Tolnai Népújság, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-06 / 208. szám

6 GAZDASÁG 2011. SZEPTEMBER 6., KEDD A BUX index 2011. szeptember 5-én 17600 17 500 po«K 17 800 I Változás: -3,1 17700 Előző heti záróérték: 18233 09.00 11.0 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.09.05. TVK 2 460 1,86 1 VESZTES FORRÁS: BÉT ■ Ml» Ft Est Media 218-6,43 4 Mól 16150-5,55 2 032 Synergon 240-5,51 2 ORC 1 525-3,17 14 CIG Pannónia 685-2,97 12 MTelekom 500-2,72 Émász 16110-2,36 0 Richter 34 700-2,33 685 ANY 740-1,72 0 A BUX index az elmúlt napokban 17 700---------------------------------­pont/ 08.26 08.29 08.30 08.31 09.01 09.02 BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 09.05.) MALMI BÚZA 2011. december számolási ár 50 800 TAKARMÁNYBÚZA 2011. december 48200 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. november 51000 OLAJNAPRAFORGO 2011. október 98 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. szeptember 5-én 1€ 1$ 1CHF t t f s s 277,25 Ft 196,07 Ft 249,58 +2,60 Ft +2,94 Ft +2,23 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 09.05.) Vételi Eladási Budapest Bank 267,72 284,28 CIB Bank 264,49 286,53 Citibank 265,23 287,33 Erste Bank 267,30 282,70 FHB Bank 268,38 284,42 K&H Bank 268,86 284,34 MKB Bank 268,89 282,67 OTP Bank 270,61 284,49 Raiffeisen Bank 271,40 283,62 Sorra dőlnek be a hitelek lakosság Rohamos tempóban bővül a nem törlesztett adósság A feketelistás magánadósok (KHR-listán szereplő magánszemélyek, hó végén,ezer fő) 936 939 161 162 848 8S2 866 871 64 64 66 65 7751777 17841 7881800 1806 2011. 2011. 2011. 2011. 2011. 2011. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. ■ élő mulasztása van lezárt mulasztása van VG-GRAFIKA Forrás: BIS2 Zrlr: Jelentős mértékben rom­lott a lakosság fizetési morálja vagy törlesztési képessége a második ne­gyedévben, tizedével nőtt a hiteleiket nem fizető adósok száma. Giczi József A Központi Hitelinformációs Rendszer szerint április és június között 784 ezerről 860 ezerre emelkedett azoknak a magánsze­mélyeknek a száma, akik leg­alább 90 napja a minimálbérnek megfelelő vagy annál nagyobb összeggel tartoznak egy hitelinté­zetnek. így három hónap alatt 9,7 százalékkal emelkedett a bankok feketelistájára felkerült nem fize­tők száma. A listán nyilvántartott személyek száma ennél kisebb mértékben nőtt. A rendszerben ugyanis azoknak az adatait is tá­rolják, akik korábban felkerültek a listára, de aztán utólag megfi­zették esedékes tartozásaikat. Je­lenleg az elmaradt törlesztések pótlása után egy évvel lehet leke­rülni a listáról. Korábban ez az időszak öt évig tartott. A hitelintézeti törvény ja­nuártól hatályos módosítása mi­att azonban március végéig le kel­lett venni a listáról azokat, akik egy évnél régebben befizették ko­rábban elmaradt kötelezettségei­ket. Ez a jogszabályváltozás az oka annak, hogy februárról már­ciusra jelentősen csökkent a feke­telista teljes hossza. Ez azonban csak a lezárt mulasztások számát csökkentette, a fennálló tartozá­sokét nem. A Központi Hitelinformációs Rendszer adatait alátámasztja a Magyar Nemzeti Bank legfris­sebb összesítése is. A jegybanki számokból kiderül, hogy a nem teljesítőnek számító, 90 napnál nagyobb késedelmű adósság ál­lománya 801,5 milliárdról 912 milliárd forintra emelkedett, arányuk 10,5-ről 11,6 százalék­ra nőtt. az Év második felében vár­hatóan még gyorsabban rom­lik a lakossági hitelek összeté­tele. A második negyedévben nem teljesítővé vált hiteleket ugyanis az első negyedtől nem törlesztik. Abban az időszak­ban a svájci frank árfolyama átlagosan 211,64 forint volt, ez alig valamivel magasabb az előző negyedévben regisztrált 208,58forintos átlagkurzus­A nem fizető adósok közül kü­lönösen azok veszélyeztettek, akik lakásuk fedezete mellett vet­tek fel kölcsönt. A nem teljesítő devizaalapú lakáshitelek állomá­nya a negyedév során 178,4 mil­liárdról 227,8 milliárdra, arányuk 7-ről 8,5 százalékra emelkedett. A szabad felhasználású jelzálog- hiteleknél a nem fizetett adósság 228,7 milliárdról 321,5 milliárd forintra, aránya 10,9-ről 14,7 szá­zalékra nőtt. A jegybank júniusban 1426,4 milliárd forint értékű késésben lévő devizaalapú lakossági jelzá­loghiteit tartott számon. Ennek csaknem 40 százalékát kitevő, 549,3 milliárd forint értékű adós­ságot már több mint 90 napja náL így akkor elsősorban nem a frank drágulása miatt hagy­ták abba az adósok a hitelek törlesztését. AUGUSZTUSBAN VISZONT 270 forint felett is járt a az árfo­lyam, és egyre valószínűbb, hogy a korábbi negyedéveknél magasabb szinten stabilizáló­dik majd, s ez a törlesztőrészle­tek további 10-20 százalékos növekedésével okozhatja. nem fizették. Az árfolyamrögzí­tés lehetőségéből emiatt kimara­dó adósok száma így mintegy 60 ezer lehet áüagosan 8-10 millió forintos hitelekkel számolva. Ha kisebb mértékben, de szin­tén tovább emelkedett a második negyedévben az egy évnél is ré­gebben nem törlesztett adósság állománya. Az ilyen hitelek érté­ke 415,5 milliárdról 486,8 milli­árd forintra, arányuk 5,5-ről 5,8 százalékra nőtt. Az egy éve nem fizetett devizalapú lakáshitelek értéke 75,7 milliárdról 97,4 mil­liárd forintra, aránya 3-ról 3,6 szá­zalékra bővült. A szabad felhasz­nálású jelzáloghitelek összege 114,1 milliárdról 145,2 milliárd forintra, aránya 10,9-ről 14,7 szá­zalékra emelkedett. E szerint a válság után a kölcsöneik törlesz­tését felfüggesztő adósok túlnyo­mó többsége nemcsak ideiglene­sen, hanem tartósan is nem fize­tővé vált. A hitelek törlesztésének felfüg­gesztését és a nemfizetések tar­tóssá válását a munkanélküliség növekedése és a svájci frank ár­folyamának jelentős emelkedése okozta. A munkanélküliségi ráta a 2008 végi 8 százalék alatti szintről mintegy másfélszeresé­re nőtt, a svájci frank árfolyama pedig 2008 közepe óta 160 forint­ról 240 forint fölé emelkedett. <10 TANÁCS Ékszert vettem, szétesett, de csak ígérgetnek gyűrűm, gyűrűm Olvasónk ezüstgyűrűt vásárolt egy ékszerüzletben májusban. A gyűrű azonban rövid használat után szétesett. A blokkot a hölgy nem őrizte meg, az üzlet mégis vállalta az ékszer javítá­sát. Sajnos ez azóta sem történt meg. az üzlettől értékelendő gesztus volt, hogy visszavet­te javításra az ékszert, mert blokk híján erre nem lett volna köteles. A bizonylat igazolja ugyanis, hogy a ter­méket hol és mikor vásárol­ták. Valószínűleg egy kis boltról van szó, ahol köny- nyebb számon tartani a vé- teleket-eladásokat. Más kérdés, hogy a hölgy által „visszarendelő papír­nak” nevezett dokumen­tummal lényegében elis­merték a vásárlás tényét. • Levélírónk sérelmezi, hogy mindig valamilyen okra hi­vatkozva halogatják a javí­tást, illetve a cserét, vagy amit már szintén megígér­tek, a termék árának visszatérítését. AZ ÁTVÉTELI ELISMERVÉNY, il­letve a javításra tett ígéret­ről szóló dokumentum bir­tokában, annak másolatát elküldve az érintett panaszt tehet a cég székhelye sze­rint illetékes fogyasztóvé­delmi hatóságnál. Elérhető­ségüket megtalálja a Nem­zeti Fogyasztóvédelmi Ható­ság (NFH) honlapján. Előtte azonban célszerű az üzlettel egyeztetni. A hölgy kérje a tulajdonost, ha legközelebb ott jár, és vele beszéljen. Előfordul, hogy így minden könnyebben rendeződik. Az alkalmazottak gyakran nem olyan előzékenyek a vásár­lóval, mint maga a bolt gaz­dája. Az ékszerész kiskeres­kedők általában intelligens emberek. HA EZ NEM SIKERÜL, az NFH mellett a lakóhely szerinti bé­kéltetőkhöz is lehet segítsé­gért fordulni. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Tovább nőhetnek a törlesztőrészletek Árthat a sok kuponozás a hazai szállodáknak dilemma A mértéktelen akciózás csapdát jelenthet a hoteleknek hosszú távon, kevés lehet a visszatérő' vendég „Csapdát” jelenthetnek a ma­gyarországi hotelek számára a különféle szolgáltatásokat jelen­tős kedvezménnyel kínáló közös­ségi vásárlásra épülő weboldalak. Ezen a csatornán ugyanis rövid idő alatt szép számú vendégéjsza­ka adható el, egyes szakértők sze­rint az eszközt óvatlanul haszná­ló szállodáknak hosszabb távon súlyos problémákat is okozhat ez a fajta értékesítés. „Mennyiségi szempontból igen látványos eredményekkel is jár­hat egy-egy ilyen kampány, hi­szen a közösségi vásárlói oldalak nagyszámú elérést biztosítanak viszonylag kevés ráfordítás mel­lett. Az így elért vásárlók ugyan- akkor igencsak távol állhatnak az adott hotel által megcélzott ven­dégkörtől” - véli Papp István. A BDO hotel- és ingatlan-tanácsadó­ja szerint a közösségi vásárlói ol­dalak látogatói elsősorban nem az úti cél, hanem a kedvezmé­nyek mértéke alapján választa­nak, így csak kis töredékük válik visszatérő vendéggé. Költési haj­landóságuk pedig igen mérsé­kelt, ezért egyéb kiadásaik nehe­zen tudják kompenzálni a jellem­zően 40-60 százalékos kedvez­ményt és a gyakran 30 százalékot is meghaladó jutalékot a hotel szempontjából. A dömpingáron zajló értékesítés további veszélye hosszabb távon az imázsrom- J bolás lehet, hiszen az olcsóbb £ vendégek zavaró viselkedése épp A kuponos vásárlók távol állhatnak a hotel által megcélzott vendégkörtől a minőségi, visszatérő vendég­kört riaszthatja el. „A kuponos értékesítés a meg-, felelő marketingháttér nélkül működő szálláshelyek számára lehet hasznos segítség, okos ter­vezéssel alkalmas lehet a szezo­nális hatások kivédésére. Töme­gessé válása azonban hosszabb távon akár a teljes piacon negatív árspirált indíthat be, amelynek a jelenleg is nehéz helyzetben lévő magyar szállodaipar számos sze­replője áldozatává válhat” - mondta a BDO szakembere. Az ügyben a szállodaszövetség is vizsgálódik. „A soron követke­ző őszi közgyűlésen is foglalko­zunk majd az akciós kuponok piacra gyakorolt hatásaival” - tá­jékoztatta lapunkat Erdei János, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. A szakem­ber is úgy látja, kedvezőtlen hely­zetet teremthet, ha egyes hotelek tömegesen zúdítanak féláras ajánlatokat a piacra. „Ha nincs korlátozva bizonyos időszakokra a beválthatóság, akkor akár teljes árú fizetős vendégeket túrhatnak ki a kuponnal szobát foglalók" - említett egy lehetséges veszélyt. Véleménye szerint a kuponozás csak bizonyos időpontokban használhat igazán a hoteleknek, amikor már más módszerrel nem tudnák elérni a szükséges foglalt­sági szintet, és akkor is csak a ha­gyományos értékesítési munka kiegészítéseként. ■ N. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom