Tolnai Népújság, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-29 / 228. szám

4 VADÁSZAT TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK szarvasbőgés A szokásosnál rövidebb ideig tartott idén a gímszarvasok násza a szokatlanul meleg őszi időjárás miatt a hagyományosan jó vadászterületnek számító Tolna megyében. Szemre nagyobbak, faj súlyra valamivel kisebbek a gímszarvastrófeák PUSKAVÉGRE KERÜLTEK A BIKÁK Rövidebb volt az idei szarvasbőgési szezon, mint szokott, de azért így is szép bikák kerül­tek puskavégre me­gyénkben. A trófeák az eddigi bírálatok tanúsá­ga szerint az idei vadá­szati idényben Tolnában faj súlyra valamivel gyen­gébbek, mint a korábbi években. F. Kováts Éva Magaslesre igyekeznek a vadá­szok ősszel. Gímszarvasbikára, ami a legtöbb vadász álma, és ilyenkor bőg, szeptember hó­napban lehet menni. Nincs ah­hoz fogható élmény, mint ami­kor egy szép, holdvilágos őszi estén megszólal, bőg a párját kereső, szerelemre éhes gím­szarvasbika, a magyar erdők koronázatlan királya. A bőgés- hangok különbözőek: kereső, harcra hívó, terelő, vágyakozó, erőteljesebb vagy halkabb az ál­lat életkorától, orgánumától függően. A vágyakozással teli öblös hang nem csak a vadá­szok szívét dobogtatja meg, ad­renalinszintjét emeli meg, de a kívülállóknak is páratlan él­ményt jelent. A szarvasbikák háremet tar­tanak, több, általában 3-5 tehe­net (tarvadat) birtokolnak, azo­kat terelgetik szeptemberben. A párzásra kész tehenek távo­labbi területekről is magukhoz vonzzák a magányos, hárem­mel nem rendelkező szerelmes daliákat, „akik” megküzdenek a háremtartóval. A harc ered­ményeként a győztes, a legerő­sebb gím örökíti tovább génál­lományát. A bikák a bőgés idő­je alatt „se látnak, se hallanak”, nem esznek, csak isznak, nem csoda hát, ha a nászidőszak vé­gére (október eleje) szinte csonttá soványodnak, súlyuk akár 30, zsírtartalékaik 80 szá­zalékát is elveszíthetik. Gímszarvas az egész megye területén megtalálható és va­dászható, jelentősebb populációi a Simontornyától Hőgyészen át Dombóvárig húzódó Tolnai Hegyhát erdős területein, a Szekszárd-Geresdi-dombság- ban, valamint a mindenki által ismert gemenci területen talál­hatóak. Tolna megyében a szarvasok násza, a bikák bőgése - az idő­járás függvényében - augusztus végén, szeptember elején kezdő­dik és általában október elejéig tart. Idén ősszel a szokatlan ká­nikulai időjárás miatt nehezen indult meg a bőgés, és hamar végett is ért. Szeptember köze­pén befejeződött, ezután már csak utóbőgések voltak a Ge­menc Zrt. területén - tájékozta­tott ifj. Árva Károly vadgazdál­kodási osztályvezető. Nem volt könnyű dolga a vadásziatoknak, mivel a bikák a meleg miatt job­bára lővilág határon, sötétedés­kor, illetve éjjel bőgtek, így ne­hezebb volt elbírálni és puska­végre kapni a golyóérett állato­kat. Az elejtett trófeák súlyra va­lamivel kicsit alatta maradtak annak, mint amit szemrevétele­zésre gondolni lehetett - mond­ta a szakember. A bikavadásztatás - az őzbak és vaddisznó - mellett a vadgaz­dálkodási ágazat egyik legfőbb bevételi forrása. Vadásztársa­A bikavadásztatás komoly felkészülést, szakértelmet kíván. ságok léte, fennmaradása függ attól, hogy a szeptember 1-jétől kezdődött gímszarvasbika-sze- zon mennyire eredményes, mekkora hasznot hoz. Pénzügyi szempontból a bőgés ideje alat­ti sikeres bikavadászatok ala­pozzák meg a következő évet. így a vadásztársaságok jól felfo­gott érdeke, hogy a vadászatok minél eredményesebbek legye­nek, lehetőleg minél több golyó­érett bika kerüljön puskavégre. A vadászterületet a vadásztatás előtt megfelelően elő kell készí­teni, meg kell próbálni helyhez kötni a szarvasállományt. A gí- mek bőgés idején ugyanis elő­szeretettel vándorolnak. így for­dulhat elő az, hogy egy adott te­rületről - ahol él a szarvas, és fo­lyamatosan kárt okoz - bőgés idején egyik napról a másikra eltűnik az állat, hiába keresik a vadászok, és jelenik meg jóval messzebb, akár 50-100 kilomé­terrel arrébb nagy örömet okoz­va az ott bikára áhítozó puská­soknak. A bőgőhelyre beálló bikákat általában meg tudja nézni a va­dász, míg a tarvadakat kereső agancsosokat már kevésbé. A vadászat eredményességét nagyban befolyásolja, hogy az adott vadászterületen milyen szántóföldi növények vannak. A lucerna-vagy a búza-, kukorica­tarló kiváló ebből a szempont­ból, de például a lábon álló ku­koricásban már csak a bika agancsának felső végét lehet lát­ni, ilyen helyzetben természete­sen nem lehet lőni, mivel elejtés előtt alaposan szemrevételezni kell a vadat, hogy lőhető-e, meg kell becsülni a korát, súlyát, az agancsát. A bikavadásztatás komoly fel­készülést, szakértelmet kíván. A bőgés előtt rendszeres vad- megfigyelést kell végezni, fel­mérni a szarvasok kedvelt beál­Több, tíz kiló feletti szép gímbikatrófea Gemencben A GEMENC zrt. területén szep­tember 21-ig 95 gímszarvas­bikát ejtettek el A legna­gyobb trófea - 11 kiló 78 de­ka - Bajától délre, a Pandúri Erdészet területén esett, kül­földi vendégvadász lőtte Var­ga István kíséretében. Az idei szezon további kiemelkedő trófeái a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság területén: 10 kg 75 dkg, Veránka szigete; 10 kg 35 dkg, Béda (Mohácstól délre); 10 kg 5 dkg, Pandúri Erdészet; 10 kg, Keselyűs. ló-, legelő- és ivóhelyeit, váltóit (ez azt a helyet jelenti, ahol az erdőből kijönnek szürkületkor a szabad területekre, legelőkre, mezőgazdasági területekre, majd reggel visszatérnek). Az erdőben lévő nyiladékokat, cserkelőutakat ki kell tisztítani, a magasleseket ellenőrizni, ha kell, javítani, a sózókat, itatóhe­lyeket feltölteni. Végül, de nem utolsósorban, biztosítani kell a vadak élőhelyeinek nyugalmát. Ennek érdekében a vadászterü­leteket augusztus második felé­től lezárják, vadászatra figyel­meztető táblákat helyeznek ki a bevezető erdei utakon, megtilt­va az illetéktelenek - turisták, gombászók, quadozók - látoga­tását. A fizető vendégvadászok nagy része még mindig kül­földről érkezik, de évről évre növekszik a hazai vendégek aránya - adott tájékoztatást Réger Balázs, a Tolna Megyei Kormányhivatal kabinetveze- tő-sajtófőnöke. A külföldi ven­dégvadászok 12 százaléka Né­metországból, 10 százaléka Ausztriából, 4 százaléka Szlo­vákiából jön, a fennmaradó 74 százalékon 41 ország osztozik, köztük olyan országok is, mint az USA, Kanada, Szerbia, illet­ve Ukrajna. Jó minőségű szarvasállomány van Tolnában tolnában az idei vadászati sze­zonban a tervezett 2911 szabad­területi gímszarvaslelövésből ed­dig 313 bikát lőttek ki, míg a zárttéri tervezett 626-ból 125 ke­rült puskavégre - tájékoztatott Réger Balázs, a Tolna Megyei Kormányhivatal kabinetvezető­sajtófőnöke. A tavalyi év legna­gyobb súlyú gímbikatrófeája a Gyulaj Zrt Hőgyészi Erdészeté­től került ki, 13,41 kilogramm súllyal, 225.85 CIC ponttal Az idei felrakásról az idény jeleni'e- gi szakaszában még nem mondható pontos vélemény, sok trófea vár még bírálatra, de mi­vel jó minőségű szarvasállo­mány él a megyében, várhatóan az előző évekhez hasonló sze­zont zárnak majd a vadászatra jogosultak Lövik, mégis egyre több a gímszarvas, sok a vadkár hivatalos adatok szerint a magyarországi becsült gím­szarvasállomány mintegy 55 százaléka kerül elejtésre évről évre. Aki azt gondolja, hogy ez a kilövési szám magas, annak nem árt tudnia, hogy még így is folyamatosan tovább nő az állomány. Az élőhelyi viszo­nyok kedvezőbbé válásának következtében intenzív létszám­emelkedés tapasztalható a ma­gyarországi gímszarvas­állományban, ami maga után vonja a fokozódó vadkárokat Nem csak szekszárdi és kör­nyéki szőlősgazdák, hanem mezőgazdasági termelők tud­nának mesélni a napraforgó, kukorica ültetvényeiken megje­lenő és ott jelentős károkat okozó nagyvadakról Kedvezőbb mobildíjcsomag a vadásztársaságoknak Elkülönül a vadászati jog érdekérvényesítés Együttműködési megállapodás született Üj vezető került az NFA megyei irodája élére Új, kedvezőbb díjcsomagra kö­tött szerződést az Országos Ma­gyar Vadászkamara ( OMVK) a Magyar Telekom Nyrt.-vel. A kedvezményes díjcsomagot a vadásztársaságok, fóldtulajdonosi közösségek úgy tudják igénybe venni, ha bármely T-Pont vagy ügyfélszolgálattal rendelkező T- Partner üzletben bemutatják a megyei kamara vezetője vagy a központi kamara vezetője által aláírt „Nyilatkozat partneri jogvi­szonyról” szóló igazolást Ennek felmutatását követően átváltják az előfizetéseiket kedvezményes cso­magra. Az egyéni vadászoknak érvényes vadászjegyüket kell fel­mutatniuk, és kérni előfizetéseik átváltását Forrás: OMVK Olcsóbban telefonálhatnak Együttműködési megállapodást írt alá az Országos Magyar Vadá­szati Védegylet (OMVV) és a Ma­gyar Gazdakörök és Gazdaszö­vetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) érdekeik fokozottabb érvényesítési érdekében. A két szervezet elnöke - dr. Semjén Zsolt, illetve Jakab István - megállapították, hogy Magyar- országon a vadgazdálkodás és a vadászat olyan földterületeken történik, amelyek nagyobbrészt természetes személyek tulajdo­nában, kisebb részben pedig ál­lami tulajdonban vannak. A va­dászati jog gyakorlása ugyanak­kor elkülönül a vadászterületen folyó mező- és erdőgazdasági te­vékenységtől, az ágazatok egy­mástól eltérő, más-más jogszabá­lyi keretek között működnek. A felek közös érdeke - miután tevé­kenységüket közös földterületen gyakorolják - törekedni arra, hogy működésük során kölcsö­nös érdekeik lehetőség szerint fi­gyelembevételre kerüljenek. ■ Áttekintik a vadászati, valamint a mező- és er­dőgazdálkodási ágazat közös problémáit. A két szervezet vezetői ennek az anomáliának a feloldására megállapodtak abban, hogy szük­ség szerint, de évente legalább egy alkalommal közös konzultá­ció keretében áttekintik a vadá­szati, valamint a mező- és erdő­gazdálkodási ágazat közös problé­máit és törekednek arra, hogy az együttműködések a vadászterü­letekre vonatkozóan is megvaló­suljanak. Ennek érdekében kez­deményezik, hogy megyei szerve­zeteik között is létrejöjjenek a he­lyi sajátosságok alapján megfogal­mazott megállapodások. Az OMW és a MAGOSZ a megálla­podás aláírásával azt is vállalták, hogy a másik fél tevékenységét érintő jogszabályok létrehozásá­ra, illetve módosítására vonatkozó javaslataikat egymás tudomásá­ra hozzák annak érdekében, hogy speciális érdekeüt, az általuk kép­viseltek tevékenységét nem sért­ve, megvalósulhassanak. ■ Új vezetője van Kilvinger György személyében az NFA, a Nemzeti Földalapkezelő Szerve­zet Tolna Megyei Irodájának. Az 54 éves agrármérnök diplomája megszerzése óta mezőgazdasági területen dolgozik különböző be­osztásokban, 20 évet töltött a ter­melésben, majd 11 évet az agrár­közigazgatásban. Az NFA elsőd­leges feladata az áüami tulajdon­ban lévő mezőgazdasági és er­dőművelésű földterületek hasz­nosítása. A szeptember 1-jén hi­vatalba lépett új irodavezető a nyugállományba vonult Barsi Mihályt váltotta. Elmondta, az NFA szekszárdi irodája a Liszt Ferenc tér 3. szám alól hamaro­san elköltözik. ■ F. K. É. Szép teríték a Gemenc Zrt-néL A háttérben gírrv szarvasbika-trófeák, elöl egy elejtett páros tizenné- gyes agancsú bika látható

Next

/
Oldalképek
Tartalom