Tolnai Népújság, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-17 / 269. szám

2011. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 11 nem bűn Ma elkaplak - szólt az üzenet, és Kristen halálra váltan indult meg hazafelé. Egyszer csak lépteket hallott maga mögött, valaki követte őt az erdő csöndjében EGY SÖTÉT TITOK ÉS ffl Ét» mi A történetem középpontjában egy tizenéves lány áll. Kristen majdnem minden szempontból olyan, mint egy átlagos tiné­dzser. Egy dolgot leszámítva. Van egy sötét titka... Kónya Melinda Kristen kilépett az iskola kapuján, körü­lötte mindenki nevetgélt, örült, hogy vé­ge a sulinak. Ő azonban ezt idegesítő- nek találta. A suliban biztonságban érezte magát. Az iskola és az otthona volt az egyetlen hely számára, ami nem jelentett fenyegetést az elmúlt pár hó­napban. Mindennapi dolognak számí­tott, hogy kapott egy-egy fenyegetést, akár levélben, akár e-mailben, és gyak­ran egy ismeretlen számról érkező üze­netben is. Aláírásként csak egy „R” be­tű szolgált. A lány először nem vette ko­molyan az üzeneteket, próbált átsikla­ni felettük, de ahogy múlt az idő, az üze­netek egyre hajmeresztőbbek lettek, és egyértelműen kiderült belőlük, hogy valaki figyeli. A lány tehát nehéz szív­vel indult meg az otthona felé. Ám ahogy közeledett, a szorongás is egyre csillapodott. De a mai SMS nem hagyta nyugodni. Újra és újra elolvasta, és min­den alkalommal elszorult a torka a fé­lelemtől. „Ma elkaplak. R” - Nagyszerű! Nem elég, hogy minden tinédzserkori prob­lémával meg kell küzdenie, és a suliban is komoly erőfeszítésekbe kerül, hogy ne bukjon meg kémiából, de még egy pszichopata is a nyomában van. Ugyan, mi lehetne még ennél rosszabb? Aztán eszébe jutott valami, ami rosszabb volt... Sokkal rosszabb, és már megbán­ta, hogy föltette magában ezt a kérdést. De végül is, nem ő tehetett róla! - ismé­telgette magában. Önvédelem volt az egész... csak önvédelem. Az nem bűn. Kristen megkönnyebbülten felsóhaj­tott, amikor elérte az erdő szélét. Az is­merős fenyő- és gyantaillat éreztette ve­le, hogy otthon van. Már csak pár röp­ke perc, és megmenekül. Maga sem tudta mitől, de megmenekül. Belépett az erdőbe, és megszaporázta a lépteit. Félreértés ne essék, Kristen nem azért szerette a ködös, sötét erdőt, mert valami piszkos élvezetet talált abban, hogy úgy remeghet, mint a nyárfalevél. Nem. Az erdő mögött ott várta a ház, a szobája, a nyugalom. Megkönnyebbü­lést - és remélhetőleg száraz zoknit - ígérve. Aztán az erdő csöndjébe egy oda nem illő zaj hasított. A telefonja! Egy percig elfelejtett leve­gőt venni. A kijelzőn fenyegetően ez állt: „Ismeretlen hívás”. Kinyomta. A fenébe is, csak érjen már haza! Mielőtt újra elindult volna, valami megreccsent mögötte. Kristen úgy érez­te, a szíve kiugrik a száján, tesz egy kört az erdő körül, és a fülein keresztül visz- szapattan a helyére. Ott állt, megder­medve a rémülettől. Végül is, lehet, hogy egy mókus. Egy nagyra nőtt mó­kus gumicsizmában, aminek talpa vészjóslóan cuppog a nedves földön. A csudába is, ez így nem lesz jó! Valami követi! Kristen rohanni kezdett, a torka kiszáradt, a tüdeje égetett, de nem állt meg egy percre sem. Csak percek kér­dése és eléri az Elm Streetet, a házát, és minden a legnagyobb rendben lesz! Csak ne remegne ennyire a lába, és ké­pes lenne normálisan futni... Hirtelen előretántorodott, valami visszarántotta, és hasra esett. Megpró­bált olyan gyorsan fölkelni, ahogy csak tud, de valami utálatos növény maka­csul kapaszkodott a nadrágszárába. Kristen hátranyúlt, és kiszabadította a lábát, majd újra rohanni kezdett. Meg­győződése volt, hogy valakit látott a kö­zeli ismerős fenyőfa törzse mögött. Alighogy a lány újra futni kezdett, va­laki megragadta a kezét, és erősen szo­rította. Kristen rúgkapált, sikított, és próbált megfordulni, hogy esetlenül le­keverhessen a támadójának egyet. Vagy mit tehetne? Esetleg leköpi. Jobb nem jutott eszébe, csak erőszakosan rúgka­pált továbbra is, hogy eleresszék. És ak­kor sikerült: a lány megfordult. És sikí­tott. A támadója egy pillanatra eleresz­tette, és engedte, hogy a lány az arcába nézzen. Kristen torkából hisztérikus sikolyok törtek föl, majd megfordult, és úgy ro­hant, mint még soha ezelőtt. Róbertét látta. Róbertét! De ez képte­lenség, lehetetlen, nem létezik! Hiszen Robert halott! Ő maga ölte meg! A fiú egy este rátámadt, megpróbálta megüt­ni, párszor sikerült is, és nagyon úgy tűnt, hogy nem fog ott megállni. Robert és ő egy pár voltak, amíg ki nem derült róla, hogy egy féltékeny idióta, aki azt sem engedte, hogy más fiúkhoz szól­jon, és uralkodni akart rajta. Aznap éj­jel Robert az emeletig üldözte a lányt, és üvöltözött vele. Kristen kétségbeesett, és hogy kitérjen egy ütés elől, lökött raj­ta egyet, mire a fiú lezuhant a lépcsőn. És többet nem kelt föl. Kristen azóta nem volt igazán boldog, egyetlen perc­re sem... Róbertét itt az erdőben temet­ték el a barátnőjével, és a rendőrség egy idő után eltűntté nyilvánította. Hogyan lehetséges, hogy most mégis előle menekül?! A lány már hallotta az erős sodrású folyó csobogását, ami közvetlenül a há­zuk mögött futott keresztül, és tudta, hogy mindjárt hazaér. Csak vágtatott előre, de alig látott valamit, minden ho­mályos volt, a könnyek miatt nem látott semmit tisztán. Megdörzsölte a szemét, és tovább futott. Aztán valaki lökött raj­ta egyet, és Kristen majdnem elvesztet­te az egyensúlyát, de a folyó mellett megállt, és megfordult. A fák közül előlépett Robert. Kristen erre nem volt felkészülve. Reszketett, úgy érezte, a csontjai szétesnek, ő ma­ga pedig azonnal megsemmisül.- Most visszakapod! - kiáltotta Robert, és a lány felé iramodott. Kristent sarokba szorították. A folyó, és Robert között állt, a part túl keskeny volt, hogy tovább fusson, hacsak nem lép pár lé­pést előrébb, de akkor Robert elkapja. Minden pillanatok alatt történt. Lerúg­ta az egyik cipőjét, és Roberthez vágta. Robert azonban kitért a cipő elől, és za­vartalanul lépdelt tovább a lány felé. Kristen nem gondolkodott, innentől kezdve nem is volt értelme, minden szürreális volt, álomszerű, valótlan és abszurd. Kétségbeesett. A folyóba vetet­te magát... Vajon Kristen tényleg látta Róbertét? Vagy csak a félelme, és a bűntudata kivetülése volt, puszta illúzió? Netán a lány beleőrült tettébe, még ha ártatlan is volt a Roberttel vívott csatában? Vagy valós volt a dolog? Kristen végül túlélte? A lány nem hagyott maga mögött mást, csak zűrzavart, titkokat... és egy fél pár cipőt. Tolna, Sztárai Mihály Gimnázium, 9. b Mielőtt elindult volna, valami megreccsent mögötte. Kristen úgy érezte, kiugrik a szíve. Vajon tényleg' látta Róbertét? Vagy csak a félelme és a bűntudata kivetülése volt? Puszta illúzió? Hl SZÓRAKOZÁS Sztárvilág Budapestre érkezett a na­pokban a telenovellák ki­rálynője, Gabriella Spanic. A színésznőt több százan várták a Liszt Ferenc repülő­téren, és ő mindvégig nyu­godtan, kedvesen mosolyog­va osztogatta az autogramo­kat. A csinos venezuelai származású színésznő - aki a Paula és Paulina, a Máso­dik esély, a Szeretni bobn- dulásig, és A bosszú című szappanoperák főszereplője­ként ért el világhírt, és aki az egyik televíziós csatorna meghívására tartózkodik ná­lunk - semmiféle extrém ké­réssel nem állt elő a szállo­dát illetően, bár megkapta elnöki lakosztályt. Hajnalhasadás Eljött a várva várt pillanat. Az Alko­nyat vámpírsorozat utolsó kötetének szélesvásznú változata, a Hajnalha­sadás első része november 18-án ke­rül a magyarországi mozikba. Pon­tosan két nappal a Francia világ- premier után. Az érdekesség az, hogy ugyanezen a napon jelenik meg az Egyesült Államokban is. Ti láttátok az előző részeket? Emlé­keztek rájuk? Ha nem, most kicsit összefoglaltam nektek. Három éve debütált az első rész Alkonyat né­ven, majd az Újhold és a Napfogyat­kozás is csaknem az egész világot meghódította. A világon több millió ember izgulta végig az eddig megje­lenő epizódokat. Míg az első rész­Ezt a jelenetet minden rajongó várja ben mindenki azért drukkolt, hogy a két főszereplő, Edward Cullen és Isabella Swan között több legyen egy átlagos osztálytársi viszonynál, a második részben már a szakítá­suk miatt szomorkodtunk. Persze ez nem tartott sokáig, ugyanis a követ­kező részben már ismét együtt száll­tak szembe az ősellenséggel, Viktóri­ával és csapatával. Persze nem fe­ledkezhetünk el a vámpírok mellett a vérfarkasokról sem. De hogy mit rejt a negyedik rész, a Hajnalhasa­dás? Könyvben már elolvashattuk, de szerintem sokunk nevében mondhatom, hogy talán erre a film­re vagyunk a leginkább kíváncsiak, a Melcher Alexa, Bonyhád, Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, 10. b Téli viccek Két bolond elhatározza, hogy munkát keres. Az első napi bérük három dollár. Órákig vitatkoznak, mire költsék a hatalmas összeget, végül egyikük megunja a vitát, zsebre teszi a pénzt, és elin­dul vásárolni. Amikor visz- szatér, a barátja megkérdi:- No, mit hoztál? A bolond lelkesen vesz elő a zsebéből egy doboz tam­pont.- Megőrültél? -néz rá a má­sik. - Mit csináljunk ezzel?- Hogy mit? - fölényeske­dik.- Nézd csak meg, mi van a dobozra írva! Ezzel lehet lo­vagolni, úszni, vitorlázni, sí­elni... > i i 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom