Tolnai Népújság, 2011. október (22. évfolyam, 230.-255. szám)

2011-10-01 / 230. szám

m . -• .*51 R2M KVILAG iiiiiiiiiiii m » ? ^ ' un m - ^ > Közel 100 000 forintos nyeremény! Lovas nemzet a magyar paripák A magyarok lovait ma is emlegeti a világ MESE Ki a legelébbvaló? volt a világon egy öregem­ber, az egyszer kinn járt a mezőn. Mikor jött hazafelé, fogott egy egeret. Mikor haza­ért, látja, hogy kislány lett az egérből. nőtt a kislány, nagylány lett belőle, azt mondta:- Én csak akkor megyek férj­hez, ha olyan férjet találok, aki a legelébbvaló. AZ ÖREGEMBER ELMENT ke­resni olyan férjet, ki a leg­elébbvaló. Elment a Nap­hoz. A Napnak a szolgája azt mondta, hogy várakoz­zon estig, mert a Nap úr most éppen oda van a földet megvilágítani. ESTEFELÉ HAZAJÖTT (1 Nap Úr lovakon. Azt mondja neki az öregember, hogy vegye előző lányát, mert ő a legelébbvaló. Azt mondta a Nap:- Én nem vagyok a legelébb­való, nálam erősebb a felhő, mert az engem eltakar. ELMENT AZ ÖREGEMBER a fel­hőhöz, kérte, hogy Vegye el az ő lányát, mert ő a leg­elébbvaló. Azt mondta a felhő:- Én nem vagyok a legelébb­való, nálam előbbre való a szél, mert az engem ide s tova hajkurász. ELMENT AZ ÖREG A SZÉLHEZ. Azt mondta a szél:- Én nem vagyok a legelébb­való, nálam elébbvaló a vén Mátra hegye, mert azt én nem bírom megmozdítani. elment az öreg a Mátra hegyhez, s kérte, vegye el a lányát, mert ő a legelébbvaló. Azt mondta a Mátra hegy:- Én nem vagyok a legelébb­való, énnálam erősebbek azok a kis egerek itt a tövem­ben, mert én még azokat nem bírtam összenyomni. az öreg elment az egerek ki­rályához, hogy vegye el az ő lányát feleségül, mert ő a legelébbvaló. AZ EGEREK KIRÁLYA befogott sok egeret egy hintóba, el­ment a lányért A lány visz- szaváltozott egérnek, össze­házasodtak, ma is élnek, ha meg nem haltak. (Magyar népmese) wrmmwtmm Áll egy kis pont magába, bekerítjük karikába. Két kis zsinór lóg le róla, nono, ez még nem a gólya. A tojása kerek, hegyes, mindjárt itt áll a vén hegyes, hurkapálca hosszú lába, az­zal gázol a mocsárba. Piros csőre hosszú, hegyes, jön a gólya, mindjárt megesz! Ez a kislány jaj de szép, ha egyet lép, hozzám lép, hogyha hármat lépeget, mondok neki szépeket. Jár a baba, jár, mint a kismadár, hol­napután a kert alatt lepkét is fog már. Jár a baba, jár, mint a kis király, sze­degeti a lábát koptatja a bocskorát Aki nem lép egyszerre, nem kap ré­test estére. Mert a rétes igen jó, ka­tonának az való. Szaladjunk, szaladjunk, hadd lobog­jon a hajunk! MELYIK REKORDOT TARTJA A MAI NAPIG KINCSEM? A) 54 futamon 54 győzelmet aratott B) Egy nap alatt 180 kiló za­bot evett meg C) Az első ló volt, amely el tudta fütyülni a himnuszt Válaszolj a kérdésünkre és nyerd meg a 100 állomás, 100 kaland teljes könyvsorozatot és az 50 000 Ft értékű Sodexo vá­sárlási utalványt ......................i..................................... MÍT K ELL TENNED? 1. Töltsd ki a lenti nyeremény- szelvényt 2. Vágd ki a jelzett vonal mellett 3. Gyűjts össze 6 különböző sor­számú nyereményszelvényt 4. Tedd be egy borítékba, és add fel a következő címre: AS-M Kft Ügyfélszolgálat 1122 Budapest, Városmajor utca 11. „A nyereményszelvények beküldésével hozzájá­rulok, hogy az itt megadott adataimat az Axel Springer magyarországi érdekeltségi körébe tar­tozó társaságok korlátlan időtartamra nyilván­tartásba vegyék, tárolják, feldolgozzák és kezel­jék, részemre előfizetési akcióról, promóciókról és direktmarketing céllal tájékoztatót küldje­nek.” A játék szervezője az Axel Springer Ma­gyarország Kft. A játék időtartama: 2011. szep­tember 19.-2011. október 8. A nyereményszel­vények beküldési határideje: 2011. október 14. Sorsolás 2011. október 18-án 10 órakor, közjegy­ző jelenlétében, a Szervező székhelyén (1122 Budapest, Városmajor u.-ll.). A sorsoláson min­den határidőig beérkezett szabályos pályázat részt vesz. Szabályos pályázatnak minősül 6 db különböző napon megjelent, a napilapban feltett kérdésre vonatkozó helyes válasz beküldése összegyűjtve. A hivatalos játékszabály megta­lálható a megyei lap online elérhetőségén, a Gyermekvilág aloldalon, kérdés esetén kér­jük, hívja ügyfélszolgálatunkat a 06/40-510- 510<*s telefonszámon. A sorsoláson 10 tartalék nyertest húzunk. A nyerteseket telefonon érte­sítjük. A nyereményadót a Kiadó fizeti. A sze­mélyes adatok nyilvántartásba vétele és kezelé­se a személyes adatok védelméről és a közérde­kű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LX1II. törvény és a kutatás és a közvetlen üzlet- szerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok ke­zeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény alapján . történik. A résztvevők adataik kezeléséről bár­mikor ingyenesen tájékoztatást kérhetnek, vala­mint kérhetik adataik helyesbítését vagy törlé­sét az adatkezelo@axelspringer.hu vagy az Axel Springer Budapest Kiadói Kft., 1122 Budapest, Városmajor u. 11., marketingosztály címen. Az adatok megadása önkéntes. 14 éven aluli sze­mély esetén az adattároláshoz a gondviselő hoz­zájárulása szükséges. Cs­er CD g § I öö cr 1 £D 5 cd] ctT> □ Nem fogod elhinni!- A magyarok előszeretettel fogyasztották a lótejből erjesztett, enyhén alkoholos italt, a kumiszt, amelytől nemcsak a kedvük lett jobb, az emésztésüket is segítette.- A csikósok remekül értenek a lovak nyelvén, hű állataik bármit megtesz­nek a kedvükért. A csikósbemutatók állandó látványossága, amikor j k a csikós szavára a ló felágas- A Wk kodik, leül és lefekszik, Ló és ember aligha él a világon nagyobb békes­ségben egymással, mint Magyarországon, ahol egy évezrede tart a meg­bonthatatlan szövetség. „A magyarok nyilaitól ments meg Urunk, minket!” - egykoron így fohászkodott egész Európa. Az ős­magyarok harci sikereiket szer­vezettségüknek, taktikájuknak, képzettségüknek, no meg kiváló harci paripáiknak köszönhették. Bár lovaik nem voltak kifejezet­ten szépek, a kis termetű, töm­zsi, erős, fürge és kitartó, feltehe­tően tarpán lovak rendkívül jó harci méneknek bizonyultak. Egy magyar harcos legalább 5 hátas és málhás lóval indult csa­tába, így a sereg már a sokaságá­val félelmet keltett az ellenben. Csak akkor bocsátkoztak harcba, ha előnyös helyzetből támadhat­tak. Bevált taktikájuk volt, hogy a fősereg hátrafelé nyilazva me­nekülést színlelt. Amikor űzőbe vették őket, a rejtekadó erdőkből hangos csatakiáltások közepette elővágtatott a két oldalsó szárny, mire a középhad is szembefor­dult az ellenséggel, a meglepetés erejével szerezve fölényt. Jól bán­tak az íjjal, s ezt kihasználva igye­keztek távolról eldönteni a csatát. Ha csak tehették, elkerülték a kö­zelharcot, és veszteségek nélkül győzedelmeskedtek. A magyarok bizony nem vetet­ték meg a lóhúst, viszont nem a nyereg alatt puhították. Valójá­ban a lovaik sebére raktak nyers húst, ez hatékony gyógymódnak bizonyult. Annyira tisztelték hű hátasaikat, hogy a másvilágra sem mentek volna nélkülük. A sírokban a díszes lószerszámo­kat, a ló fejét és négy levágott láb­végét helyezték el. A sámánok, más néven táltosok lóáldozatok­kal igyekeztek elérni a Hadak Uránál, hogy a csata szerencsés kimenetelű legyen. A későbbi időkben a huszárok vívták ki Európa megbecsülését. Hadik András 1757-ben nem ki­sebbre vállalkozott, mint Nagy Frigyes fővárosának elfoglalásá­ra, ami a leghíresebb huszár­csínyként vonult be a történelem­be. Rohamot indított Berlin ellen, amikor a király távoli vidékeken hadakozott. A város kifizette a hallatlan nagy összegű hadisar­cot, s mire a nagy porosz uralko­dó feleszmélt, Hadik serege már messze járt. A szájhagyomány szerint egy­szer régen egy német úr fogadást kötött egy alföldi csikóssal, mond­ván, a kutyája okosabb a lónál, mert leül és lefekszik a parancsá­ra. „Ha csak ez kell!” - vonta meg a vállát a csikós, és leültette, majd lefektette hátasát. Az elképesztő bravúrok közé tartozik még a pusztaötös, amikor a csikós a két hátsó lovon állva egyszerre öt lo­vat hajt, de az igazi világszám a puszta-tizenhatos. Az első magyar ménest 1784- ben alapította II. lózsef Mezőhe­gyesen, ahol négy melegvérű ló­fajtát tenyésztettek ki. A kitartó, nyugodt nóniusz hátasként és fo­gatban egyaránt megállja a he­lyét. Világszerte híres a hortobá­gyi állománya. A zömök, erős testalkatú mezőhegyesi félvér (furioso-north star) remek hátas­ló, kiválóan veszi az akadályokat. A magyar melegvérűt sportló­ként is emlegetik, jelezve ezzel, hogy a körültekintő tenyésztés­nek meglett a gyümölcse. Egyre- másra hozza el a leghíresebb, kü­lönböző típusú versenyekről a pálmát. A veszélyeztetett gidrán kiegyensúlyozott, izmos lévén, a legjobb hátaslovak közé tartozott. A Kárpátok „pónija”, a hucul valószínűleg a tarpántól szár­mazik. Bár magassága alig 135 cm, ereje, igénytelensége és ta­nulékonysága révén kiváló munka-, fogat- és málhás ló. Hazánkban mindössze két hi­degvérű fajtát tenyésztettek ki. Mind a sárga muraközi, mind a magyar hidegvérű barátsá­gos, megbízható, munkabíró igásló. Kisbér sok lovára lehet büsz­ke. Kincsem 1874-ben született, majd a Blaskovich-birtokon cse­peredett fel. Amikor áruba bo­csátották az egyéves csikókat, mindegyik vevőre talált, de egyi­kük nem kellett senkinek. Ő lett a csodakanca. Kincsem hat or­szágban 54 versenyen lépett pá­lyára, és 54-szer győzedelmes­kedett, ez máig megdöntetlen vi­lágrekord. Imperiál 1960-ban látta meg a napvilágot. A sárga, csene- vész csikó rácáfolt a külsejére. 25 indulásból 20 alkalommal győzött, kétszer második helye­zett lett. Ő volt az egyetlen ma­gyar ló, amelyet meghívtak Wa­shingtonba, a világ tíz legjobb telivérének versenyére. Imperiál könnyebb sérüléssel, a hosszú úttól és előző megmé­rettetéseitől elcsigázottan állt a startvonalhoz, három világ- klasszis lovat azonban még így is maga mögé utasított. Kisbér egyedüli magyar tenyésztésű lóként megnyerte a versenyek versenyét, az Epsom Derbyt. ÍOO állomás, ÍOO kaland A Gulliver kiadó szenzációs ismeretterjesztő könyv- sorozata az iskolások számára. Kapható a könyvesboltokban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom