Tolnai Népújság, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-03 / 257. szám
4 MEGYEI TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. NOVEMBER 3.. CSÜTÖRTÖK Polgármestereket és érdekelteket is várnak szekszárd Ma tartja újjáalakuló ülését a Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület. A rendezvényen várják a Medinától Bátáig terjedő borvidék településeinek vezetőit és mindazokat, akik a gasztronómiában, borászatban, turizmusban és vendéglátásban érdekeltek. Számítanak azonban a támogatók, érdeklődők megjelenésére is. Az ülés 17 órakor kezdődik a polgármesteri hivatal dísztermében, ahol felvázolják az új koncepciót is. (má) Eszközöket vásárolt a tűzoltó-egyesület simontornya Négyszázezer forintot nyert eszközfejlesztésre a simontornyai önkéntes tűzoltó-egyesület a megyei szövetségtől. Az összegből az eszközök nagy részét, egy ipari áramfejlesztőt, egy vízszivattyút már meg is vásárolták. Maradt még 30 ezer forint, ebből világítóeszközöket vesznek - tudtuk meg Tóth Bálint elnöktől, (vl) Novemberben is várják a véradók jelentkezését tolna megye November első napjaiban is számít a véradók jelentkezésére a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei szervezete. Csütörtökön Szedresben 10.30 és 14.30, pénteken Simon- tornyán, a művelődési házban 9.30 és 15, szombaton a szekszárdi véradó állomáson 8 és 12 óra között jelentkezhetnek. (hé) Ma Szedresben van véradás Továbbiak a TEOLhu hírportálon Pszichológusok szerint az egészséges hároméves jobban érzi magát gyermekközösségben, mint otthon. Itt szövődnek az első barátságok is Hároméves kortól kötelező óvoda Elkészült a közoktatási törvény végleges koncepciója A tervek szerint 2013 szeptemberétől lesz kötelező hároméves kortól az óvoda. Szülők, szakemberek vitatkoznak arról, hogy ez jó vagy rossz, de abban egyetértenek, hogy a kisgyermek életében meghatározóak ezek az évek. Mauthner Ilona Elkészült a közoktatási törvény végleges koncepciója, melyből kiderül, a gyerekeknek 3 éves koruktól kötelező az óvoda legalább napi 4 órában. A most hatályos közoktatási törvény alapján 5 éves kortól kötelező iskolaelőkészítő foglalkozásokon részt vennie a csemetének, de a szülőre van bízva, hogy milyen módon biztosítja ezt. Kovácsné Kaszás Beatrix pszichológus, a szekszárdi pedagógiai szakszolgálat igazgatója szerint nem új dologról van szó, hiszen néhány évvel ezelőttig 3 éves kortól volt kötelező az óvoda. Egy egészséges, szépen fejlődő kisgyermek maximálisan érett arra, hogy kispajtásaival játsszon. Igényli a többiek társaságát. Egy jól felszerelt, jól képzett dadákkal, óvó nénikkel ellátott intézmény pedig biztosítja a kicsik fejlődését. Egy megkérdezett anyuka ugyanakkor úgy gondolja, hogy nagyon sok koraszülött vagy mozgásában kicsit lemaradt gyermek van, akiknél a hároméves korhatár korainak tűnik, hiszen ezek a csemeték személyiségfejlődésükben is le vannak maradva. A velük való foglalkozásokhoz olyan szakemberekre lenne szükség, akik értenek a speciális fejlesztéshez is. Abban viszont egyetértés van a megkérdezettek között, hogy egy kisgyermek életében az óvodai évek meghatározóak.- Az itt szerzett közösségi élményekhez, tapasztalatokhoz sehol másutt nem jutnak hozzá gyermekeink - mondta Radváné Jegyernik Zsuzsa, a szekszárdi Gyermeklánc Óvoda vezetője. Az óvodában elsajátítják az együttműködést, a segítségnyújtást, megtanulnak osztozni a játékokon, figyelni másokra, hogyan kell egymással kapcsolatot kialakítani, alkalmazkodni, a konfliktusokat kezelni, a saját akaratukat érvényesíteni. Itt szövődnek az első barátságok is.- Nem gondolom azonban, hogy minden gyerekre egyformán kellene vonatkoznia az óvodakötelezettségnek, és az ígéretek szerint is kellő rugalmassággal fogja kezelni a törvény, azaz nem lesz kényszer 3 éves korban óvodába X GYORSSZAVAZAS ■ ön egyetért azzal, hogy hároméves kortól kötelező legyen az óvoda? Szavazzon honlapunkon _ /• ma 16 óráig: TEOLhu W A szavazás eredményéta pénteki számunkban közöljük. járni, ha a gyermek egészsége, fejlődése ezt indokolja - mondta Kovácsné Kaszás Beatrix. A szekszárdi Szent Rita Óvoda vezetője, Sziliné Simon Ágnes is úgy látja, azok a kicsik, akik sokat voltak együtt az anyukájukkal (nem jártak bölcsődébe) kezdetben nehezebben illeszkednek be, de pár hét után már nagyon jól érzik magukat a közösségben. Eddig a szakemberek egy része azt hangsúlyozta, addig legyen az édesanyjával a gyerek, ameddig csak van erre lehetősége. Ahol egymás után jöttek a babák, ott akár öt évig is otthon maradhatott a legidősebb. Kérdés azonban, lesz-e elég férőhely? Radváné Jegyernik Zsuzsa elmondta, idén szeptemberben a jelentkezőknek csak a felét tudták fogadni, és sokan vannak előjegyzésben is, vagyis ha lesz üresedés, akkor nekik szólnak elsőként. A katolikus óvodában is négyszeres volt a túljelentkezés. Az óvodai szolgáltatásért is fizetni kell AZ ÖNKORMÁNYZATI Vagy a munkahelyek által fenntartott (ez utóbbira egyre kevesebb a példa) óvodák a legolcsóbbak. Itt 265-300 forint körüli a napi ellátás, ami csak az étkezést fedezi. Ez havi 6000-7000 forintot jelent, de ehhez még a tisztálkodáshoz szükséges hozzájárulást is kér több óvoda. A legtöbb helyen idegen nyelv tanítását, úszást, néptáncot is lehet kérni, amiért természetesen pluszpénzt számítanak fel Ez azonban még mindig olcsóbb, mint az ügynevezett alapítványi vagy magánóvodák, ahol a havi ellátási díj akár 50 ezer forint vagy ennél drágább is lehet. Sokan attól tartanak, mivel kötelező lesz háromévesen a csemetét óvodába adni, ezekbe a drága intézményekbe kényszerülnek, mert az önkormányzati óvodákban nem lesz hely. Egy országos felmérés szerint már most is 40 ezer férőhely hiányzik. JEGYZET IHÁROSI IBOLYA Ott döntenek, ahol nem kellene nehezen értelmezhető, mire is megy ki az úgynevezett köznevelés-politika. Kötelező lesz óvodába íratni a hároméves gyereket, de nem tudni, hova is. A városokban ugyanis már egy évvel előbb beíratják a kicsit az óvodába, hogy mire hároméves lesz, helye is legyen. Mert az anyuka kénytelen, vagy vissza akar menni dolgozni. érhetetlen, miért akarják állami nevelésbe venni a gyerekeket már hároméves korban. Ezerfélék a családok, ezerféle megoldás lehet helyes. Azért van a szülő, hogy felelősen döntsön. Majd, ha nem teszi, akkor avatkozzon be az állam a gyerek érdekében. Időben és hatékonyan. másfelől meg ló évre akarják leszállítani az iskoláztatási korhatárt. Azt mondta az államtitkár, megadják a lehetőséget azoknak a fiataloknak, akik hosszú évek óta nem tanulnak, és emiatt háromszor, négyszer, ötször ismételnek meg egy-egy évfolyamot, hogy eldöntsék: tanulnak vagy munkába állnak. Tényleg rájuk kell, rájuk lehet bízni a döntést? amúgy meg, mondja már meg valaki, melyik munkaerőpiacon tudják eladni munkaerejüket azon 16-20 éves, szakképzettség nélküli lányok és fiúk, akinek csak 8 általános iskolai végzettségük van. Vagy annyi sem. előbb-utőbb államosítják az általános iskolákat (is). De ez sem ilyen egyszerű. Az oktatási tárca ugyanis arra számít, hogy nagy számban kérik (vissza) a települések az oktatási intézmények fenntartói jogát. Akkor miért nem fordítva? Ha egyikmásik önkormányzat nem tudja vagy nem akarja fenntartani az iskoláját, iskoláit, adhassa át másnak. Például az államnak. Lehet, hogy ezt az egész köznevelési koncepciót a fejéről a talpára kellene állítani? Nemzetiségek lesznek a kisebbségek helyett szekszárd Átveszi a Deutsche Bühne Ungarn fenntartását 2012-től a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata. Ez volt az egyik sarkalatos pont a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok tegnapi fórumán. A rendezvényen Szászfalvi László nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár ismertette a készülő kisebbségi törvény módosítását is. Ennek egyik fontos része, hogy kerettörvény jelleggel minden csoportnak egyaránt igyekszik képviselni majd az érdekeit Lényeges továbbá, hogy visszahozza a nemzetiségi szóhasználatot a kisebbségi helyett, így szüntetve meg a szó pejoratív értelmét. A módosításban szerepel az is, hogy minden nemzetiség létrehozhat országos önkormányzatot, helyi választás pedig csak a közösségi háttérrel rendelkező településeken lehetséges. Új elem a visszaéléseket csökkentő lehetőségek, valamint az ajánlásgyűjtés bevezetése is a nemzetiségi képviselők választásánál. Fontos célnak számít azonban a kisebbségi önkormányzatok függetlenedése a települési önkormányzatoktól, ami pénzügyi szempontból is lényeges. - Mivel tavaly május óta alkotmányos lehetőség van a kisebbségek országgyűlési részvételére, meg kell találni azt a megoldást, ami által minden nemzetiség képviseltetni tudja magát - mondta az államtitkár. ■ M. Á. Kinyitják a kastélyok nehéz kapuit múlt Határon túli fiatalok is tartanak előadást a honismereti akadémián szekszárd Több mint félszáz fiatal jelenlétében nyűt meg tegnap Szekszárdon, a Szent László Középiskola épületében a XVI. Országos Ifjúsági Honismereti Akadémia. A középiskolás, illetve egyetemista meghívottak, egyúttal előadók között határon túli - így erdélyi, délvidéki és felvidéki - vendégek is voltak. A szervezők nevében Kaczián János, a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket, akiknek Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke kívánt jó munkát A találkozó rangját az is emelte, hogy az alaphangot megadó, első előadónak sikerült megnyerni dr. Csorba Lászlót, a Magyar Dr. Csorba László tartotta a nyitó előadást a honismereti akadémián Nemzeti Múzeum főigazgatóját. Az intézmény vezetője, kapcsolódva a rendezvény Kastélyok, kúriák régen és ma témaköréhez, a főúri kastélyokról és egykori lakóikról adott összegzést.- A modern történeti kutatások nagy súlyt helyeznek az életmódra, életminőségre - nyilatkozta lapunknak a főigazgató. - Ha pontosan látjuk ennek időbeni hullámzását, akkor sokkal jobban megértjük, hogy miként éltek eleink. A honismereti akadémia ma diákkorreferátumokkal folytatódik, pénteken meglátogatják a lengyeli, majd a bonyhádi kastélyokat, kúriákat, szombaton pedig egyeztetik a tervekeit. ■ Sz. Á.
