Tolnai Népújság, 2011. október (22. évfolyam, 230.-255. szám)

2011-10-27 / 252. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. OKTÓBER 27., CSÜTÖRTÖK 2 PAKS, DUNAFÖLDVÁR ÉS TÉRSÉGE Népdaléneklők aranya és ezüstje tolna megye Arany és ezüst fokozatú elismerést értek el megyénk népdalénekesei a Kárpát-medencei Vass Lajos népzenei verseny Mohácson rendezett elődöntőjéről - tudtuk meg Falkai Gyuláné- tól, az egyik felkészítőtől. Az országos középdöntőbe ju­tott Tolna megyei „aranyo­sok” a kakasdi Csillagös­vény Népdalkor és a szek­szárdi Elekes Boglárka let­tek. A kajdacsi Tar Virág és a kölesdi Zönge Népdalkor ezüstje is szépen csillog, fő­képp, mert dialektusuk leg­szebb dallamait szólaltatták meg a szakmai zsűri előtt. Felkészítőik Döményné Ságodi Ibolya és Falkai Gyuláné voltak, (sk) Bonyhád szemszögéből vázolta az eseményeket bonyhád Schlichtherle Lász­ló, a Bonyhádi Központi Nemzeti Tanács 1956-os el­nöke tartott rendhagyó tan­órákat a BONI tagintézmé­nyeiben. A diákok az 1956-os forradalom és szabadság- harc bonyhádi eseményeiről tájékozódhattak a Svédor­szágban élő előadó jóvoltá­ból. A bonyhádi történések egyik főszereplője az Arany János Gimnázium után ellá­togatott a BONI két bonyhá­di általános iskolájába is, ahol nagy érdeklődés kísér­te visszaemlékezését, (vb) Schlichtherle László a diákokkal TISZTELT OLVASÓINKI A lap előfizetésével, kézbesítésé­vel kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék Paks ügynökségvezetőjét: Kovács Gábor, _______________ 20/621-6778, koveksz@gmail.com Továbbiak a TEOL.hu hírportálon Megszokott a gyerekzsivaj képtár Bekapcsolnák az iskolai tananyagba a kiállításokat gadják. - Örömünkre szolgál, hogy ők is keresnek minket, a kiállításokat szeretnék megnéz­ni és egyre inkább szeretnék az iskolai tananyagba bekapcsolni ezeket az órákat - fogalmaz a múzeumpedagógus. A kistérség tizenkét telepü­léséről is fogadnak csoportokat, minden településről féléven­te legalább egy alka­lommal utaznak be a gyerekek Paksra ön- kormányzati támogatással. Szakköri keretek között akár ha­vi két alkalommal is találkoznak egy-egy gyerekkel, de alapvető­Az Ötórai kor­társsal a nyugdíjasokat szólítják meg. en az a cél, hogy minden paksi diák legalább havonta egyszer eljusson a képtárba, ahol Göttinger Eszter mellett Halász- Tisza Veronikával fogadja őket. Egy-egy alkalom másfél órát ölel fel, ebből 20-30 perc a tárlatveze­tés, mert hogy az óra az aktuális kiállítási anyaghoz kapcsolódik, erre épül a technikák, al­kotói módszerek megismerésére is. A foglalkozások - fejte­geti Eszter - azt szolgálják, hogy a gyerekek bátran közelítsenek a kiállított munkákhoz, otthono­san mozogjanak bármiféle köz­A színtani kutatás volt a kakukktojás Havonta ezer gyerek for­dul meg a Paksi Képtár­ban. A múzeumpedagó­gia program célja, hogy minden helyi gyerek leg­alább havonta, a kör­nyékbeliek félévente egy­szer ellátogassanak az in­tézménybe. Vida Tünde Gyermekzsivaj tölti be a Paksi Képtárat, miközben Göttinger Eszter felidézi, hogy az új épület­be költözés után, 2007-ben in­dult el a múzeumpedagógiai fog­lalkozások sorozata azzal a cél­lal, hogy a kiállításokat ne csak a szakmai közönségnek és fel­nőtteknek tudják bemutatni, ha­nem a kisiskolásoknak, óvodás korosztályoknak is. Természete­sen mindez korukhoz, készsége­ikhez, képességeikhez igazítva - mondja az intézmény Múze­umpedagógiai Kutató- és Inno­vációs Irodájának vezetője. Sza­vaiból hamar kiderül, hogy a gyermekzsivaj megszokott do­log, 2007 óta megötszöröződött a hozzájuk járó óvodások, iskolá­sok száma, akkor havi 160-200 volt, ma bőven ezer fölött járnak, és már a középiskolásokat is fo­SZÍNTANI KUTATÁSOK a mŰVé- szet és természettudományok határán címmel konferenciát rendezett a Paksi Képtár. He­gedűs Miklós festőművész Goethe színtanába avatta be a publikumot, Eperjesi Ágnes, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen alkalmazott mód­szereket és tanítási gyakorla­tokat mutatta be. A kakukkto­jás - ahogy maga fogalmazott - Simon Péter, a pécsi Leöwey Klára gimnázium fizikataná­ra volt, aki színtani kutatá­sokról, felfedezésekről beszélt. Göttinger Eszter azt mondta, hogy a Múzeumpedagógiai Kutató- és Innovációs Iroda célja ezzel és a hasonló konfe­renciákkal az, hogy módszer­tani bázist nyújtson a múze­umpedagógusok számára, se­gítse ismereteik gyarapítását, a közös gondolkodás elindítá­sát, együttműködést. gyűjteményben, és ha nem kap­nak külső segítséget, legyen né­hány kapaszkodójuk, ami alap­ján önállóan fel tudják fedezni, értelmezni a látottakat. A gyerekek számára biztosí­tott foglalkozások mellett nagy hangsúlyt fektet az intézmény a pedagógusokkal, köztük múze­umpedagógusokkal való kapcso­lattartásra és szakmai együtt­működésre. Ennek volt az első állomása a dunaújvárosi mun­kaközösség látogatása minap. Az ottani rajztanárok módszer­tani órát tartottak a Pakson és térségben élő, érdeklődő peda­gógusok számára, akik szintén egyre gyakoribb vendégei a köz- gyűjteménynek. Egyre nyitottab- bak nemcsak az oktatási progra­mokra, hanem a saját szakmai fejlődésüket célzó kezdeménye­zésre is. A szakmai közönség és a gyerekek mellett lehetőségei­hez és kapacitásához mérten mások felé is nyit a képtár. Erre példa a baba-mama tár, ahova kismamákat várnak minden hó­nap utolsó péntekjén. „Kooperál­nak” a nagycsaládosok paksi csoportjával, de már kiötlöttek egy programot nyugdíjasoknak is. Az Ötórai kortárs arra szol­gál, hogy velük váltsanak szót a kortárs művészetekről. A foglalkozások azt szolgálják, hogy a gyerekek bátran közelítsenek a kiállított munkákhoz, és idővel önállóan értelmezni tudják a látottakat Megoldanák a csapadékvíz elvezetését németkér Az egész településen szeretnék megoldani a csapadék- és belvízproblémákat. Horváth- né Gál Erika polgármester el­mondta, már elkezdődött a terve­zés és a geodéziai felmérés, amely alapját képezheti egy sike­res pályázatnak. Kilencvenszáza­lékos támogatásban bíznak. A csapadékvíz-elvezető rendszer csak részben épült ki eddig, és az állapota is változatos, egyes he­lyeken burkolt árok van, más he­lyeken viszont egyáltalán nincs, mert betemették. ■ T. V. Horváthné Gál Erika polgármester Pappné Kungl Edina lett a gólkirály paks-dunakömlőd Négy férfi- és négy női futballcsapat vett részt azon a sportnapon, amelyet a helybeli öregfiúk, valamint a női csapat kezdeményezésére szer­veztek. Spiesz József elnök be­számolt róla, a részönkormány­zat felkarolta a kezdeményezést, amelyből a tervek szerint hagyo­mány lesz. Korábban a faluna­pok és a szüreti napok keretében rendeztek a futballpályán baj­nokságot, de idén a pálya felújí­tása miatt erre nem volt mód. Kényszerből született ugyan a mostani sportnap, de tapasztala­tai azt mutatják, hogy jobb kü­lönálló rendezvényként megtar­tani. A jövőben ezért minden év­ben lesz, de nem ősszel, hanem májusban. Az idei bajnokságot nőknél a helybeli Emezenek név­re hallgató csapat nyerte, a gólki­rály pedig Pappné Kungl Edina lett. A férfiaknál paksi győzelem született az Arany Ászoknak kö­szönhetően, a gólkirály pedig Rompos Norbert. ■ V. T. PROMÓCIÓ Hivatásának szentelte életét emlékezés Fáradságot nem kímélve szolgálta a betegeket PROMÓCIÓ Kétezer méter újult meg Alfa-Nova A vezetékek a legmodernebb technológiát képviselik Pár hónappal 80. születésnapja után elhunyt dr. Szabó Károly, a Tolna Megyei „Balassa János” Kórház nyugalmazott főorvosa. Somorján, Csehszlovákiában született 1931. július 2-án, de 1948-ban a magyar-csehszlo­vák lakosságcsere-egyezmény keretében családját Magyaror­szágra telepítették át. Egyetemi tanulmányait így 1949-ben a budapesti Pázmány Péter Tudo­mányegyetem Orvostudományi Karán kezdte meg. Másodéves­ként a Pécsi Egyetemre iratko­zott át, ahol summa cum laude minősítéssel végzett. Ezt köve­tően a korabeli rendszernek megfelelően a Tolna megyei kórház belgyógyászati osztályá­ra irányították, mint központi orvosgyakornokot. Pár hónap letöltése után a kórház tbc-osz- tályára kérte áthelyezését. Tü­dőgyógyász szakorvosi címet 1958-ban szerzett. Jelentős sze­repe volt abban, hogy 1958-ban a kórházban önálló légzésfunk­ciós és bronchológiai részleg alakult ki, melynek vezetésével 1961-ben bízták meg. Három évvel később nevezték ki a 300 ágyas tüdőszanatórium II. sz. tüdőosztály-bronchológia osztályvezető főorvosává. Ezt a pozíciót nyugdíjba vonulásáig, 1999-ig töltötte be, de ezt követő­en is folytatta a munkát. Osztályvezetői és szakfőorvosi tevékenysége idején alakult át a tbc-gyógyászat tüdőgyógyászat­tá, ami új szakmai ismereteket és szemléleti változást kívánt meg. Több új vizsgálómódszer, többek között a tüdő vékonytű- biopsiájának bevezetése is az ő nevéhez fűződik. Munkáját számos kitüntetés­sel ismerték el az évek során, többek között 2010-ben a „Tolna Megyéért” kitüntető díjban ré­szesült. Közel fél évszázados munkássága alatt csak hivatásá­nak élt. Időt, fáradságot nem kí- mélVe, szorgalommal, kitartás­sal, a szakma iránti elkötelezett­séggel szolgálta a betegek javát. Emlékét kegyelettel megőrzik volt munkatársai, betegei, tanít­ványai. ■ A cserének köszönhetően korsze­rű, a korróziót elhárító technoló­giával felvértezett csőrendszer került a földbe. Ez pedig azt jelen­ti - húzta alá Balog János -, hogy az üzembiztonság garantált lehet az elkövetkező fél évszázadra. Sőt, a keletkezett megtakarítások felhasználásával sikerült a foko­zottan hőszigeteltséget is megva­lósítani, ennek jótékony hatása a még csekélyebb hőveszteségben jelentkezik. A 2010. szeptember elsején megkezdett beruházás teljes összege valamivel megha­ladta a 187 millió forintot, ennek felét, 93 millió 678 ezer forintot az Alfa-Nova Kft. vissza nem téríten­dő támogatásként kapta - illetve kapja - meg. A saját forrás ugyan­csak 93 millió 678 ezer forint volt. Csukle Tibor távfűtőüzem-vezető a hozadékot egy szemléletes pél­dával érzékeltette: a munka ered­ményeként egy nagyjából 150 la­kásos társasházban felhasznált hőmennyiség megtakarítása ér­hető el a fűtési szezonban. Min­dent összegezve, egyaránt telje­sül a közvetlen és közvetett cél. Előbbi azt jelenti, hogy a megtör­tént az elöregedett és elavult, gyakran meghibásodó távveze­tékek kiváltása korszerű, előre­szigetelt típussal: ennek révén csökkent mind a hőveszteség, mind a vízveszteség. Utóbbi pe­dig azt jelenti, hogy a távhő- rendszer korszerűsítésével a fo­gyasztók komfortosabb és ener­giatakarékosabb hőellátást kap­nak, ezzel alábbhagyhat a levá­lások száma. Ugyanakkor hosz- szabb távon is fenntartható, csökkenő hőfelhasználású és csökkenő szén-dioxid-kibocsátá- sú távhőszolgáltatás valósulhat meg. A sikeresen végrehajtott projekt révén a nemzetgazdaság fosszilis energiahordozó felhasz­nálása és Importfüggősége egy­aránt mérséklődhet. ■ Sz. Ä. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. SZÉCHENYI TERV l A 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom