Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)

2011-08-06 / 183. szám

■ng KOZELET Egy kijevi bíróság elrendelte tegnap Julija Timosenko őrizetbe vételét. A volt ukrán kormányfőt azzal vádolják, hogy előnytelen gázszerződé­sek megkötésére adott önkényesen engedélyt. Timosenko azzal gyanúsítja a bíróságot, hogy valójában Viktor Janukovícs elnök megbízásából jár el. HIRSAV Ha nem kapnak pénzt, szétszerelik a konyhákat napokon belül leszereli több mint 30 Pest megyei középiskola és szociális in­tézmény konyhájának be­rendezéseit a korábban köz- étkeztetési, majd tálalási fel­adatokat ellátó HunGast Kft., ha nem kap pénzt a csaknem 1,2 milliárd forint­nyi tartozást felhalmozó megyeházától. Civilszervezetek kormánypórázon? az MSZP új koncepciót vár a kormánytól a civil szféra szabályozására, a kabinet által társadalmi vitára bo­csátott tervezet ugyanis az új regisztrációval lehetősé­get adna a civilek kormány­zati kontroll alá vonására, és jelentősen csökkentené a közhasznú szervezetek szá­mát - mondta Lendvai Ildi­kó, az MSZP képviselője. Paul Lendvai cáfolta az újabb iigynökvádat szemenszedett hazugság­nak minősítette a Magyar Nemzetben megjelent állítá­sokat Paul Lendvai. A lap azt írta, hogy a Cole Michael fedőnéven dolgozó Lendvai a titkosszolgálat egyik leg­jobb társadalmi kapcsolata volt. „Nem volt semmilyen kapcsolatom a kommunista titkosszolgálattal, Magyaror­szágon csak a televíziónak dolgoztam, írásaimat pedig évtizedeken keresztül publi­kálta a Szabad Európa” - mondta Lendvai. Lendvai: Nem volt kapcsolatom! Navracsics átment a vizsgán négyszemközt Orbán Viktor elégedett a közigazgatási tárcával Megmarad a vedett kor és a kismamák segítése A miniszterelnök tegnap megkezdte a kormányta­gok értékelését. Bevált a kormányzati struktúra, ezért nem valószínű a szerkezeti vagy személyi változtatás. Vég Márton Navracsics Tibor miniszterel­nök-helyettessel találkozott első­ként Alcsútdobozon Orbán Vik­tor, hogy a kormány munkáját értékeljék. A miniszterelnök sportos szerelésben érkezett a négyszemközti találkozóra, ahol a következő fél év feladatairól be­széltek. „A miniszterelnök elé­gedett a közigazgatási tárca el­múlt egyéves munkájával, és nem tervez a közeljövőben átala­kításokat az apparátusban” - számolt be Navracsics Tibor. A belpolitikán kívül megvitatták az euróövezet, a világgazdaság és az egyre bizonytalanabbá vá­ló nemzetközi környezet kap­csán felmerülő teendőket, ame­lyek adott esetben a közigazga­tást is gyors reagálásra késztet­hetik a nemzetgazdaság, illetve a lakosság védelme érdekében az esetleges kedvezőtlen nem­zetközi fordulatokkal szemben. Kitértek a romastratégiából adó­dó következő lépésekre, illetve a nemzetiségiekkel, egyházakkal, civilszervezetekkel kapcsolatos kérdésekre is. „Az egyik legna­gyobb soron lévő feladat a járá­sok kialakítása. A terv szerint augusztus végéig a faladatok sorrendjét terjeszti a tárca a kor­mány elé, és ősszel szeretnénk megnyitni a járásokról szóló vi­tát, ami részben politikai, rész­ben közigazgatási egyeztetést je­lent” - mondta Navracsics. Hoz­zátette: a most körvonalazódó el­képzelés alapján 160-180 körül alakul majd a járások, az egyéni választókerületek száma, ha a vegyes rendszer megmarad, en­nél kevesebb lesz. Jó lenne, ha a járási és a választókerületi ha­tárok valahogy egymásra épül­nének” - fejtette ki a miniszter­elnök-helyettes. Orbán szeptem­Navracsics Tibor munkáját értékelte először a kormányfő, aki szeptemberig minden tárcavezetővel találkozik bérig valamennyi tárca vezető­jével találkozik négyszemközt, az elmúlt év értékelése és a kor­mány előtt álló feladatok megvi­tatása céljából. Kivétel Semjén Zsolt minisz­terelnök-helyettes. Orbán Viktor tavaly augusztusban végigláto­gatta az egyes tárcákat, ahol az államtitkárokkal is elbeszélge­az MSZP sürgeti, hogy a kor­mány közölje, milyen közfel­adatokat kíván államilag el­látni, és milyen feladatokat akar továbbra is az önkor­mányzatokra bízni. „Csak annyi látszik, hogy 160-200 új állami hivatal jön létre, ezek jelentős feladatokat vesznek át az önkormányza­tett. A mostani beszélgetések annyiban lesznek mások, hogy most nem ő látogat el a tárcák­hoz, hanem a miniszterek kere­sik fel a kormányfőt. A beszélge­tések alapján dönthet Orbán Viktor arról, hogy hozzányúl-e a kormányzati struktúrához, és ha igen, akkor hol. „A struktúra bevált. Jól mennek a dolgok, toktól. Azt azonban nem tud­ni, hogy a legfontosabb köz­szolgáltatások - a közokta­tás és a szociális ellátás - maradhatnak-e az önkor­mányzatoknál, vagy állami irányítás alatt távolabb ke­rülnek a választópolgároktól” - mondta Lamperth Mónika MSZP-s politikus. ezért nem kell változtatni” - mondta Szijjártó Péter, a minisz­terelnök szóvivője. A sajtóhírek­ben eddig többek között Réthe­lyi Miklós nemzeti erőforrás mi­niszter, Hoffmann Rózsa okta­tási államtitkár, illetve Martonyi János külügyminiszter távozása is felmerült. „A centrális politikai erőtértől ma messzebb vagyunk, mint ahogy ezt egy évvel ezelőtt gon­doltuk. A második Orbán-kor- mány struktúrája a várakozá­soktól eltérően nem mentesítet­te a miniszterelnököt a napi ope­ratív ügyek kezelése alól” - ma­gyarázta Török Gábor. A polito­lógus szerint a nemzeti és a szo­ciális konzultáció, bár bizonyos szempontból ügyes, de mégis­csak politikai kommunikációs eszköz, tartalmi értelemben nincs hatása a kormány műkö­désére. A szocialisták a részletekre kíváncsiak Az új munka törvénykönyve ter­vezetéhez 150 érdemi észrevétel érkezett a pénteki határidőig - közölte a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium, amely a jövő héten a szakszervezetekkel és a munka­adókkal is megvitatja a készülő kódexet. A tárca hangsúlyozza: az új Mtk.-t széles körű konzultáció­sorozatot követően nyújtja be a kormánynak, amely várhatóan ősszel dönt a tervezetről, és ez­után kerülhet az Országgyűlés elé. Az NGM beépíti a készülő Mtk.-ba a szociális konzultáción született döntéseket, vagyis a vé­dett kor intézményét, valamint a kismamák munkajogi védelmét. „Megerősítjük a munkavállalók személyhez fűződő jogainak vé­delmét, illetve az életkor előreha­ladtával nem csökken a szabad­napok száma” - közölte a tárca. A szakszervezetek szerint viszont csökkenhet a munkahelyek szá­ma, könnyebb lesz elbocsátani a munkavállalókat, kevesebb sza­badnap jár a fiatalabbaknak, és bizonyos munkakörökben csök­kenhetnek a fizetések. ■ Baka: Napról napra nó a bizonytalanság Egyszerre dicséri és bírálja a kor­mányt az Országos Igazságszol­gáltatási Tanács (ÓIT) éves beszá­molójában Baka András. A Leg­felsőbb Bíróság elnöke kifejezet­ten jónak nevezte a decemberi, igazságszolgáltatási törvénymó­dosítást, de ismét kritizálta az al­kotmányozást és a bírók korai nyugdíjazását. Baka szerint csak reménykedni lehet abban, hogy az új bírósági törvény előtt lesz egyeztetés, ami az új alaptörvény készítésekor hiányzott. Úgy véli, nem derült ki, milyen elképzelé­sek vannak a bírósági szervezeti rendszerről, ezeket egy ősszel megalkotandó sarkalatos tör­vényre hagyták. így azonban a bí­rósági szervezetben napról napra nő a bizonytalanság. ■ Sehol a világon nem várják tárt karokkal a bevándorlókat elutasítás Jövőre több mint 370 millió eurót szánnak az uniós határvédelemre - Féltik a munkahelyeket A világ állampolgárainak közel a fele úgy látja, hogy a bevándor­lás negatívan hatott országára - adta hírül az Ipsos nemzetközi közvélemény-kutató globális je­lentésére hivatkozva a cana- da.com hírportál. A megkérdezet­tek 45 százaléka negatívan nyi­latkozott a bevándorlás hazájára gyakorolt hatásairól, s mindössze 21 százalék gondolta úgy, hogy a folyamat pozitívan hatott orszá­gára. A kutatásban részt vevők 29 százaléka semleges álláspon­tot képviselt. A leginkább elutasí­tók Belgium (72 százalék), Dél- Afrika (70), Oroszország (69), Nagy-Britannia és Törökország (57 százalék) állampolgárai a fel­mérés készítői szerint. Gazdasá­gi szempontból a törökök (86 szá­zalék), a belgák (60) és a magya­rok (57) kifogásolták leginkább a nemzetközi migráció hatásait, a megkérdezettek 48 százaléka pedig úgy foglalt állást, hogy a bevándorlók jelenléte megnehe­zíti a munkaerőpiacon való elhe­lyezkedést. Ahol magasabb szín­vonalú az oktatás, ott nagy való­színűséggel sokkal többen fogad­ják el a külföldi állampolgárok je­lenlétét. Az Európai Bizottság 370,1 millió eurót oszt szét 2012-ben a Külső Határok Alap (KHA) ke­retében a tagállamoknak, illetve a schengeni övezeten kívüli EU- tagállamoknak - közölte a tes­tületpénteken Brüsszelben. Ma­I u. Észak-Afrikából áradnak a Földközi-tengeren át a menekültek Európába. Nem szívesen látják őket gyarország 2011-ben csaknem nyolcmillió eurót kapott határ­védelemre, míg 2012-ben ez az összeg várhatóan több mint 10,5 millió euró lesz. Kiemelt támo­gatásban részesülnek azok az országok, amelyek földrajzi helyzetüknél fogva komoly ki­hívásokkal szembesülnek a be­vándorlás miatt, így Olaszor­szág például 52,8 millió, Görög­ország 44,7 millió, míg Spanyol- ország 48,2 millió eurót kap az alapból. „A politikai üldözötte­ket be kell fogadni, de azok kö­zé tartozom, akik nemet mon­danak a gazdasági migránsok befogadására” - fogalmazott korábban Orbán Viktor kor­mányfő. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom