Tolnai Népújság, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-03 / 206. szám
2011. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG KÖRKÉP 5 A tanévnyitón derült ki, hogy mégsem járhat a fiú az iskolába Járásközpont: járhatna Tolnának a hatodik Kettébontanák a többinél sokkal nagyobb Szekszárdi kistérséget szekszárd - Az évnyitó napján derült ki, hogy a fiamat eltanácsolják az iskolából - mesélte Jankovics Klára. - Tankönyvekkel felpakolva, ünneplő' ruhában mentünk az első tanítási napra a szekszárdi Ady Endre középiskolába, ahol közölték velünk, hogy a fiam, Sebők Szabolcs nem kezdheti meg az első osztály ismétlését. Ekkor nem csak én kaptam sokkot, de a 1 tizenöt éves fiam is. Persze tisztában voltam vele, hogy nem sikerültek a nyári pótvizsgái, azonban nekünk senki sem szólt korábban arról, hogy nem biztosítanak helyet a számára. Szerencsére a Csapó Dániel középiskolába már aznap felvették a fiamat, így tegnap be is ülhetett a padba - tett pontot a történet végére Klára.- Mivel hétfőn és kedden még tartott a pótbeiratkozás, és szám A rossz magaviselet is közrejátszott az iskola döntésében. mos kérelem is folyamatban volt, a végleges létszám csak csütörtök reggelre állt össze - ismertette a fennálló helyzetet Juhász Gábor, a Szent László TISZK Székhelyintézményének igazgatója. Majd hozzátette, így fordulhatott elő, hogy Szabolcs csak az évnyitó napján tudta meg, hogy az évismétlésre nincs mód a szakiskolai osztályokban. A döntést az indokolta, hogy az iskola csak 2 kilencedikes szakiskolai osztályt indíthatott idén. Mivel Szabolcs több tárgyból megbukott év végén, továbbá nem tudta sikeresen teljesíteni a javítóvizsgát, és a magaviseletével is gondok voltak, nem tudtak helyet biztosítani a számára. Ez rajta kívül még egy személyt érintett. - Mivel az iskolának el kell helyeznie a tanköteles gyermeket, az igazgatóhelyettes, akivel az édesanya, Jankovics Klára beszélt, felajánlotta, hogy a TISZK-en belüli intézmények valamelyikébe írassák be a fiút - folytatta az igazgató. A szülő viszont még nem nyilatkozott arról, hogy végül is hova fog járni Szabolcs. Amíg ez nem történik meg, addig a Szent László Szakközép- iskola tanulói létszámában fog szerepelni. ■ Molnár Á. Tolna város történelmi múltja, kultúrája és nem utolsósorban kedvező logisztikai helyzete miatt méltán lehetne a megye esetleges hatodik járási központja, a tervezett új közigazgatási rendszerben - derül ki a tolnai képviselő-testület által elfogadott dokumentumból. Steinbach Zsolt Ésszerű, logikus és történelmileg igazságos megoldás lenne, ha Tolna városa az új közigazgatási rendszerben járási központi szerepet kapna. A település ugyanis rendelkezik mindazon adottságokkal, humán erőforrással, amelyek alkalmassá teszik erre a feladatra. „Mint első megyeszékhelynek és a megye névadójának mindez talán ősi joga is.” - Többek között ez áll abban a tolnai polgármester által készített anyagban, amelyet nemrég fogadott el a tolnai képviselő-testület. A dokumentum emlékeztet arra, hogy a kormány új önkormányzati és közigazgatási koncepciója szerint várhatóan mintegy kétszáz térségi központi szerepet betöltő várost emelnek majd ki. Ezek a települések lényegében ma is olyan körzetközponti kisvárosok, amelyek később a járási kormányhivatalok székhelyévé válhatnak. Az új közigazgatási koncepcióból levezethető, hogy a járások száma kissé magasabb lesz, mint a mai kistérségeké vagy az országgyűlési egyéni választókerületeké (OEVK). Magyarországon jelenleg 169 kistérség, illetve 176 OEVK létezik, Tolna megyében pedig 5-5 kistérség és OEVK található. Területük azonban nem azonos, hiszen vannak települések, amelyek nem ugyanazon kistérséghez tartoznak, mint választókerülethez. (például Fadd a Szekszárdi kistérséghez, de a paksi választókerülethez.) A parlament létszámának 2014-es várható csökkenése miatt a megyében feltehetően 2-3 OEVK marad. Ennyi járás nyilván kevés lenne, hiszen az úgynevezett polgár közeli közigazgatás - a központtól való túl nagy távolság miatt - sérülne. Ugyanakkor A Hősök tere Tolnán. A város vezetőinek meggyőződése: a településnek minden adottsága megvan ahhoz, hogy járási székhely legyen célszerű, hogy az OEVK-k és a járások területileg egybeessenek. Az anyag szerint ezért is javasolható, hogy Tolna megye 3 OEVK-val, és a mostani öt kistérséggel szemben 6 járással rendelkezzen. így az új választókerületekhez 2-2 járás tartozna. A jelenlegi 5 OEVK és egyben kistérségi központi szerepet betöltő Szekszárd, Bonyhád, Dombóvár, Tamási és Paks városok vélhetően járási székhelyek lesznek. A kérdés, hogy a megyén belül hol legyen a 6. járás. A dokumentum alapján elméletileg lehetne a megye közepén, Gyönk vagy ííőgyész körzetében. Ezen kisebb települések azonban többféle ok miatt nem biztos, hogy alkalmasak erre a szerepre. Az anyag szerint Dunafóldvár és Bátaszék is szóba jöhetne, azonban fekvésük, illetve a körülöttük lévő kevés vagy kis lélekszámú település ezt kevésbé indokolja. A jelenlegi kistérségi adatokból látszik, hogy a legcélszerűbb megoldás a Szekszárd-tol- nai kistérség kétfelé bontása lehetne, ez a kistérség ugyanis jelenleg aránytalanul nagy a többihez képest. (A második legnagyobb, a Paksi is csak bő 48 ezer fős, míg a Szekszárd-tolnainak több mint 87 ezres a lélekszá- ma). A Szekszárdi kistérségben Szekszárdon kívül Bátaszék és Tolna is rendelkezik városi státusszal és mikrotérségi szerepkörrel. Célszerű lenne ezért e két város valamelyikében létrehozni az új járási központot. Az anyag szerint Bátaszék járásközpontként való kialakítása - lélekszá- ma, Bonyhádhoz és Szekszárd- hoz egyaránti közelsége, a hozzá csatolható települések alacsony lakosságszáma miatt - nem tűnik célszerűnek. Mindezek alapján logikus lenne, ha Tolna válna az új járás központjává. A javasolt új tolnai járás a következő településekből állna: Tolna (Mözs), Bogyiszló, Fadd, Fácánkert, Szedres, Medina, Ten- gelic, Sióagárd, Harc, illetve a Paksi kistérségből Gerjen és Dunaszentgyörgy. A települések döntő többsége ma is közigazgatási (okmányirodái, társulási), illetve gazdasági (vízmű) kapcsolatban áll Tolnával. A várostól való távolságuk többnyire néhány küométer, de a legtávolabbi is 20 kilométeren belül van. Közúti, illetve vasúti kapcsolatuk is van Tolnával. Az új járás lakóinak száma 30 044 fő lenne. A dokumentumot a tolnai ön- kormányzat már elküldte a megyei kormánymegbízottnak, valamint az önkormányzati és közTolna megye kistérségeinek lakosságszáma (2010. január 1.) Fő Település száma Terület (ha) Szekszárd-tolnai 87 782 26 1032 Bonyhádi 30 458 21 378 Paksi 48 873 14 757 Tamási-simontornyai 40996 32 1028 Dombóvári 33 828 16 509 FORRÁS: TN-GYŰJTÉS ■ Tizenegy település, harmincezer lakossal. igazgatási miniszternek. Dr. Sümegi Zoltán, Tolna polgármestere érdeklődésünkre hangoztatta: a közigazgatáshoz értő szakemberként meggyőződése, hogy ha hat járás lesz a megyében, akkor a hatodik székhelyként Tolna az egyetlen logikus választás. Ugyanakkor hangsúlyozta: egyelőre csak egy elképzelésről van szó. A kormánytól ezügyben nem kapott előzetes biztatást, ugyanakkor a megyei kormány- megbízottal már egyeztetett a kérdésben, aki pozitívan viszonyult az elképzeléshez. Tóth Ferenc érdeklődésünkre megerősítette: a döntést ugyan nem ő hozza, de amennyiben lehetőség nyílik rá, teljes mellszélességgel támogatja a kezdeményezést. ■ Ön szerint melyik település legyen a 6. járásközpont? Szavazzon honlapunkon / vasárnap 16 óráig: TE0L.hu ÜT A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. Megerősítették helyükben a helyi csoportok vezetőit Vendégjárás kezdődött az erőműben meghívás Népes a tábor, de nem feledkeznek meg az egykori dolgozókról bonyhád A következő két évben is Filóné Ferencz Ibolya bonyhádi, Kákonyi István nagymányoki és Kollár László alsónánai elnök vezeti a helyi Fidesz-csoporto- kat. Erről a szeptember elsejei tisztújító ülésen döntöttek a tagok. Összesen két napirendi pontot tárgyaltak. A bonyhádi Székely Ház udvarán tartott eseményen a megyei választmány küldötteinek személyeiről is határoztak. Mindhárom csoport egyhangúlag Szűcs Sándornak, Zomba polgármesterének és Kollár Lászlónak, Alsónána alpolgármesterének szavazott bizalmat, így Potápi Árpád János, dr. Égi Csaba és Filóné Ferencz Ibolya mellett ők képviselhetik a tagok érdekeit a jövőben. Utóbbi három személyéről azért nem döntöttek csütörtökön, mert ők a Fidesz alapszabálya szerint automatikusan részt vehetnek a megyei választmány munkájában. Azon oknál fogva, hogy Filóné Ferencz Ibolya és Potápi Árpád János háromezer lakos feletti város alpolgármestere, illetve polgármestere, s országgyűlési képviselő. Míg dr. Égi Csaba a Tolna Megyei Közgyűlés tagja, amely szintén automatikus tagságot jelent - mondta el kérdésünkre Filóné Ferencz Ibolya, a pozíciójában megerősített bonyhádi csoport elnöke. ■ V. B. Paks Három-háromezerötszáz látogató fordul meg ezen a hétvégén a paksi atomerőműben. A vendégjárás tegnap kezdődött: a társaság nyugdíjasai tértek vissza egy napra, mégpedig úgy, hogy házastársukat is magukkal vihették. Közel ezren gyűltek össze, többségük élt azzal a lehetőséggel is, hogy bemenjen az üzemi területre. Aki így döntött, igazi újdonság fogadta: bepillanthatott a készülő Atomenergetikai Múzeumba. Süli János szerint néhá- nyan biztosan rábukkantak olyan berendezésekre, amelyekkel valaha dolgoztak. A társaság vezérigazgató-helyettese köszöntőjében rövid tájékoztatást adott a napi ügyekről: elmondta, az üzemA nyugalmazott kollégákat és családtagjaikat látták vendégül idő-hosszabbítás előkészítése a finisénél tart, 4 hónap múlva adják be az engedélykérelmet. Beszámolt arról, hogy a bővítéssel foglalkozó projektet teljes mértékben magához vonta a Magyar Villamos Művek, amely lépés várhatóan lendületet ad a programnak. A paksi atomerőműnek népes, 1800 fős nyugdíjas tábora van. Az egykori dolgozókról nem feledkeznek meg, de ilyen programra első ízben hívták őket A mai nyílt napnak, évekre visszanyúló hagyománya van. Minden esztendőben két környező település, ma Tengeüc és Hajós, lakossága ismerkedhet az erőművel. Vasárnap családi nappal folytatódik a sorozat:. ■ V. T.
