Tolnai Népújság, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-03 / 257. szám
2011. NOVEMBER 3.. CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG 7 Pénzt kértek a tartozás megadásáért lakáshitel Olvasónk szeretné megtudni, jogosan járt-e el lakáshitele esetében a pénzintézet. Az úr tavaly többet fizetett be törlesztésként, mint amennyi meg volt határozva. A bank szerződésmódosítási díjat számolt fel. közhely a mondás, hogy minden pénzbe kerül, így a szolgáltatások is. A történet első hallásra valóban felháborító lehet, de a pénzintézetek valójában ugyanúgy szolgáltatók, mint más piaci területeken működő társaik. Egy szerződés módosítása is szolgáltatás, így könnyen előfordulhat, hogy azért is pénzt számol fel a bank. látatlanban azonban nem lehet erre a kérdésre tanácsot adni. Az úr első lépésként érdeklődjön magánál a banknál. Valószínűleg bármelyik, a lakáshitelekkel foglalkozó tanácsadó tud majd neki segíteni. A bankoknak ugyanis megvan a maguk szabályzata, ilyen esetben az általános szerződési feltételek az irányadók. Amikor az ember megköt például egy hitel- szerződést, az aláíráskor egyszersmind ezeket is elfogadja. Ezért érdemes alaposan odafigyelni minden változtatásra, amit az ember szeretne végbevinni szerződésével kapcsolatban. Lehet, hogy bizonyos körülmények mellett akkor jár jól, ha „minden marad a régiben.” Ilyen változtatáskor mindenesetre érdemes kikérni az érintett bank tanácsadójának véleményét. ha az úr ezután is jogsértésre gyanakszik, keresse fel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF). Honlapjukon, a pszaf.hu-n megtalálja a beadványok, panaszok menüpont alatt, milyen módon tehet panaszt egy pénzintézet magatartásával kapcsolatban. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Pályázható földbérletek agrárium A birtokpolitikai szempontok lesznek az elsődlegesek Lázár János nem szüntetné meg az evát, párttársával ellentétben Agrárszakértők szerint főként a 100 hektár felett gazdálkodó családi vállalkozók tudnak majd élni a most megnyíló lehetőséggel A kisebb egyéni, családi gazdákat és az agrárium- mal foglalkozó kkv-kat szeretné helyzetbe hozni az állam földjeinek bérbeadása során, ám közülük is csak a jelenleg is sikeresek pályázhatnak eredménnyel. A meghirdetett földterület egyelőre nem nagy, de öt év múlva több százezer hektár bérleti joga jár le. Braunmüller Lajos Elkezdte az állami termőföldek haszonbérleti nyilvános pályáztatását a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) - jelentette be Sebestyén Róbert, az NFA elnöke. A program keretében jelenleg 65 ezer hektárnyi földre pályázhatnak az igénylők, ez még az idén hét-, jövőre pedig további négyezer hektárral egészül ki. A jellemzően 30-50 hektár körüli területeket húsz évre adják bérbe, a pályázóktól az első öt évre szóló gazdálkodási tervet várnak el. A bírálatnál előnyt jelent, ha a pályázó egyéni vagy családi gazdálkodó, kis-, illetve középvállalkozás, életvitelszerűen a mezőgazdasággal foglalkozik, ha bővíteni kívánja az állatállományát, munkahelyeket tart meg vagy teremt, helyben lakó vagy génmegőrzési programban vesz részt A földek hektárját évi 1250 forintért adják bérbe aranykoronánként, vagyis a piaci ár alatt. „A pályázati cél nem az árverseny, hanem az, hogy érvényesüljenek a birtokpolitikai szempontok” - tette hozzá Sebestyén. Fontos szempont, hogy a pályázók árbevételének 50 százalékban az agráriumból kell származnia, kezdő pályázók esetén pedig ezt előre vállalniuk kell. A pályázó nem állhat csődeljárás vagy felszámolás alatt, legfeljebb 1200 hektáron gazdálkodhat, és az igénybe vett földre két- hektáronként egy nagy állategységet kell vállalnia, amely egy felnőtt marhának felel meg. Az állattenyésztésre irányuló szándék jogos és támogatandó, de a birtokmérethez viszonyított állatintenzitás mértéke megkér- dőjelezhetővé teszi, hogy sikeres lesz-e a program - nyilatkozta lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: nem véletlen, hogy még az egyéni gazdák is a bővítés felé mozdulnak el, ha talpon akarnak maradni. Hízósertésből ezer, tejelő tehénből 30-50, hízómarhából pedig 100 alatt nem nagyon lehet megélni. Ehhez a most szóban forgó birtokméretek nem elegendők, így jobbára a már amúgy is gazdagnak számító családi vállalkozók fognak a pályázatokon indulni, akiknek 40-100 milliós vagyonuk van termelőeszközökben, és 100 hektár felett gazdálkodnak. Azt nem tartja valószínűnek, hogy azok vállalnák a feltételek teljesítését, akik most szeretnének vállalkozásba kezdeni. A most is Megszakadó előbérleti jogok, átadható birtokok NEM újították meg az állami földek esetében a lejáró földbérleti szerződéseket a 2010-es kormányváltás után, az új, augusztus Íjén életbe lépett földtörvény megszületéséig megbízásos szerződéseket kötöttek az addigi művelőkkel Az előbérleti jogok ilyen módon megszakadtak, vagyis a szóban forgó területeket nyílt pályáztatással az új birtokpolitikai irányelveknek megfelelően lehet az új művelőknek átadni. jól működő családi gazdálkodók egy részének megerősítése fontos, de ez a program ennél többre nem képes, gazdasági jelentősége nem sok van - vélekedett az agrárközgazdász. Figyelembe véve a szóban forgó terület nagyságát, a bérleti pályázatok mostani meghirdetése nem jelent nagy változást a magyar mezőgazdaságban - nyüat- kozta lapunknak Szathmáry Katalin, a foldbroker.hu szakértője. A Magyarországon található ösz- szes szántó és gyep körülbelül egy százalékáról van szó, így a 65 ezer hektárnyi mennyiség mind a teljes, mind az állami földterületet tekintve elenyésző az elemző szerint, aki hozzátette: nagyobb probléma, hogy az eddigi bérlők annak a tudatában vették igénybe az állami földeket, hogy előbérleti joguk van, ráadásul 4-5 év múlva ennél jóval nagyobb terület, több százezer hektárnyi állami föld bérleti joga jár le. Ha ezeket a földeket is a kisebb termelők részére szeretné átadni az állam, akkor a mostani- jellemzően nagyobb - használóknak a piacon kellene földet keresniük. A magánföldek bérletében azonban továbbra is fennáll az előbérleti jog, így ilyen terület meglehetősen ritkán szabadul fel- mutatott rá Szathmáry. tervek Nem kellene megszüntetni az egyszerűsített vállalkozói adót - mondta Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a Kossuth rádiónak adott interjújában. Hozzátette azt is, hogy az új adótörvényekhez benyújtott több mint száz kormánypárti módosító javaslatot a képviselőcsoport jövő hétfői ülésén véleményezi. Az azonban nem valószínű szerinte, hogy újabb javaslatok érkeznek be. Igaz, ezzel a megjegyzésével nem sok kockázatot vállalt: újabb módosító indítványokat már csak a zárószavazás előtt lehet benyújtani. Vagyis a következő egy-két hétben valóban csak azt lesz érdemes figyelni, hogy melyik terveket támogatja végül a Fidesz-frakció a már meglévők közül. Ez is hozhat azonban komoly vitákat szép számmal. Végső döntés az eváról sem született még, bár a frakcióvezető nem törölné el. Lázár arra emlékeztetett, hogy az augusztusi Fidesz-frakcióülésen is az eva megtartását javasolták. Beszélt arról is, hogy a kormány- párti javaslatok nem jelentenének adóemelést, arra a kérdésre pedig, hogy akkor miért növekszik több adó is 2012-ben, azt válaszolta, hogy adóátrendezés jön. Lázár az önkormányzatok adókivetési jogáról is beszélt. Szerinte nagyobb szabadságot kell adni a helyhatóságoknak, de kereteket kell szabni az adókivetési jognak. A vállalkozások adóterhe csak arányaiban meghatározott keretek között lesz növelhető. Arra a kérdésre, hogy szükséges-e a jövő évi büdzsében a jelenleg tervezettnél nagyobb tartalékot képezni, azt válaszolta: megfontolandó a tervezett 300 milliárd forintos tartalék növelése, az európai gazdasági válság ugyanis nagyon komoly kihívást jelent az országnak. ■ Sz. I. Lázár János emlékeztete tt: a frakció az eva mellett volt nemrég Cséfalvay: rendkívül nehéz előre tervezni parlament A hiánycélt még a tartalékfelhasználás sem veszélyeztetheti - Tartható a növekedés? Lezárult a 2012-es költségvetés általános vitája a Parlamentben. A kormány nevében Cséfalvay Zoltán államtitkár elmondta: módosító indítványt nyújtanak be, amely a költségvetésben képzett jelentős tartalék felhasználását csak arra az esetre teszi lehetővé, ha nem fenyegeti a hiánycél megvalósulását. Az euró- zóna válságára szerinte így lehet a legjobban felkészülni. Az ellenzéki kritikák közül a leggyakrabban az hangzott el: miért 268 forintos euróárfolyammal számol a kormány a büdzsé elkészítésekor, amikor már jóval 300 forint felett jár az euró? De többen megkérdőjelezték a kormány által várt gazdasági növekedés tarthatóságát is. Cséfalvay válasza: „a gazdaságtudomány nem fizika”, s a mostam helyzetben rendkívül nehéz előre tervezni. népszavazás. Megkezdődött a népszavazásról szóló törvényjavaslat vitája is. Jóval nehezeb lesz eredményes referendumot tartani. Az új alkotmánynak megfelelően az összes választó felének részvétele szükséges lesz az érvényességhez. Megszűnik a Cséfalvay: A gazdaság nem fizika véleménynyilvánító népszavazás, csak ügydöntőt lehet majd tartani. 56-os ügyek. Lapzártánk után is folyt a vita a fideszes Gulyás Gergely törvényjavaslatáról, amely kimondaná: az emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. A kormánypárt így vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit. Gulyás korábban azt mondta: előterjesztése legfeljebb néhány tucat embert érintene, közülük Biszku Béla volt belügyminisztert, a megtorlások egyik irányítóját nevesítette. ■ V. M. BÉT-áruszekció (forint/tonna, 11.02.) számolási ár malmi búza 2011. december 47 500 takarmanybuza 2011. december 45000 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. november 48200 TAKARMANYARPA 2011. december 48 270 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. november 105 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. november 2-án 1€ 1$ 1CHF f f f 306.99 Ft 223,20 Ft 252,40 Ft +6,09 Ft +10,97 Ft +6,31 Ft Új agrárkárenyhítés közös kockázatvállalással elfogadta a kormány a mező- gazdasági természeti károk kezelésének új rendszeréről szóló koncepciót, mely a jövő héten kerül a I Ház elé. Az új jogszabály egységes módon tartalmazná a földtörvény, az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény és a Ptk. ide vonatkozó rendelkezéseit Több szereplő között osztanák meg az időjárás kedvezőtlen hatásaiból adódó terheket így a termelőknek, a felvásárlóknak, a földek bérbe adóinak, az államnak és a biztosítóknak közösen kellene vállalniuk a kockázatokat - tartalmazza a koncepció.
