Tolnai Népújság, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-02 / 205. szám

2 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK BONYHAD ES TÉRSÉGÉ HIESAV Megszépült a település a rendezvény kezdetére miszla Összefogott a telepü­lés, hogy megszépítsék a fa­lut a szombati szüreti feszti­válra. Az Együtt Miszláért Egyesület felhívta a lakók fi­gyelmét, aki tudja, vágja le a füvet a portája előtt, ehhez a benzint, olajat illetve a fű­kaszába való damilt is az önkormányzat biztosította. Utóbbi gondoskodott arról is, hogy a közterületeken, is le legyen vágva a fű. (má) Báloztak, hogy segíthessenek varsád Idén 11 rászoruló is­kolást támogatott a varsádi roma kisebbségi önkormány­zat azzal, hogy megvásárolta számukra az iskolai füzetcso­magot - tájékoztatott Andrá- siné Szakály Ildikó, a kisebb­ségi szervezet elnöke. A ro­ma önkormányzat augusz­tusban jótékonysági bált ren­dezett, ennek bevételéből fi­zették ki a csomagokat, (sk) Szociális fpldprogramra pályázott Ocsény őcsény A szociális fóldprog- ramban való részvételre nyújtott be pályázatot az ön- kormányzat. A tervek sze­rint 8 embernek biztosítaná­nak munkát. A megművelés­re szánt terület az úgyneve­zett volt „fáskert” lenne. A pályázatot már befogad­ták, kedvező elbírálás esetén októberben indulhat a prog­ram. A támogatás mértéke kétmillió forint lehet, (he) Meglepetés érte őket a tanévnyitó ünnepségen simontornya A tanévnyitó ünnepségen a hulladékgyűj­téssel foglalkozó cég képvi­selője bejelentette, a papír­gyűjtési versenyben a 2. he­lyen végzett az általános is­kola, ezért 30 ezer forint ju­talmat adott át Tóthné Un- ghy Ilona igazgatónak, (vl) TISZTELT OLVASÓINK! A lap előfizetésével, kézbesítésé­vel kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék Bonyhád ügynökségvezetőjét: _________Varga Imre_______ Mi ért távoztak külföldre? film A szétszóródott bonyhádi zsidóság képviselőit kereste fel 06-30/317-0407 Továbbiak a TEOLhu hírportálon Illés Éva néhány olyan emléktárggyal, melyeket a zsidósággal kapcsolatos bonyhádi kiállításon is láthatott a közönség Hatvanórás filmanyagot vett fel a bonyhádi zsidó­ság szétszóródott, még élő tagjairól Illés Éva. A tanárnő Jeruzsálemben és New Yorkban is járt, faggatni a visszaemléke- zőket. Wessely Gábor Virágzó zsidó közösség élt a há­ború előtt Bonyhádon. A holo­kauszt után a szó szoros értel­mében hírmondó is alig maradt közülük. Illés Éva ezeket a hír­mondókat kutatta fel. Helyben, Pécsen, Budapesten, Izraelben és New Yorkban. A középiskolai matematikatanár célja, hogy egy film szülessen abból a hat­vanórányi nyersanyagból, amit felvett. Könyvtári és levéltári kutató­munkával derítette ki, hogy a hajdani két bonyhádi hitközség mintegy 12Ó0 lelket számlált. A kialakult gyakorlat szerint a svá­bok foglalkoztak a környéken a földműveléssel, állattenyésztés­sel, a zsidó kereskedők pedig fel­vásárolták a terményeket, ter­mékeket, és eljuttatták a bel- és külföldi piacokra. A múlt áttekintése után a je­lenre irányította figyelmét a bonyhádi tanárnő. Mi történt ezekkel az emberekkel? A holokausztot mintegy 170-en él­ték túl. Azok többsége sem Bony­hádon folytatta az életét. Itt már csupán két idős zsidó ember él. Pécsre és Pestre egy-egy család költözött, Jeruzsálemben közel húsz, New Yorkban mintegy hat­vantagú közösséget talált. Eluta­zott ugyanis a külföldi helyszí­nekre is, jegyzetelt, videófelvéte­leket készített, összesen 25 sze­mélyt szólaltatva meg. Olyasfaj­ta film elkészítését szeretné meg­valósítani, mint amilyet Sára Sándor forgatott a bukovinai szé­kelyekről. Hiteleset, érdekeset. Mentve, ami még menthető, ameddig vannak visszaemléke­zők. Ehhez persze társak, a vá­gásban, filmgyártásban jártas szakemberek kellenek, és támo­gatókra, pénzre is szükség lesz. Izraelben 2009-ben, az USA- ban pedig most, 2011 nyarán járt. Úgy érezte, hogy az idővel fut versenyt. De végül is sikerült egy elég tartalmas anyagot ösz- szeszednie. Családoknál lakott, nem szállodában, így megismer­te hétköznapi életvitelüket is. A beszélgetések magyarul folytak. Útjairól hozott több jellegzetes tárgyat, melyek a Völgységi Mú­zeum egy időszaki kiállításán is láthatóak voltak. A kutatómunka során az egyik legérdekesebb, szinte mindenki­nek feltett kérdés így hangzott: Menekültként hagyták el az or­szágot. Szívesen fogadták, bár fájó az emlékek felidézése a legtöbb interjúalany szíve­sen fogadta a történetükre kí­váncsi tanárnőt. Sok idős em­bernek azonban nagy lelki megrázkódtatást okozott a ré­gi, fájó emlékek felidézése. Sajnos olyan eset is előfor­dult, hogy egy interjúalany a megbeszélt találkozás előtt nemsokkal meghalt. Összessé gében Illés Éva úgy érzi, hogy megérte a fáradozást ez a gyűjtőmunka. Olyan anyagot szedett össze, az idővel is ver­senyezve, amilyenre többé nem lesz lehetőség. miért nem Bonyhádon folytatták az életüket? S a válasz erre meg­lepő módon az volt, hogy a távo­zás nem gazdasági okokra vezet­hető vissza. Azért mentek el - többnyire külföldre -, mert nem látták biztosítva azt, hogy ápolhatják a hagyo­mányaikat A zsidó­ság törekszik egyfajta autonómi­ára. A gyerekek oktatásától az idősek gondozásáig minden té­ren megvannak a saját, évszáza­dok során kialakult szokásaik. Szeretik megtartani a vallási ün­nepeket - többek között a szom­batot -, és nehezen viselik, ha eb­be az állam, a politikai hatalom bele akar szólni. Márpedig a há­ború utáni Magyarországon nem arról voltak híresek a hatalom­gyakorlók, hogy békén hagyják a másként élőket, másként gon­dolkodókat. Ezért a bonyhádi zsi­dók többsége politikai menekült­ként hagyta el az országot. Összesen 25 interjút készített Illés Éva Ország Magyarország Izrael Megszólalók száma 5 _____ 10 U SA 10 Az oltár már kész, kápolna epul koreje a kórházban bonyhád Kápolna épül a bony­hádi kórház területén. Az ötlet­gazda, dr. Illés Ildikó gyakran ta­pasztalja, hogy a kiszolgáltatott, sokszor magára maradt beteg embernek lelki támogatásra, lel­ki vigaszra is szüksége van. So­kán fordulnak Isten felé életük nehéz periódusaiban. Egyre több kórházban van már kápolna, imaszoba, ahol a hit gyakorolha­tó. Bonyhádon, a kórház parkjá­ban is felépül hamarosan Isten hajléka. A kórház, a város vezetői és a helyi lelkipásztorok is az ügy mellé álltak. Elhatározták, hogy önkéntes felajánlásokból építe­nek egy mintegy 30 négyzetmé­teres kápolnát. Persze a folyamat hosszadalmas, a terveztetés és az engedélyeztetés is időigényes. Pénzt nem gyűjtenek, csak anyagot és társadalmi munkát várnak. A betonozástól az oltár­képig minden adományokból ké­szül, adományozóknak köszön­hetően kerül az építménybe. Ka­tolikus kápolna születik, de ter­mészetesen ökumenikus célokat szolgál majd. Más felekezetitek is tarthatnak benne istentiszte­leteket. Sok részlet még tisztázandó a megvalósítást illetően. Ami már biztos: a szárnyasoltár Stekly Zsuzsa munkája lesz. A részben azsúr-, részben rekeszzománc technológiával készült alkotást - melynek eszmei értéke három­millió forint - a helyi zománc­műves már fel is ajánlotta a leen­dő kápolna javára. Egy barátnője azt mondta Stekly Zsuzsának, amikor elké­szítette a kompozíciót: ez olyan gyönyörű, hogy egy kápolnát kel­lene köré építeni. S lön. ■ W. G. A leendő kápolnába szánt oltár Visszahúzta őket a szívük a falucskába találkozó Nyolcvanan idézték fel Kisvejkén töltött gyermekkoruk emlékeit KISVEJKE - Megható érzés volt kö­szönteni azokat a barátokat, akik­kel együtt töltöttük a gyermekko­runkat. Jó volt felidézni a közös emlékeket - mesélte dr. Füller Imre, a Régi Kisvejkeiek Találko­zójának egyik szervezője. A na­pokban zajlott programon azok vettek részt, akik a településen születtek, vagy nevelkedtek. Ösz- szesen nyolcvanan üdvözölték egymást a völgységi falu művelő­dési házában. Höfler József pol­gármesterköszöntő szavai után a résztvevők elsétáltak szülői há­zukhoz, szemügyre vették, hogy mi változott a községben, amióta másfelé vették az hányt. Ezt kö­vetően vacsora és fényképnéze­getés volt napirenden.- Az est üde színfoltja volt, hogy a körünkben tudhattuk Far­kas Jánosné tanárnőt is - mond­ta dr. Füller Imre. - Ugyanis az akkori általános iskolában az ő intelmeit, tanácsait megfogadva vettük az akadályokat - ecsetelte a Magyartarka Tenyésztők Egye­sületének ügyvezető igazgatója, aki 1985-ben költözött el Kis- vejkéről. Beszámolója szerint re­mek hangulatban telt az ese­mény, amelyet öt évvel ezelőtt szerveztek meg először. A prog­ram sikerén és összekovácsoló szerepén felbuzdulva úgy döntöt­tek, hogy ezentúl kétévente ran­devúznak majd a vejkei gyöke­rekkel rendelkező barátok. ■ Vízin B. Csak egyetlen napirendnél merült fel nézetkülönbség Jól sikerült a program, voltak, akik több évtized után találkoztak ismét bonyhád Az őszi ülésszak első képviselő-testületi ülésén tárgyalt 12 napirendi pont egyike sem idé­zett elő heves szócsatákat a grémi­um tagjai között szer­dán. Csupán a Bony- ■ Minden hádi Oktatási Neve- jesztést lési Intézmény (BO- gattak. NI) Szervezeti és Mű­ködési Szabályzatának (SZMSZ) módosításáról szóló előterjeszté­sénél időztek hosszasabban elfo­gadása előtt. Szabó Gábor függet­len képviselő azt szorgalmazta, hogy az Arany-iskola bezárásával átszervezett BONI jelenlegi veze­tési struktúráját alakítsák át. Va­gyis, vizsgálják meg, hogy tovább­ra is szükség van-e külön főigaz­gatói és annak helyettesi státuszá­ra. Szerinte különösen utóbbi vált feleslegessé, mivel azt a mamutin­tézmény székhelyén lévő, Széche- nyi-iskola igazgatóhelyettese is el tudná látni. Potápi előter- Árpád János polgár­támo- mester a napirend témájára emlékez­tette a képviselőt: nem a BONI vezetési struktúráját tárgyalják, hanem a működési szabályzatát. A tanév felénél, a megváltozott helyzetről begyűjtött tapasztalatok birtokában lehet személyi kérdésekről vitatkozni, de most nem ez a téma - szögez­te le. Megjegyezte, elégedett a BO­NI vezetőivel, akik alaposan kive­szik részüket a napi operatív fel­adatokból is. ■ V. B. t < 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom