Tolnai Népújság, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-01 / 204. szám

2011. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 KORKÉP Trükkök helyett inkább éberség albérlet Ha nem körültekintő a bérbeadó, szorult helyzetbe kerülhet Egy szerződéses jogvi­szony keretében mindkét félnek vannak jogai és kötelességei. Előfordul azonban, hogy az egyik fél csak a jogokkal van tisztában, a kötelességek­kel nem. Venter Marianna A szerkesztőségünket felkereső olvasónk - nevezzük Erzsébetnek - tehetetlennek érzi magát Üre­sen álló lakását kiadta albérletbe, a lakó azonban nemcsak az írás­ba foglalt lakbért nem hajlandó kifizetni, hanem már több mint százezer forintos közműtartozást is felhalmozott. Amelyet a szolgál­tató éppen most készül levonni Erzsébet nyugdíjából. A lakó nem nyit ajtót, nem veszi fel a telefont, a levelekre nem reagál. Olvasónk kétségbe van esve, egyedül a la­kásba sem mer bemenni. Kezdjük azzal, milyen jogai és kötelességei vannak a kiadónak és az albérlőnek. Mit tehet a la­kástulajdonos, ha elégedetlen a másik féllel? Az albérletre az ingatlanbér­letre vonatkozó szabályok érvé­nyesek (1993. évi LXXVIII. szá­mú törvény). Ennek alapján az albérleti díjban a felek szabadon állapodnak meg, a lakás albérlet­■ Az első gyanús jelre lépni kell. be adásának érvényességéhez pedig elengedhetetlen a szerző­dés írásba foglalása. A bérlő a határozatlan időre kötött szerző­dést a hónap tizenötödik vagy utolsó napjára mondhatja fel, a felmondási idő tizenöt nap. Ám mi történik, ha a bérbe­adónak vannak problémái a bér­lővel? Nagyot téved az az ingat­lantulajdonos, aki úgy gondolja, saját lakásából könnyedén kite­heti a bérlőt, ha az nem fizet, vagy ha egyszerűen csak fól akarja bontani vele a szerződést. A valóság ugyanis az, hogy ha a bérlő önszántából nem költözik ki az ingatlanból, a tulajdonos általában csak lakáskiürítési per útján rakhatja ki - tudtuk meg Zsidákovits Zoltántól, egy ingatlaniroda vezetőjétől. Ő kö­zel húsz éve dolgozik a szakmá- | ban, minden, ingatlannal kap- £ csolatos kérdésben járatos, és az Erzsébetéhez hasonló hely­zettel már sokszor találkozott munkája során. Zsidákovits Zoltán a bérlő ki- tessékelésével kapcsolatban leg­inkább azt hangsúlyozza, hogy a tulajdonosnak érdemes már az első intő jelre lépnie.- Ha a bérlő nem fizet, de a tu­lajdonos kivár, könnyen meges­het, hogy a bérlő egyszerűen le­lakja a kaució összegét, és még azon felül is marad néhány hó­napot. Ilyenkor a tulajdonos örül, ha egyáltalán megszabadul a rossz bérlőtől, aki akár több hónapig is kihúzhatja fizetés nélkül. Az ilyen esetekkel ráadá­sul a rendőrség sem foglalkozik, hiszen az a bíróságra tartozik. Emiatt is fontos a közművek át­íratása a bérlő nevére, hiszen ha ez nem történik meg, a bérlő pe­dig kirakhatatlan, az esetleges díjtartozásokat a tulajdonoson hajtja be a szolgáltató. A másik gond a közös költséggel van, ezt ugyanis mindenképpen a tulaj­donoson vasalja be a ház - mondja. Zsidákovits Zoltán azt javasol­ja a bérbeadóknak, hogy minden­képpen tájékozódjanak a jöven­dő bérlőről. Miért akar ingatlant bérelni, honnan és miért költözik el. Ha egy másik bérlakásból köl­tözik, kérjük el az előző tulajdo­nos nevét, telefonszámát, és kér­dezzük meg, miért hagyta ott a la­kást az albérlő. Nem árt tudni, a bérlő hol dolgozik, hány gyerme­ke van, kikkel költözik be. Ha a jö­vendő bérlő gyanús, vagy bizony­talan válaszokat ad, inkább ne ad­juk ki a lakást. Ha megtörtént a kiadás, és a bérlő nevén vannak a közmű­vek, akkor is tanácsos legalább az első két-három hónapban megnézni, hogy rendben van-e minden, rendesen fizeti-e a re­zsit, és természetesen a bérleti díjat is. Az első gyanús jelre pedig azonnal fel kell keresni a bérlőt egy határozott ember társaságá­ban, és megbeszélni vele a to­vábbiakat. Tájékoztatni kell, hogy milyen jogi lépéseket lehet - és fogunk is, ha kell - tenni ve­le szemben, ha nem teljesíti a szerződési feltételeket. Ezt taná­csolhatjuk tehát Erzsébetnek is, és azt sem árt megfogadnia, hogy a jövőben bérbeadás ese­tén azonnal írassa a lakás köz­műszámláit az albérlő nevére. Van, ami költség, és van, ami nem az A bérbeadó magánszemély­nek mindig szem előtt kell tartania, hogy ha a rezsikölt­ségeket ő számlázza tovább a bérlőnek, akkor az is a be­vételének része, bármilyen adózási módot választ is. Ezért szokták inkább azt a megoldást választani, hogy a mérőórákat átíratják a bérl& re, így annak a nevére jön­nek a számlák, melyeket közvetlenül a bérlő fizet. Fon­tos tudnivaló, hogy a társas­házi közös költségekről nem állítható ki számla, mert an­nak elszámolása nem gazda­sági tevékenység, ezért a bér­lő nem tudja költségként el­számolni. A közös költséget csak úgy háríthatja át a bér­beadó az albérlőre, ha eleve beépíti a bérleti díjba. Jutalomtábor önismereti és közösségformáló tréninggel A jutalomtábor résztvevői paks-sóstó AII. Rákóczi Ferenc Általános Iskola húsz hátrányos, illetve halmozottan hátrányos ta­nulója tölthette a vakáció utolsó napjait Sóstón, a paksi gyermek- táborban. Volt ötödik, hatodik és hetedik osztályos diákok kaptak lehetőséget kedvezményes nya­ralásra, közülük is elsősorban gyapai, németkéri, valamint pusztahencsei gyerekek, de jó néhányan paksiak is. A szociális rászorultság mellett az iskolai teljesítmény is feltétele volt az üdülésnek. Csak olyan gyerekek mehettek, akiknek nincs igazo­latlan órájuk, a közösségi mun­kában is lehet rájuk számítani, illetve a tanulmányi előmenete­lük sem elégtelen. ■ Feltétel volt a megfelelő tanulmányi eredmény és a közösségi munka. Nagyné Pap Brigitta városi esélyegyenlőségi referens úgy tá­jékoztatott, hogy a jutalomtábo­rozás költségeit több forrásból te­remtették elő, az utazási költsé­geket az iskola alapítványa finan­szírozta, a gyerekek szállás- és étkezési díjának fedezetére a pol­gármesteri és alpolgármesteri keretből kaptak támogatást a vá­ros vezetőitől, míg a szülők által fizetett háromezer forint a kirán­dulás, fagylaltozás és ehhez ha­sonló kiegészítő programok költ­ségeit biztosította. Az öt nap tar­talmasán telt, a strandolás, sport- és kézműves-foglalkozások mel­lett önismereti, valamint közös­ségformáló tréningen is részt vet­tek a táborozok. ■ Vida T. A bérbeadáshoz elengedhetetlen a két fél kölcsönös bizalma, ezért érdemes tájékozódni az albérlőről Ha marad a száraz idő, nincs ok aggodalomra Ütőképes csapatot épít a tiszti főorvos kinevezés Közel két évtizede kötelezte el magát a népegészségügy mellett Társadalmi munkában szépül az udvar szekszárd Az idei nyár nem kedvezett a szőlőt károsító gom­bás megbetegedéseknek, a pero- noszpórának és a lisztharmat­nak. A forró nyári napokat ugyanis nem követték nagy eső­zések, amelyek táptalajt biztosí­tottak volna a kórokozóknak. A fürtöket károsító botritisz még előfordulhat, de csak akkor, ha tartós esős időszak köszöntene be, még a szüret előtt. A fentiek kedd délelőtt Szekszárdon, a Mé­száros Borházban rendezett nö­vényvédelmi konferencián hangzottak el, ahol a résztvevők a szőlő védelmével kapcsolatos legújabb technológiákról hall­hattak előadásokat, illetve lát­hattak bemutatót. ■ Venter M. Dr. Németh Lídiát a Tolna Me­gyei Kormányhivatal Népegész­ségügyi Szakigazgatási Szerve megyei tiszti főorvosának nevez­te ki Tóth Ferenc kormánymeg­bízott. Az újonnan kinevezett megyei tiszti főorvos nem újon­nan érkezett szakember a me­gyében, eddig is ő látta el ezt a feladatot, megbízotti státuszban. Dr. Németh Lídia belgyógyász szakorvos, a bonyhádi városi kór­ház-rendelőintézetben dolgozott 1993-ig, amikor is Bonyhád város tiszti főorvosa lett. Az ÁNTSZ Tol­na megyei intézetéhez 1999-ben került helyettes megyei tiszti főorvosnak, majd 2007-től he­lyettes regionális tiszti főorvos­ként dolgozott. A közigazgatási, közegészségtan-járványtani és megelőzőorvostan-népegész- ségtani szakvizsgák mellett négy külföldi tisztiorvosi képzésen vett részt, valamint több klinikai, illetve epidemiológiai tanfolya­mon. Szakmai munkáját számos elismerés övezi, és több nívós szakmai szervezet választotta tagjai sorába. Vezetőségi tagja a Népegészségügyi Tudományos Társaságnak és a Tisztorvosi Klub Egyesületnek. Megkérdeztük dr. Németh Lídi­át, nülyen szakmai célokat kíván megvalósítani munkája során.- Célom Tolna megye közegész­ségügyi-járványügyi biztonságá­nak fenntartásához olyan körül­mények megteremtése, melyben a munkatársaim nyugodtan, ma­gas fokú szakmaisággal végezhe­tik a ránk ruházott közegészség- ügyi, járványügyi, egészségfej­lesztési feladatokat. A regionális működésből jelentős - különösen a létszámot illetően - hátránnyal kikerült Tolna megyei szervezet munkáját úgy megszervezni és koordinálni, hogy minden szak­területen legyen az új kihívások­ra gyorsan reagáló ütőképes csa­patunk. A hatósági tevékenysé­günket - természetesen a jogsza­bályi előírásoknak megfelelően - igyekszünk mindenkor az ügyfe­leink megelégedésére végezni - jelentette ki a megyei népegész­ségügyi szakigazgatási szerv im­már kinevezett vezetője. ■ V. M. Dr. Németh Lídia hőgyész Társadalmi munkát vállalva, a szülők serénykedtek annak érdekében, hogy a hőgyészi Hunyadi lános tagisko­la diákjait a tanévnyitón meg­szépült környezet fogadja - tájé­koztatta lapunkat Stefánné Mé­száros Lívia tagintézmény-veze­tő. Az iskola szülői munkaközös­ségének szervezésében szomba­ton nyírták a füvet, gyomláltak, kapálták meg a tavasszal ülte­tett sövénysort, gereblyéztek és gyűjtötték össze a lehullott fale­veleket. A munkában az intéz­mény néhány pedagógusa és technikai dolgozója is részt vett. A délután közös vacsorával zá­rult, amellyel az iskola vendégel­te meg a szülőket. ■ H. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom