Tolnai Népújság, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-03 / 206. szám

2011. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT 7 A magyar lakosság ellátáshoz 100-110 jól felszerelt, megfelelő szakorvosgárdával gyógyító kórház is elég az egészségügyi közgazdász szerint Támogatja a kórházak állami kéz­be adását a Magyar Önkormány­zatok Szövetsége, mert csak egy­séges irányítással lehet takaréko­sabb az egészségügy gazdálkodá­sa - mondta lapunknak Gémesi György elnök. Pénzforrások hí­ján egyébként sem képesek fenn­tartani a 3040 ezres lélekszámú városok, de a megyék sem a gyó­gyító intézményeiket. Ám a tulaj­donváltás előtt meg kell állapod­ni arról, hogyan kapják vissza a jelenleg tulajdonos önkormány- | zatok a kórházakba invesztált s. pénzüket, a pályázatokhoz nyúj­tott önrészt, a hitelekből végre­hajtott beruházásokat, amelyek törlesztőrészleteit ma is fizetik - tette hozzá Gémesi. „Meg kell egyezni az intézmé­nyek felhalmozott adósságának sorsáról is” - hangoztatta a Ma­gyar Kórházszövetség elnöke. Rácz Jenő szerint ugyanis mára egy havi működésnek megfelelő összeggel tartoznak a beszállítók­nak, amit a tulajdonváltástól füg­getlenül valakinek ki kell fizetni. Nagy a baj, hiszen a háttéripar mára a „nem biztosan megtérülő adósságnak” minősítette a kórhá­zi kintlévőségeiket, ami eddig még nem fordult elő, az ágazat mindig biztos piacnak számított. Az egészségügyért felelős ál­lamtitkárság múlt héten hozta nyilvánosságra, hogy június vé­gén 127,7 milliárd forint volt a kórházak kifizetetlen számlája, az első negyedévhez képest 9 szá­zalékkal, 10,8 milliárd forinttal emelkedett. Ebből a határidőn tú­li kötelezettség három hónap alatt 41,8 milliárdról 45,1-re duzzadt A tendencia drasztikus növeke­dést jelez, amiből arra következ­tet a szövetség, hogy beavatkozás nélkül az adósság évvégére elér­heti a 60 milliárd forintot - mond­ta Rácz Jenő. A tartozások egyik oka lehet a túlköltekezés, ám Gémesi György inkább az ágazat alulfinanszíro­zásában keresné a bajt, ezért el­kerülhetetlennek tartja a konszo­lidációt. Ezt sürgeti a kórházszö­vetség is, mivel számításaik sze­rint csak a kamatok miatt évente 5-6 milliárd forinttal nő a tarto­zásállomány. Csiba Gábor, a Stratégiai Szö­vetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke úgy tartja: mi­vel az egészségügy teljesítette az államadósság lefaragása miatt rá rótt pénzügyi előírásokat, el­várható az ágazat anyagi stabi­lizálása. Példaként hozta fel, hogy csak a generikus gyógysze­rek árának 20 százalékos csök­kentésével - ezt a gyártók között meghirdetett vaklicittel érte el a biztosító - 20 milliárd forintot takarítanak meg az Egészségbiz­tosítási Alapban. így remény van arra, hogy hozzájussanak a kór­házak az alap idei költségveté­sében zárolt 15 milliárd forint­hoz, ami ugyan töredéke az adósságállománynak, de némi lélegzetvételhez juttatja az intéz­ményeket. Az elnök sokat vár az egészségügyi intézményrend­szer átalakításától, hiszen a ter­vezett integrációval és erőforrás koncentrációval költséghatéko­nyabb lehet az ellátórendszer működése. Az átalakítás előkészítésébe már belefogott az ágazat vezetése, a 160 kórház közül húsznál funk­cióváltást javasolt Szócska Mik­lós, négy intézmény pozitív vá­laszt is adott, de egyelőre nem ne­vezte meg azokat. Azt azonban elmondta, hogy a feladatváltással bővül az olcsóbban elvégezhető egynapos ellátás, a nappali kór­házkapacitás és a hiányterület­nek számító szociális ápolás. A funkcióváltók, az uniós források­nak köszönhetően a huszonegye­dik századi színvonalon dolgoz­hatnak majd. Az egészségügyi államtitkár­ság terve szerint a „periférián, rossz minőségben, nem kellő szakembergárdával működő kór­házak feladatait központokba in­tegrálják”, hogy a betegek jó mi­nőségű és biztonságos ellátást kapjanak. Ä magyar lakosság ellátásához 100-110 jól felszerelt, megfelelő szakorvosgárdával gyógyító kór­ház is elég - mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi köz­gazdász. A lakosság szükségleteinek megfelelően kialakított intéz­ményhálózattal, a tárgyi és embe­ri erőforrás koncentrációjával, a betegszállítás és a mentőszolgálat megerősítésével megszüntethe- tők a párhuzamosságok, így ta­karékosabb lesz a gyógyítás, s jól járhatnak a betegek - szögezte le Gémesi György. Figyelik a betegmozgást folyamatosan monitorozza a betegáramlást az egészségügyi államtitkárság, mert a termé­szetes határok mentén Jelöli majd ki a nagytérségi ellátó rendszereket Kiderült például, hogy a Fejér megyei intézmé­nyek a területükön élő betegek 71 százalékát látják el, a töb­biek elsősorban Pest megyébe mennek Ám az egyetemi klini­kákkal rendelkező Csongrád- ban a betegek 95 százaléka me­gyén belül kap gyógykezelést Államosítás elhalasztva nem döntött múlt héten a fővá­rosi közgyűlés az önkormány­zat 12 kórházának államosítá­sáról Szócska Miklós egészség- ügyi államtitkár kérte a döntés elhalasztását, mert számos kér­désben további egyeztetéseket lát szükségesnek A kormány határozata szerint a teljes fek­vőbeteg ellátás állami feladat lesz, a kórházaktól függetlenül működő szakrendelőkért és az alapellátásért továbbra is az önkormányzatok felelnek Andor beszélt az érdekvédőkkel GAZDASÁG dUMg Árfolyamrögzítés: benyújtották a javaslatot a kormány pénteken be­nyújtotta javaslatát a parla­mentnek a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingat­lanok kényszerértékesítésé­nek rendjéről szóló törvény módosítására. Az árfolyam- rögzítést kiterjesztenék a 2015. január l'-jét megelő­zően lejáró kölcsönökre, és olyan devizakölcsönökre is alkalmaznák, ahol a fedezet egy része állami kezesség. Duplájára nőtt az idénymunka száma mintegy a duplájára nőtt ta­valy július óta a mezőgazda- sági és idegenforgalmi idénymunkát, valamint al­kalmi munkát felölelő egy­szerűsített foglalkoztatás­ban dolgozók száma, 2010 júliusában 254 ezren, most közel 512 ezren voltak. Egy év alatt az egyszerűsített foglalkoztatásban részt vevő foglalkoztatók száma is majdnem a felével, 26 ezer­ről több mint 37 ezerre nőtt. Brüsszel is vizsgálja a munka törvénykönyvét AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG (EB) megvizsgálja majd, hogy az új munka törvénykönyvéről szóló törvénytervezet, hogy a majdan elfogadott törvény megfelel-e az európai uniós jognak - mondta tegnap Andor László, a bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi be­fogadásért felelős tagja Bu­dapesten, miután találko­zott a hat magyar szakszer­vezeti konföderációval. A kórházak államosítása előtt meg kell állapodni arról, ki állja a 45 milli­árd forintot meghaladó adósságuk cechjét, de azt is el kell dönteni, ki fizeti vissza az önkormányza­toknak a gyógyítás fej­lesztésére fordított milli- árdokat. Úgy tűnik, nincs szükség 160 kórházra, hatvanat más feladatra kell átalakítani. Nógrádi Tóth Erzsébet Döbbenetes adósságnövekedés államosítás Az egészségügy teljesítette a megszorításokat, elvárható a stabilizálása Nem lesz általános tanítási óraszámemelés az iskolákban közoktatás Hoffmann Rózsa: A nagyobb állami szerepvállalás nem jár sem iskolabezárással, sem pedagóguselbocsátással „Sokan félremagyarázzák azt az egy éve hangoztatott össz- kormányzati szándékot, hogy az államnak nagyobb szerepet kell vállalnia a közfeladatok ellátásá­ban” - hangoztatta tegnap Hoff­mann Rózsa. Az oktatás államtit­kár az MTI-nek tegnap azt mond­ta, hogy nem államosításról van szó, hanem arról, hogy az állam a felelősségével és a jogaival ha­tékonyan élni fog. A szakmai irá­nyítást veszi át az állam, de a fenntartás, az üzemeltetés, és az, hogy az iskola szervesen beépül­jön a helyi közösség életébe, to­vábbra is a települések feladata és lehetősége lehet, ha vállalják a feltételek teljesítését. Hoffmann hangsúlyozta, hogy a jövő évtől sem fog többe kerül­ni egy iskola működtetése, de na­gyobb arányt fog finanszírozni a költségvetés és kisebbet az ön- kormányzatok. „A nagyobb álla­mi szerepvállalásból nem követ­kezik iskolabezárás, sem peda­góguselbocsátás” - hangsúlyoz­ta az oktatási államtitkár. A KDNP-s politikus közölte, hogy a pedagógusbérek közpon­ti finanszírozásáról, hogy a kor­mányhivatalok állapítják meg, hol, hány pedagógusra van szük­ség. Országos átlagban 11 gyerek­re egy pedagógussal számolnak. „Aki 30 ezres elbocsátásról be­szél, mutassa be, hogy ezt milyen számokra alapozza” - mondta, és cáfolta azokat az állításokat, hogy Jövőre felmenő rendszerben indul a minden napos testnevelés a Széli Kálmán-terv 80-90 milliár­dos elvonást jelentene a közneve­lés rendszeréből. Az oktatási államtitkár meg­erősítette, hogy a koncepcióban heti 32 óra szerepel az iskolában eltöltendő munkaidőként, ám ál­talános tanítási óraszámemelés nem lesz. Szerinte ezt az időt nem a tanáriban ülve kell eltölteni a pedagógusoknak, hanem úgy kell megszervezni az iskolai éle­tet, hogy a gyerekekkel foglalkoz­zon a pedagógusok nagy része. Az egész napos iskolát az alsó tagozaton kötelezővé tennék, mi­vel a gyerekek több mint 70 szá­zaléka napközis. Felső tagozaton a bevezetését követően bizonyos tanórán kívüli foglalkozások kö­telezők, míg mások - például kézműves szakkör - választha­tók lennének. Az iskolán kívüli délutáni foglalkozásokra az igaz­gató adhat engedélyt. A mindennapos testnevelés 2012. szeptembertől felmenő rendszerben fog működni, az al­só tagozat 1. évfolyamtól két, az 5. évfolyamtól két és fél órával nőne a tanulók kötelező óraszáma. Az államtitkár azt javasolja, hogy a pedagógus-életpályamo- dell 2013 szeptemberében lépjen életbe, de nem hagyható figyel­men kívül az ország akkori teher­bíró képessége. Az új modell ma­gasabb fizetési kategóriát jelent majd, a bérek átlagosan 30-50 százalékkal nőhetnek. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom