Tolnai Népújság, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-02 / 205. szám

2011. SZEPTEMBER 2., PENTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG EGYHÁZI TŰKOR 11 SST Mint a tűzbe dobott fadarab hivatás Hároméves kitérő után tért vissza az egyház szolgálatába hétvégén tartják szekszárd Az idén szeptember 3-án és 4-én tartják a szekszárdi Remete kápolna Kisboldog- asszony búcsúját. Szombaton dél­től 5 óráig szentségimádási órák lesznek a Belvárosi templomban a lelkiségi csoportok vezetésével, majd délután 5 órakor gyalogme­netben indulnak a hívek a kápol­nához, imádkozva, énekelve, Ud- vardy György megyés püspök ve­zetésével. Este 6 órakor kezdődik a püspöki szentmise, amit ke­resztúti ájtatosság és szentség- imádás követ este 9 óráig. Szep­tember 4-én, vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a Rózsafüzér imádság, fél 11-kor pedig a püspö­ki szentmise Bíró László püspök vezetésével, utána indul a szent­ségi körmenet - tudtuk meg Bacsmai László plébánostól. ■ Barsi Balázs Sümegen is díszpolgár lett A Szent István tiszteletére bemu­tatott ünnepi szentmisén vette át díszpolgári címét Barsi Balázs, a sümegi ferences kolostor gvárdi- ánja. A kitüntetett szűkebb pátri­ánkban, Sióagárdon született, 1964-ben lépett Szent Ferenc rendjébe, negyven éve Sióagárdon szentelték pappá. Tévé- és rádió­műsorok rendszeres szereplője, 1997-től él Sümegen. A ferences közösség élén lelkigyakorlataival, szentbeszédeivel, a ferences kegy­templomban zajló liturgikus ese­ményekkel az ország minden ré­széről vonzza a zarándokokat a városba. Nem ez az első díszpol­gársága, 2005-ben Sióagárd is ez­zel a címmel tüntette ki. ■ Barsi Balázs Új káplán kezdte meg szolgálatát a szekszárdi plébánián. Barics Gábri­elt júniusban szentelte pappá Udvardy György a Pécsi egyházmegye püs­pöke. Wessely Gábor A katolikus , lelkipásztorok, a te­ológia elvégzése után - pappá szentelésük előtt - általában egy­éves plébániai gyakorlatot sze­reznek, diakónusként. Barics Gábrielt 2005-ben szentelte dia­kónussá az akkori pécsi püspök, Mayer Mihály, és Bolyba helyez­te. Ám a fiatalember szerelmes lett. Időt kért a püspöktől, hogy tisztázhassa magában: vállalja-e a papi hivatást. Lelki gyötrődésekkel teli hóna­pok, évek következtek. Mint mondja: a párkapcsolatot sem tudta igazán jól folytatni, mert mindig az járt a fejében, hogy Is­ten ajándékát visszadobta. Pécs­re költözött és alkalmi munkák­ból élt. Ereszcsatornákat forrasz­tott, aztán a horvát nemzetiségi iskolában helyezkedett el, portás­ként. Nem estek nehezére ezek a feladatok, hiszen volt hegesztő, karosszériás végzettsége és nyelvtudása is. A horvát határ mellett, egy, jobbára horvátok lakta faluban, Felsőszentmártonban nőtt fel Barics Gábriel. Kicsi a világ: a te­lepülés plébánosa a jelenleg Szekszárdon szolgáló Bacsmai László volt. Ő fordította az amúgy templomba nemigen járó fiú fi­gyelmét Isten felé. Barics Gábri­el inkább csak a helyi szokások­nak éngedve, mint meggyőző­désből, a bérmálkozására ké­szült. S a felkészülés olyan jól si­került, hogy a végén már elját­szott a gondolattal: mi lenne, ha ő is pap lenne? Megfogták a plébános gondolatai, melyek számára leg­fontosabb üzenete az volt, hogy sokkal jobb adni, mint kapni, és az igazi boldogság a másokért élés. Bacsmai atya álláspontja sze­rint három dolog szükséges ah­hoz, hogy valaki a papi pályára lépjen: 1. akarja ő, 2. akarják, al­kalmasnak tartsák rá a hívek, 3. akarja, hívja Isten. Az első kettő megvolt. Legalábbis úgy érezte Barics Gábriel bólyi, felsőszentmártoni és siklósi szolgálat után került Szekszárdra, káplánnak Már az inter­netnek is van védőszentje: Szent Izidor. Barics Gábriel, aki a bérmálás után rendszeresen ministrált a felsőszentmártoni templomban, és egyre jobban elmélyedt a hit­ben. De Isten hívását még nem érezte. Ám egy napon, a pécsi pá­los templomban egy Szent Páltól való idézetet adtak a kezébe, ami egy az egyben neki szólt: „Akiknek nem hir­dették, majd meglát­ják, s megértik majd, kik hírét sem hallották”. Megérin­tette ez a sorsdöntő mondat. Nem volt jó tanuló, ezért a szü­lei ipari iskolába íratták. Autóka- rosszéria-lakatos lett. Nem sokat dolgozott a szakmájában; jelent­kezett a pécsi hittudományi főis­kolára, és el is jutott a diakónus- ságig. Akkor jött közbe a szere­lem. Sokszor eszébe ötlött az Névjegy BARICS GÁBRIELT 2011. június 25-én szentelte pappá Udvardy György megyés püs­pök. Kápláni szolgálatát Szekszárdon kezdte meg. A LELKIPÁSZTOR 1981-ben szü­letett Szigetváron. Egy többsé­gében horvátok által lakott Dráva menti faluban, Felsőszentmártpnban nőtt fel. Karosszérialakatosnak tanult Pécsen, később elkezd­te a hittudományi főiskolát a baranyai megyeszékhelyen. Diakónussá 2005-ben szen­telték. Ezután egy kis kitérő következett, melynek során jobbára fizikai munkából élt. Egyházi szolgálatba 2009- ben tért vissza. egyik szemináriumi tanárának hasonlata, aki szerint a papi hi­vatás olyan, mint egy tűzbe do­bott fadarab. Ha kiveszik, már semmire nem jó. Az a dolga, hogy másokért égjen. Három év kihagyás után tért vissza az egyház szolgálatába Barics Gábriel. Felsőszentmár- tonba, aztán Siklósra helyezték diakónusnak, a mostani, júniusi papszenteléséig. A kápláni szol­gálatot Szekszárdon kezdte. Imádságos életet él, de a modern technika sem idegen számára, rendszeres internethasználó. Hangsúlyozza: tévednek, akik az egyházat internetellenesnek gondolják. Okosan, jól és jóra kell használni a világhálót! Léteznek papi fórumok, sőt már védő­szentje is van az internetnek: Szent Izidor. A nomád körülmények között is jól érezték magukat cserkészet Együtt építették fel a tábort, verték fel a sátrakat, alakították ki a zuhanyozót Tizennégy éve szervezi a nagy nyári tábort a pincehelyi cser­készcsapat vezetője, Kari An­dor. Ezúttal is a beíecskai erdő­ben verték fel sátraikat, de most kissé eldugottabb részen, a kö- vesúttól távolabb. Az idén is Sze­med Sándor, Be- lecska újonnan megválasztott pol­gármestere volt a legfőbb segítőjük. Rajta kívül még nagyon sokan támogatták, hogy a gyerekek tartalmas he­tet tölthessenek együtt. Közel hetvenen voltak, televízió, szá­mítógép nélkül. A jó levegő és a környezet mindent pótolt, mondta Kovács lózsef pálfai A jó levegő, szép környezet min­dent pótolt. hitoktató. A cserkészet alappil­lére a hit, ezért minden reggel, este és ebédnél is imádkoztak, többször volt tábori mise, me­lyet Hegedűs János tamási, Si­mon János pincehelyi és Bodor Kornél simontornyai plébános celebrált. Önálló, nomád életet éltek, mely­ben mindenkinek, a 9 évestől a 60 évesig megvolt az önálló felada­ta. Együtt építették fel a tábort, verték fel a sátrakat, alakítot­ták ki a zuhanyozót, melyet a négy fa köré kifeszített sötét fó­lia határolt, és raklapon állva, öntözőkanna segítségével tu­soltak. Tartalmas, szép hetet töltöttek el együtt a cserkészek A táborban újra találkozhat­tunk Magyar Lászlóval, a Tá­borkereszt országos vezetésé­nek tagjával, aki elismeréssel beszélt a tábori életről, az ösz- szefogásról, a kitűnő progra­mokról. A nap fénypontja álta­lában az esti tábortűz volt. A reggel kiadott témáról kel­lett a rajoknak verses, zenés összeállítást készíteniük és elő­adniuk, ez fejlesztette szellemi­ségüket, előadókészségüket. A nevelést jól szolgálta az önálló­ságra sarkalló saját világ, a tá­borépítés. Mindezt az iskola­padban nem lehet megtanulni, ezért is fontosak az ilyen és ha­sonló nyári táborok. ■ Varga László Bonyhádon készültek fel az evangélikus lelkészek bonyhád A Magyarországi Evangélikus Egyház min­den egyházkerületének lel­készei Bonyhádon gyűltek össze augusztus 23. és 25. között, hogy együtt készül­jenek a következő munka­évre. A háromnapos konfe­rencia mottója: „Uj bort régi tömlőbe?” volt. (gy) Támogatókra számít az iskolások imacsoportja BUDAPEST Augusztus 18-án, csütörtökön délben a szek­szárdi Szent József Katolikus Iskola diákjai Helfenbeinné Marika vezetésével imádkoz­ták el a Világosság Szentol­vasóját, a Mária Rádió buda­pesti kápolnájában. Eddig az utazás költségeit az iskola, il­letve a diákok szülei állták. Az imacsoport örömmel ven­né, ha a havonta ismétlődő utazás finanszírozására tá­mogatók jelentkeznének, (gy) Régóta nem jár a tolnai toronyóra tolna Tíz óra tíz percet mu­tat a tolnai katolikus temp­lom toronyórája, de már leg­alább egy éve. A plébánián érdeklődésünkre elmond­ták, hogy azóta van problé­ma az órával, amióta mobil­telefon-átjátszó adót szerel­tek fel a toronyra. Azt is kö­zölték, hogy az óra a város­hoz tartozik, ez ügyben for­duljunk az önkormányzat­hoz. Ezerné dr. Huber Éva jegyző érdeklődésünkre azt mondta, hogy a város meg­javíttatja majd az időmérő szerkezetet, (sk) Ozorán bekerítették az egyházi temetőt ozora Farkas József katoli­kus plébános kezdeményezé­sére, lakossági összefogással elkészült a temető kerítése. A kerítésdrótot a lakosság vásárolta meg, míg az oszlo­pok felállításában és a drót kifeszítésében, rögzítésében a hívek mellett a közhasznú munkások is segítettek. To­vábbi tervük a temető éjsza­kai bezárása, hogy a vandá­lok ott ne garázdálkodhassa­nak, ne tűnjenek el a virá­gok, koszorúk, gyertyák és kegytárgyak, (vl) Templomuk évfordulóját ünnepük Becsen A decsi katolikus hívek ebben az évben ünnepük templomuk fel­szentelésének 80. évfordulóját. Az egyházközség egész éves prog­ramsorozattal készült az ese­ményre. Előadást és ünnepi szent­misét tartanak a templomban szeptember 10-én, szombaton. Délelőtt 10 órakor Garadnay Ba­lázs pécsi püspöki helynök tart előadást a keresztény családról. Utána 11 órától gyóntatás lesz, közben közös imádság. Az ünne­pi szentmise 11.30-kor kezdődik, a Decsen szolgált papok részvételé­vel. A szentmise végén a megje­lenteket agapéra hívják a temp­lom előtt felállított asztalokhoz - tudtuk meg Kocsis László decsi di­akónustól. ■ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom