Tolnai Népújság, 2011. október (22. évfolyam, 230.-255. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-10-02 / 39. szám
4 2011. OKTÓBER 2., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA Egy lépés a környezettudatos gondolkodás felé: januártól kötelezővé teszik az energetikai tanúsítványt. De sok háztulajdonos inkább sarcnak fogja megélni a „zöld kártyát”. ENERGIATANÚSÍTVÁNY SZÁZEZERÉRT? A régi épületek faivastagsága nem felel meg az előírásoknak. Megoldás: utólagos hőszigetelés Födém/tetö Nyílászárók Fűtés Padló Kritikus pontok a régi építésű ingatlanoknál A fafödém, az agyagszigetelés nem ér semmit. Megoldás: visszabontás, legalább 10-15 centiméteres szigetelőréteg lefektetése A legtöbb régi épületen alulról nincs szigetelés Megoldás: a műszaki kivitelezés nehéz és költséges, ezért ez a legritkábban kihasznált lehetőség A hagyományos, szabályozhatatlan rendszereket korszerűsíteni kell. Megoldás: Villany helyett gáz vagy megújuló energia használata, szabályozható fűtés kialakítása Az elöregedett faablakok és ajtók, a szimpla üvegek gyengén teljesítenek. Megoldás: Nyílászárók cseréje, a megfelelő szellőzés megoldásával A több évtizede felhúzott épületek többsége semmilyen mai energetikai elvárásnak nem felel meg. Teljes felújításuk több millió forintos költséggel jár, de már egy részmunka elvégzése is energetikai besorolásváltást eredményezhet. A falak megfelelő szigetelése például 20-30 százalékkal csökkenti a fűtési költségeket, ezért azoknak is ajánlják, akik nem akarják eladni az ingatlant. Egy ilyen beruházás 10 év alatt megtérülhet. VG-GRAFIKA FORRÁS: VR A magyarok inkább elhelyezkedés, semmint műszaki állapot alapján választanak, ha ingatlant keresnek. Az energetikai tanúsítvány mégis támpont lehet a vásárláskor. Árvay N. Tivadar Jövőre új regula lép hatályba, amely a környezettudatosabb élet felé terelgeti a polgárokat. Az Európai Unió irányelveinek megfelelően 2012. januártól az új épületek esetében a használatbavétel engedélyezéséig, meglévő épület esetében eladáskor vagy egy évnél hosszabb időre szóló bérbeadáskor kötelező lesz energetikai tanúsítványt készíttetni. Ez valójában a zöld kártya, amely azt mutatja, mennyi hőt eresztenek a falak. Az igazolást, amely bizonyítja, hogy a ház kazánja nem az utcát fűti, szakemberek állítják ki. Akadnak azonban kérdések az igazolások kiadása körül. Az erről szóló jogszabály meghatározza, mennyi idő alatt és mennyi pénzért kell egy ilyen igazolást kiállítani. A keretek azonban kicsinek tűnnek: a költség a használt lakásoknál a tulajdonost terheli majd. Csakhogy ennyiért legfeljebb mérnökgyakornokot lehet foglalkoztatni, miközben a jogszabály független szakértői tevékenységről beszél, amelyet magasan képzett, komplex szemléletű, épületszerkezeti, épületfizikai, épületgépészeti, épületvillamossági, energetikai és közigazgatási ismeretekkel rendelkező mérnökökre bíznának. „Nem tudok a kormány és a Mérnöki Kamara közötti egyeztetésről az óradíj kapcsán, de úgy vélem, hogy nem is szerencsés kötött összegről beszélni - mondja dr. Ronkay Ferenc gépészmérnök, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara titkára. - A piac kontroll nélkül is beárazná a szolgáltatást, egészséges árverseny alakulhatna ki. A kötött költség azért sem jó, mert nehezen összemérhető feladat például egy Parlament jellegű épület vagy egy 50 négyzetméteres korszerű társasházi lakás felmérése. Előbbire két óra bajosan lesz elegendő, vagy ha igen, akkor alaposan megkérdőjeleződik a tanúsítvány hitelessége.” A magyar ingatlanpiacon vásárláskor elsősorban az elhelyezkedés, s nem az állapot a döntő. „Az ingatlanpiacon kínált használt lakások többsége nem is felel meg az uniós energetikai követelményeknek - mondja Mehrll Péter, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke. - A piac egyelőre kivár, de véleményem szerint a vásárláskor jó ideig még nem az energiaosztályba sorolás lesz a legfontosabb szempont. Egyébként ritka az olyan adásvétel, amikor az új tulajdonos egyszerűen beköltözik. Minimum kifest, de a legtöbb esetben átalakít, falakat mozgat, felújít. Ezért ér még mindig többet egy lepukkadt pasaréti villa, mint egy csúcstechnológiás szigethalmi ház. A tanúsítvány nem okoz majd gyors árváltozást a piacon.” Az új szabályozás tehát inkább teher, mint haszon az ingatlantulajdonosoknak. Eladás előtt kötelező lesz a vizsgálat, ráadásul ha egy társasháznak közös fűtési, melegvíz-ellátási rendszere van, akkor előbb az egész épületet ellenőrizni kell, ezt követheti a lakás energetikai besorolása. „Ha árajánlatért fordulnak hozzánk, akkor megadjuk azt az árat, amelyért valóban el lehet végezni a vizsgálatot - mondja Poles János, az ÉMI-TÜV SÜD Kft. Építőipari Szolgáltatások Osztályának vezetője. - A jogszabályt végigolvasva ugyanis kiderül, hogy az 5500 forintos óradíj abban az esetben igaz, ha új építésű létesítményről van szó, ahol a tervező az engedélyezési dokumentáció részeként ugyanezt a számítást elvégezte. A tanúsítónak ebben az esetben csak ezt kell ellenőriznie, amennyiben a felelős műszaki vezető vagy műszaki ellenőr nyilatkozott arról, hogy a beépített épületszerkezeti elemek megfelelnek a tervező energetikai számításának. Ez esetleg még belefér a jogszabályban szereplő óradíjba és időbe.” Egy öreg családi ház esetében viszont más a helyzet - mutat rá a szakember. Ott minden épület- szerkezeti elemet fel kell mérni, az adatokat rögzíteni a számítógépre, a hiányzó adatokat elő kell keríteni, ezután az egyes elemekből kell „felépíteni” a lakást, majd a tanúsítványt kinyomtatni, ellenőrizni, ajánlatot készíteni a tulajdonosnak a módosításokra, bővítésekre. „A vizsgálatokat illik roncsolásmentesen végezni - mondja Poles János. - Ezért az épületszerkezeteket, főleg egy 60-70 éve épült ház esetében nehéz pontosan meghatározni. Általában a falak, a födém vastagságából tudunk kiindulni, illetve a lakók emlékezetére, beszámolóira hagyatkozhatunk. Vannak persze segédanyagok, amelyek az egyes korokra, építészeti stílusokra jellemző szerkezeti elemeket gyűjtik össze. A felmérés a ház teljes alapterületére kiterjed, beleértve a homlokzatot és a nyílászárókat is. Egy 100 négyzetméter körüli ingatlan esetében ez 5-6 órás munka. A számolás csak ezután kezdődhet.” A szakértő szerint a múlt század derekán épült ingatlanok - hacsak nem estek át alapos felújításon - a H, gyenge vagy az I, rossz kategóriába kerülhetnek. A szerkezeti hiányosságok mellett az elavult gépészeti megoldások is sokat rontanak az öreg épületek besorolásán. Míg például a gázüzemű kazánok használata egyszeres szorzót jelent, addig a villanyfűtés 2,5-szeressel jár - amennyiben ez az ingatlan elsődleges (primer) energiaforrása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy tisztességesen felújított, de villannyal fűtött épület az E kategóriából akár C besorolásba kerülhet, ha a fűtési rendszert gázkazánosra alakítják. Ott pedig, ahol mindezt hőszivattyúval, megújuló energiával oldják meg, a szorzó nulla. A 11 000 forintos díj mindenesetre máris összeomlani látszik, hiszen a Poles János által említett 5-6 órás felmérés, majd az ezt követő számolás jó esetben is egy teljes munkanapot jelent. A mérnöki kamara ajánlása szerint egy önállóan dolgozó mérnök óradíja 11 750 forint, eszerint a tanúsítványért legalább 94 000 forintot kellene fizetnie az ügyfeleknek. „Folyamatban van az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet módosítása, a tervezet közigazgatási egyeztetése hamarosan megkezdődik” - tájékoztatta lapunkat a Belügyminisztérium. A tárca az energetikai tanúsítók díjazásáról szóló rendeletet is felülvizsgálja, annak módosítása az épületek energiahatékonyságáról szóló uniós irányelv jogharmonizációja során fog megtörténni. Épületek energetikai besorolásának osztályai Betűjel Értéktartomány (kWh/négyzetméter/év) <55 Fokozottan energiatakarékos 56-75 Energiatakarékos 76-95 Követelménynél jobb 96-100 Követelménynek megfelelő • Srv?'- 101-120 Követelményt megközelítő 121-150 Átlagosnál jobb ■ 151-190 Átlagos 191-250 Átlagost megközelítő 251-340 Gyenge • 34K Rossz ■ Két munkaórában, 5500 forintos órádéiért kellene egy tanúsítványt kiállítani. Kérdés, komolyan veszi-e a piac „a kezdeményezés jó, ez lehet a környezettudatos gondolkodáshoz vezető út egyik első lépése - mondja Nagy Gréta környezetvédelmi szakértő, a Dandelion Kft. ügyvezetője. - Egyelőre azonban homályos, hogy milyen mérhető adatok alapján kaphat egy ingatlan A+ vagy I besorolást. Vélhetően az energia- fogyasztási adatokra vagy az építési tanúsítványokra támaszkodhatnak a szakértők. Csakhogy az előbbi egy átalánydíjas fűtés- és melegvíz-ellátású panellakásnál nem lesz egyszerűen értelmezhető, az építési tervek pedig a régi építésű, akár 100-150 éves házaknál nehezen vagy egyáltalán nem érhetők el. ” nagy gréta szerint az is kérdés, mennyire veszi majd komolyan a piac az új minősítési rendszert. „Az emberek nem szívesen fizetnek többet egy később megtérülő beruházásért - azaz a korszerű és energiatakarékos berendezésekért, szerkezetekért -, inkább vesznek olcsóbban lakást, aztán később elszenvedik a magasabb rezsidíjakat. Az biztos, hogy egyre többen lesznek, akik a tanúsítványok alapján mérlegelnek majd a vásárlás előtt. ” Ennyi pénzért ki tanúsít majd? A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA honlapján található mérnöki díjszabásokhoz viszonyítva a kormány által meghatározott 5500 forintos óradíj kirívóan alacsony. Az energiatanúsítás ugyanis - a jogalkotók szerint - független szakértői tevékenység, amelynek végzésére csak magasan képzett mérnökök jogosultak. a kamarai díjszabás ugyanakkor már egy mérnökgyakornok esetében is 47 ezer forintban szabja meg a napidíjat, az önálló mérnök esetében az összeg 94 ezer, míg egy kiemelt mérnöknél 188 ezer forint - az első munkanapon. Ez 8 órás munkanappal számítva 5875, 11 750 és 23 500 forintos óradíjakat jelent. a kamara szerint kirívóan alacsony díjért nem lehet megfelelő minőséget szolgáltatni, a magas díjszabás pedig a tisztességtelen haszonszerzés gyanúját veti fel. A szakma egybehangzó véleménye az, hogy a piac kontroll nélkül is beállítaná a fékeket: bizonyos árszint fölött nem lesz igény a szolgáltatásra, vagy a konkurenciához fordulnak az ügyfelek. De 5500 forintért kérdéses, hogy készülhetnek-e korrekt és színvonalas tanúsítványok.
