Tolnai Népújság, 2011. október (22. évfolyam, 230.-255. szám)

2011-10-04 / 232. szám

3 2011. OKTÓBER 4., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR JEGYZET HANOL ERZSÉBET Ennivaló nyulam-bulam volt egy nyuszim. Sárga, plüss. De elveszett. Aztán volt egy másik nyuszim is va­lamelyik húsvét táján. Ez egy igazi hús-vér állat volt, puha, fehér szőrű, piros gombsze­mekkel. Ennek eltűnésére vi­szont csak homályos magya­rázatot tudott adni a család. És olyan is volt - jó néhány évvel később, amikor már nem kerteltek a szüleim, és megmondták, hogy az elém rakott étel bizony nyúlból ké­szült. Finom volt, bűntudat nélkül mégsem tudtam me­genni. Eígyanis az asztalnál ülve velem szemben a nagy­mamám porcelán nyúlcsalád- ja meresztette megvetően a szemét. Talán kicsit túlrea­gáltam a helyzetet. A nyúl-unk a munkáért prog­ramra ácsingózó önkormány­zatok magas száma azonban azt mutatja, hogy ésszerűbb érvek vezérelték a polgár- mestereket és a rászoruló csa­ládokat a pályázat benyújtá­sakor. Végül országszerte 13 településen kapnak lehetősé­get hátrányos helyzetű famíli­ák arra, hogy háztájiban nyu- lat tarthassanak. Két hazai gazdaszövetkezet jóvoltából öt anya- és egy baknyulat, nyúl- ketrecet, háromhavi tápot, to­vábbá oktatást biztosítanak számukra a gondozáshoz. A kezdeményezés azért is di­cséretes, mert a nyúlhús ki­váló minőségű, magas bel- tartalmi értékű, sok fehérjét, kevés zsírt tartalmazó, köny- nyen emészthető húsfajta. Röviden: egészséges. Nem hi­ába vetette fel egyik ismerő­söm azt az ötletet, hogy chipsadó bevezetése helyett inkább a tápláló ételek árát, például a nyúlhúsét kellene csökkenteni. Lehet, célrave­zetőbb lenne az ország egész­séges életmódra nevelésében. de nekem a tapsifülesekről eszembe jutott egy másik kormányzati cél is: a család­alapítási, gyermekvállalási kedv fellendítése. Figyeljük csak a nyulakat, hogy’ csi­nálják! Versenyt meséltek Az alsó tagozatosoknál Vidákovics Elián (Paks, Deák­iskola), felsősöknél Füleki Zsó­fia (Kézdivásárhely, Molnár Józsiás iskola) győzelmét hoz­ta a 65 éves Paksi Úttörők ál­tal 15. alkalommal szervezett Regélő mesemondó verseny idén. Paksról, Tengelicről és Kézdivásárhelyről érkeztek ne­vezők. Füleki Zsófia elnyerte a zsűrielnök, Sebestyén István kakasdi mesemondó különdí- ját is. A Pákolitz István könyv­tárban rendezett mesemondó verseny végén a zsűrielnök maga is megörvendeztette a résztvevőket egy mesével. Dí­jat kapott még tegnap Rohn Csenge Villő, Varga Dávid, Bonda Boglár, Joó Adrienn, Niki Kamilla Maja és Rudolf Eszter. A kis képen Niki Kamil­la Maja, a paksi Bezerédj-isko- la diákja regél, ő lett a harma­dik a felsősök között Kötelező lesz, vagy mégsem? jogszabály Januártól energetikai tanúsítványt kell készíttetni Januártól kötelező lesz energetikai tanúsítványt készíttetni az új épületek használatbavételéhez, a meglévők eladásához. Bár közeledik a határidő, sok kérdés még tisztázatlan. Vida Tünde Jogszabály teszi kötelezővé 2012-től energetikai tanúsítvány készítését új épületek esetében a használatbavétel előtt, meglévők esetében pedig eladáskor vagy hosszú távra szóló bérbeadás­kor. A tanúsítványt csak erre jo­gosult szakemberek állíthatják ki. Sáth József, a Tolna Megyei Mérnöki Kamara titkára el­mondta, a 192/2009-es kor­mányrendelet meghatározza, hogy az auditoroknak felsőfokú műszaki végzettséggel, egyéves gyakorlattal kell rendelkezniük, és jogosultsági vizsgát kell tenni­ük. Ez utóbbit a Magyar Mérnö­ki Kamara szervezi. A jogsza­bály a kamarai tagságot nem te­szi kötelezővé, de bejelentési kö­telezettséget ír elő. Tolna megyé­ben eddig húszán szerepelnek a névjegyzékben. Sáth József szerint az új rend­szernek van néhány gyenge pontja. Egyik például az, hogy meghatározza az igazolás kiállí­tására fordítható munkaidőt és költségeket. A keresztmetszet szűk, legfeljebb egy új építésű lakás esetében elegendő, de egy régen épült ház esetében, ahol hiányoznak az alapdokumentu­mok, képtelenség két óra alatt besorolni egy épületet - véli a kamara titkára. Sáth József véle­ménye szerint a másik hiányos­ság az, hogy kötelező ugyan a ta­núsítvány, de semmilyen szank­ció nem társul hozzá.- Májusban jártunk egy fóru­mon, ott az építési hatóság azt mondta, hogy nem kérik a hasz­nálatbavételi engedélyhez - mondta, hozzátéve, hogy ismere­tei szerint az adásvétel földhiva­tali bejegyzésekor sem kell be­mutatni, ezért nincs semmi, ami kötelezné az érintetteket az iga­zolás elkészíttetésére. Sáth Jó­a tanúsítás során figyelembe veszik az épület energiafogyasz­tásának minden összetevőjét. Ide tartozik a fűtés, a haszná­lati melegvíz előállítása, a hű­tés, a szellőztetés és a lakóépü­letek kivételével a világítás. Az így elkészült dokumentum tájé­zsef azt mondja, új épület eseté­ben nincs szó másról, mint egy felesleges, bürokratikus lépés és pluszköltség beiktatásáról, hi­szen a jelenleg hatályos 7/2006-os miniszteri rendelet szerint a ter­vezés és kivitelezés során az energetikai előírásokat be kell tartani. A régi építé­sű házaknál sem lát­ja értelmét egy ilyen igazolásnak, mert - mint mondta - e nél­kül is meg lehet ítélni egy ház energetikai tulajdonságait, és egyelőre arra sem számít, hogy a lakások, házak árát befolyásol­ná a besorolásuk. Vassné Skerlanitz Katalin, a paksi önkormányzat illetékese megerősítette, hogy a használat­bavételi engedély kiadását nem kötik a tanúsítvány meglétéhez, viszont az új építésű házak ter­koztató információt ad épülete­ink állapotáról hasonló skálán szemléltetve, minta hűtőszekré­nyek, villanykörték fogyasztásá­nál Az épületeket „A+”-tól „I”-ig, azaz a fokozottan energiataka­rékostól a rosszig, tíz kategóriá­ba sorolják. vezésénél a hőtechnikai szabvá­nyokat be kell tartani. A hivatal, mint építési hatóság, ellenőrzi, hogy az engedélynek megfelelő­en készült-e az épület, ennek eredményeként az biztosan megfelelő energetikai jellemzők­kel bír. A paksi Takács Ti­bor egyike annak a húsz szakembernek, akik megyénkben jo­gosultságot szereztek az energeükai tanúsítvány készí­tésére. Lapunknak elmondta, hogy eddig egy kivételtől eltekint­ve pályázatokhoz kérték az épü­letek felmérését, és januártól sem számít nagy dömpingre, mert so­kan nem tudják, hogy kötelező, mint ahogyan azzal sincs még mindenki tisztában, hogy miért fontos ez a témakör. Tapasztalatai szerint egy ház tervezésekor előbb gondolnak arra a tulajdono­sok, hogy milyen legyen a fürdő­szoba, mint arra, hogy milyen fű­tési megoldást válasszanak, pe­dig az utóbbi nagyon fontos lehet a későbbiek során. Tény, tette hozzá, hogy sok bírálat éri a ren­deletet, amelynek véleménye sze­rint is vannak ftiányosságai, de azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a hatékony energiafelhaszná­lás és a fenntarthatóság elérésé­nek egyik eszköze. Kategóriákba sorolják az épületeket ■ Januártól sem számít nagy dömpingTe. A díjnyertes szonettek egy füzetben megjelentek szekszárd Megnyerte dr. Töttős Gábor az országos borverspályázatot. Mint hí­rül adtuk, több mint kétszáz alkotó, mintegy ötszáz jel­igés pályaművet küldött be a kiíró Tolna megyei egyesü­lethez, a Kézjegy klubhoz. Pénzjutalmat a paksi atom­erőmű, a megyei és a szek­szárdi önkormányzat aján­lott fel. A nyertes szonett­koszorú - Boros kerengő címmel - most egy verses­füzetben jelent meg. (wg) A Kovács ikrek a legjobb meseírók SIMONTORNYA Ismét szép si­kert értek el a sokoldalú fia­tal gimnazisták, Kovács Dominik és Kovács Viktor. Ez évben immár ötödik alka­lommal rendezték meg szep­tember közepén a mesefesz­tivált a kőbányai Körösi •Csorna Sándor Művelődési Központban. Az országos meseíró- és illusztráló ver­senyre négy korcsoportban lehetett nevezni egy-egy me­sével. Már a nyár elején köz­zétették a művelődési köz­pont honlapján, hogy a Ko­vács ikrek egy korábban ké­szült meséjét, az Aranyszív anyó és a Beszélő virág cí­műt beválogatták egy készü­lő mesekönyvbe, így a mese azóta nyomtatásban is meg­jelent. A budapesti ered­ményhirdetésen kiderült, hogy a 13-17 éves korcso­portban a szakmai zsűri az ő meséjüket ítélte a legjobl)- nak, így az első helyezéssel járó gyönyörű oklevelekkel és gazdag ajándékcsomaggal térhettek haza. (vl) A Kovács ikrek az okleveleikkel Továbbiak a TE0L.hu hírportálon Korrekt, jogszerű munkát vár el veZetéS Sok tapasztalatot jelent, hogy munkaügyi felügyelőként kezdett Tölgyfa is szimbolizálja az élő partneri viszonyt Weberné dr. Erős Anikót nevez­te ki Tóth Ferenc kormánymegbí­zott a Munkavédelmi és Munka­ügyi Szakigazgatási Szerv igaz­gatójának. Tanárként kezdte, majd mikor gyesen volt a gyer­mekeivel, úgy érezte, még szíve­sen tanulna. Már az egyetem vé­ge felé biztos volt benne, hogy át­tér a jogi pályára, és azt is tudta, hogy a munkajogot választja szakterületéül. E témakörben ír­ta a szakdolgozatát is. Azt mond­ta, sok tapasztalatot, nagyobb rá­látást jelent vezetői munkájához, hogy munkaügyi felügyelőként kezdte pályafutását.- A legfontosabb, hogy mind munkavédelmi, mind pedig mun­kaügyi területen a jogszabályok maximális betartásával járjanak el a felügyelők, külön figyelem­mel a munkavállalók érdekeire. A mi hatósági munkánk sajátos­sága ugyanis, amire figyelemmel kell lennünk, hogy ügyfeleink nem mellé-, hanem munkaadó és munkavállalói szerepben alá- és fölérendeltségi viszonyban áll­nak egymással. Munkánk jelle­géből adódóan nem lehet az a cé­lunk, hogy szeressenek bennün­ket, de az nagyon fontos, hogy el­ismerjék, korrekt módon jártunk el. Jlozzátette még, hogy szeret­nének hozzájárulni a közigazga­tás területén a kormány által meghirdetett pontos, precíz és barátságos ügyintézés megvaló­sításához. ■ Ihárosi Ibolya Weberné dr. Erős Anikó Névjegy WEBERNÉ DR. ERŐS ANIKÓ Bonyhádon született 1971- ben. Biológia-testnevelés szakos tanár, okleveles kör­nyezetvédő, jogász, munkajo­gi szakjogász. Közigazgatási szakvizsgája és közigazgatá­si versenyvizsgája van, néme­tül tárgyalási szinten beszél. Munkaügyi felügyelőként kezdett, volt osztályvezető, megbízott igazgató. Szabad­idejében - már amennyi van - szívesen fut, aerobikozik, ol­vas. Férjével három gyerme­ket nevelnek, a 15 éves Ádá- mot, a 14 éves Pétert és a 7 éves Katát. tolna Tölgyfát ültetett a nemrég megújult tolnai Hősök terén teg­nap dr. Sümegi Zoltán, Tolna pol­gármestere és Klaus Demal, Tol­na németországi partnervárosá­nak főpolgármestere abból az al­kalomból, hogy a két település közötti kapcsolat húsz éve vált hivata­lossá. Az ajándékba kapott fa a kiváló, élő partneri viszonyt szimbolizálja, illetve azt, hogy a kontaktust újabb gyökerekkel továbt) kívánják erősíteni, akár húsz-harminc generáción át. A húszéves jubileum megün­neplésére a stutenseei önkor­mányzati küldöttség szombaton érkezett Tolnára. Vasárnap dél­előtt Tolnán misén vettek részt, délután Kalocsára kirándultak. Hétfőn a paksi atomerőműnél és a tolnai kékfestőműhelyben tettek látogatást A tegnap délutáni vá­rosházi ünnepélyes testületi ülé­sen a partnerség további erősítésé­ről szóló közös nyilat­kozat aláírása, a testvértelepülési kap­csolat méltatása mel­lett szimbolikus jelle­gű ajándékok átadására is sor ke­rült, helyi zeneiskolások, gimna­zisták, illetve a Tolnai Német Nem­zetiségi Baráti Kör kórusa adott műsort.’A német vendégek ma Bu­dapestre utaznak, ahol a Parla­mentet is megnézik, majd késő délután indulnak haza. ■ S. K. ■ Ma utaznak ha­za a stutenseei vendégek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom