáson be­lül a nagyobb iskolák a kicsik felsőseit Mint ismeretes, Tol­na saját járást szeretne és Bátaszék is pályázik a járási jogú város címre. Többen is megjegyezték, nem kis malid­éval, hogy most miért nem ak­tivizálja magát a 2009-ben megalakult Tolna Megyei Kis­iskolákért Alapítvány. Hordozott tájak Zirczi Judit paksi festőnek kislánya születése miatt az utóbbi időben műtermi munkára alig maradt ideje, így jobbára alkotótáborokban dolgozott. Az ezekben készült munkáiból válogatott, s állította ki a városi művelődési központban. Az anyaság nyomot hagyott művészetén: képein megjelentek az emberalakok. Festményei a valós tájak valamiféle vetületei, ezért kapta a november végéig látható tárlat a Hordozott tájak címet. A legtöbben az adózásról faggatták körűt Lakossági fórumokat tartott Tolna megyében is a frakcióvezető tolna megye A tervezett adók és az adózás szabályainak változá­sai volt az a téma, amelyről a leg­gyakrabban kérdeztek a lakos­sági fórumok résztvevői - foglal­ta össze vasárnapi Tolna megyei látogatásának tapasztalatait Schiffer András, az LMP frakció- vezetője. A politikus tegnap Dombóvár­ra, Tamásiba, Szekszárdra, Báta- székre, Nagyszékelybe és Pálfára látogatott el. A látogatás annak a programnak a része volt, amely- „ nek során Schiffer András az or- í szág minden megyéjét felkeresi, 1 hogy az állampolgárokkal talál- f kozva beszéljen az LMP parla- % menti munkájáról, a párt népsza- I . vazási kezdeményezéséről és vl- Schiffer András tegnap Szekszárdon is tartott fórumot dékpolitikájáról, az ország jelen­legi gazdasági és politikai helyze­téről, és válaszoljon az aktuális gazdasági és társadalmi problé­mákkal kapcsolatban hozzá in­tézett kérdésekre. A politikus ezen találkozókat nem csupán arra kívánja fel­használni, hogy pártja politiká­ját minél szélesebb körben megismertesse. A látogatások alkalmat adnak arra, hogy meg­hallgassa a fórumon részt ve­vők, a közügyek iránt érdeklő­dők felvetéseit, javaslatait és vé­leményét is. Az LMP frakcióve­zetője Tolna megyét megelőző­en öt megyében tartott már a tegnapihoz hasonló fórum-kör- utat. ■ Venter M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom