Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)

2011-08-30 / 202. szám

2011. AUGUSZTUS 30., KEDD GAZDASÁG 7 Hatni kezdett az ösztönzés munkaerőpiac 42 ezerrel többen állásban - Elhelyezkedni még nehéz Az Audi győri gyárába biztos sokan szeretnének bejutni. Régóta hallani, hogy a nyugati megyék nagyítóval keresik a jól képzett szakembereket JÓ TANÁCS Beomlottak a nemrég készült síremlékek kegyelet Olvasónk 2000- ben és 2002-ben egy-egy síremléket csináltatott. A régebbi tavaly, az újabb idén beszakadt. A hölgy azt kérdezi, hivatkozhat-e garanciára a sírkövesnél, aki azt ajánlotta, kedvez­ményes áron újra elkészí­ti a síremlékeket. ne NYUGODJON bele a kedves olvasó abba, hogy újra fizet­nie kelljen a síremlékekért. A fogyasztóvédelmi hatóság­nál érdeklődni lehet, mennyi a jótállási, illetve szavatossá­gi ideje egy síremléknek. Ér­demes ezt megtudakolni, mert például egy építkezés­nél is más elbírálás alá esik az építőanyag, mint az egyéb tartós fogyasztási cikkek. Utóbbiakra köztudottan egy év jótállás és két év szava­tosság érvényes, míg az előbbiek esetében ez hosz- szabb idő. Egy lakóháznak nem csupán három évig kell kibírnia. ugyanez a helyzet a sírkö­veknél is. Amint a hölgy ír­ja, a temetőben vannak húsz-harmincévesek, ame­lyeknek semmi bajuk. Más­felől a vállalkozótól hibás teljesítés miatt kártérítést lehet követelni. A sírköves vagy díjtalanul kijavítja a rossz munkát, vagy vissza kell adnia a szolgáltatás árát. Nyilvánvalóan azért próbálkozik az olvasónk ál­tal említett megoldással, hogy kétszer is kereshessen egy üzleten. Ezt nem sza­bad annyiban hagyni. ha A HÖLGY nem tud zöld ág­ra vergődni az iparossal, ak­kor a bírósághoz vagy a lakó­hely szerinti békéltető testü­lethez fordulhat. Az ő vizsgá­latuk és eljárásuk ingyenes. Olvasónk küldhet ügyvéd ál­tali felszólító levelet a hibás teljesítés kijavítására. Ez ha­tásos, és jóval kevesebbe ke­rül, mint újracsináltatni a síremlékeket. ■ Rados V. kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Javulásról tanúskodnak a friss munkaügyi adatok, de egyelőre elsősorban az ak­tivitás nő. A munkaerőpi­acra visszakerülőket több­nyire az állam foglalkoztat­ja, a magánszektor kevés új munkaerőt szív fel. Benke Dávid Ha már a gazdasági növekedés kiábrándítóan alakult az utóbbi hónapokban, legalább a foglal­koztatás nem okozott csalódást. A május-júliusi hónapokban át­lagosan 1,1 százalékkal, azaz 42 ezerrel többen rendelkeztek fi­zetett munkahellyel, mint egy évvel korábban - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. A vál­ság kitörése óta nem volt példa ilyen mértékű javulásra, sőt, az utóbbi hónapokban ennek har- mada-negyede volt csak éves szinten a javulás. A 3 millió 832 ezer munkahely 2008 vége óta a legmagasabb szint, de még így is elmarad jó 60 ezer fővel a vál­ság előttitől. A munkanélküliek számában és arányában is kisebb volt a ja­vulás, az állástalanság például ugyanúgy 10,8 százalékos volt, mint az előző időszakban. A 463 ezer álláskereső pedig mindösz- sze 4 ezerrel kevesebb, mint ta­valy nyár elején. Ha nem is me­redek a csökkenés, de az pozití­vum, hogy már negyedik hónap­ja folyamatos. Ami viszont egyértelműen ör­vendetes, hogy a munkaerő­piaci részvétel tovább emelke­dett. A 75 év alattiaknak már az 56 százaléka aktív gazdaságilag, ez egy évtizeddel ezelőtt még az 53 százalékot sem érte el. Ez egyben magyarázat is a maga­san ragadt munkanélküliségre, egyelőre többen jelennek meg a munkaerőpiacon, mint ameny- nyit az fel bírna venni. A Nemzetgazdasági Miniszté­rium (NGM) azt emelte ki kom­mentárjában, hogy a foglalkozta­tottak száma dinamikusan nő, és ezt továbbra is a versenyszfé­rajavuló állapotának köszönhet­jük. Ezzel ellentétben leginkább a közfoglalkoztatás élénkülésé­vel magyarázta lapunknak nyi­latkozva Németh Dávid, az ING Bank makroelemzője. A szakér­tő egyelőre nem vonna le mesz- szemenő következtetéseket az adatokból, azt azonban kiemelte, hogy az állami lépések mellett a svájcifrank-adósokra nehezedő terhek növekedése miatt is na­gyobb lehet az ösztönzés a mun­kakeresésre. Németh szerint nagyjából 10 ezer fővel nőtt a versenyszférá­ban a munkahelyek száma, a fennmaradó javulás a közmun­kaprogramoknak köszönhető. Azt is elmondta, hogy szerinte 10-20 ezer rokkantnyugdíjas je­lenhetett meg újra a munkaerő- piacon, de az elhelyezkedést gá­tolja jelenleg a gyenge külső konjunktúra is. Az exportőr cé­gek lanyhuló kereslettel szem­besülnek, így a bővítéseket is visszafogják. A szakértő szerint 10,5 százalékig mehet le idén a munkanélküliség, utána viszont - szezonális okokból ismét emel­kedhet, főként, ha az aktivitás ilyen ütemben javul. Jövő őszre érhetjük el a 10 százalékos szin­tet, de a foglalkoztatottság ekkor­ra a mostaninál akár 100 ezer fővel magasabb lehet. Ennél ambiciózusabb a kor­mány célja, hiszen 2014-re 400 ezerrel szeretné növelni a mun­kahelyek számát a tavalyi szint­hez képest, és Orbán Viktor egy tegnapi tájékoztatón 200-300 ezer közfoglalkoztatottról be­szélt 2012-re. Az NGM is utal ar­ra, hogy a következő időszakban felfutás várható a programok­ban, habár az ehhez szükséges többletforrás előteremtéséről nem esett eddig szó. Éves alapon a számok kézzel­fogható javulást mutatnak - is­merte el Horváth István, az Unicredit Bank vezető közgazdá­sza. Szerinte ez megfelel az álta­lánosan tapasztalt hazai gazda­sági növekedés által generált addicionális munkaerő kereslet- növekedésnek. Az aktivitási ráta emelkedése a gazdaság további „fehéredésére" utalhat - tette hozzá. Az állástalansági mutató­ban 11 százalékos éves átlagra számít a szakember, ami alig jobb a tavalyi 11,1 százaléknál. 2012- re a ráta 10,7 százalékra mehet le a szakértő előrejelzése szerint. A válság által legsúlyosabban érintett, 25 év alatti korosztály­ban ugyan javult a munkanélkü­liség, de még így is 25 százalé­kos. A tartósan, azaz 1 éven túl munkát keresők aránya pedig 50 százalékos, átlagosan 18,2 hónap alatt sikerül a munkanél­külieknek elhelyezkedni. Munkapiaci folyamatok (éves változás, fő, háromhavi mozgó átlag) Magyar, román, lengyel élboly a munkaórákban A magyarok a harmadik legtöb­bet dolgozók az Európai Unió­ban, de ha a készülő új munka törvénykönyve 300-ra emeli a le­hetséges túlórák számát, akkor az élre kerülhetnek - állapítja meg a Policy Solutions politikai elemző és politikai kommuniká­ciós tanácsadó intézet. Az élet- és munkakörülmé­nyek javítását vizsgáló, alapít­vány, az Eurofound adatai sze­rint a munkával töltött órák szá­ma csak Romániában és Len­gyelországban magasabb - ol­vasható az elemzésben, amelyet hétfőn juttattak el az MTI-hez. A törvényben rögzített heti munkaidő Magyarországon ugyan 40 óra, de jelenleg a még 200 órában limitált túlóra alapján a magyarok évente - a becslések alapján -1848 órát töltenek mun­kával. Az évi maximum 2080 munkaórát és a 200 túlórát figye­lembe véve a becsült munkaidőt a szabadságok és a munkaszüne­ti napot jelentő állami ünnepna­pok számával csökkentették. Bár az EU-ban vannak orszá­gok, ahol a törvényes munkaidő heti 48 óra, de ott rendszerint több a minimális szabadságna­pok száma és esetenként több a munkaszüneti napot jelentő álla­mi ünnep. Az elemzés kiemeli, a volt szocialista országokban a munkavállalók átlagosan 1829 órát dolgoznak évente, míg a ma­gyarok 1848 órát. ■ Rió Londonban. Európa legnagyobb utcai fesztiválja, a Notting Hill Karne­vál tegnap ért véget Londonban. A kétnapos rendezvényt nem sokkal a zavargások után tartották meg, ezért az idén a szokásosnál több rendőr ügyelt a rendre. Egymillió látogatót vártak, több tízmillió font bevételben reménykednek. A felvonulást mindig augusztus utolsó hétvégéjén tartják: általában hétfőig tart, mivel az munkaszüneti nap Nagy-Britanniában. Megmentik a tarjáni üveggyárat? A felszámolás alatt lévő salgótarjá­ni öblösüveggyárat az önkormány­zat szerint másfél milliárd forin­tos befektetéssel lehetne újraindí­tani. Elsőre több mint kétszáz embernek adhat munkát az üzem, később további száz-százötven em­ber felvételére kerülhet sor. Az önkormányzat kezdemé­nyezésére helyi vállalkozókból megalakult Tarján Glass Kft. pá­lyázatot adott be a gyár megvé­telére, közölte Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz), Salgótarján polgármestere. A város is be­szállt a kft.-be. Mintegy 800 mil­lió forintos banki hitelre lenne szükség. A termelést a kehely- gyártással kezdenék meg, majd jönne a palackgyártás. ■ Csillag Tamás az eszközkezelő vezére A MAGYAR NEMZETI VAGYON­KEZELŐ (MNV) Zrt. igazgató­sága hétfői ülésén elfogadta a bajba került lakáshitelese­ket segítő Nemzeti Eszköz- kezelő Zrt. alapító okiratát, amelyben Csillag Tamást je­lölte ki határozatlan idejű megbízatással vezérigazga­tónak. Csillag Tamás köz­gazdász tíz éven át volt a Di­ákhitel Központ Zrt. vezér- igazgatója. Az eszközkezelő első felügyelőbizottsági tag­jainak Fürjes Balázs Zoltánt, Andrelli Tibort és Müller Ti­bort választották meg. Bevált az Auchan információs vonala ALIG két HETE indította útjá­ra az Auchan Budaörsön működő információs szol­gálatát. Az áruházlánc vá­sárlói minden nap 8-20 óra között vehetik igénybe az InfoCentert a 06/40-109- 010-es számon, mely az or­szág minden részéből helyi tarifával hívható. Eddig a termékekről kértek sok in­formációt a telefonálók. Varga: 80-100 milliárdos hiányt kell eltüntetni Varga: A hiánycél marad varga Mihály Miniszterel­nökséget vezető államtitkár szerint „nem lesz egy egy­szerű történet” a várható 80-100 milliárd forintos hi­ány befedése, ha 2 százalék vagy az alatti lesz az ez évi gazdasági növekedés. 10-20 milliárdos nagyságrendű „foltozások” elképzelhetők (a nyugdíj vagyonhoz nem nyúlnak). A szuperbruttó tervezett feloldásának ha­lasztásáról azt, válaszolta: ez is egy reális alternatíva, ha nem lesz más forrás. A belügyet perli Edelény polgármestere NOVEMBER 15-én tartják az első bírósági tárgyalást ab­ban a perben, amelyet Mol­nár Oszkár, Edelény függet­len polgármestere indított a Belügyminisztérium (BM) ellen - írta az Észak-Ma- gyarország. Tavaly nyáron a város a Bódva áradatával küzdött. Az árvíz után a BM nem tartotta megalapozott­nak Edelény vis maior-igé- nyének egy jelentős részét, ezért a védekezési költsé­geknek csak a felét fizette ki, az átutalt védekezési elő­legnek pedig egy részét visszakövetelte. Az árvízi vé­dekezésre 340 millió forin­tot költöttek, ebből 170 mil­lió forintot térített meg a szaktárca. Lapzártánkig a BM nem reagált.

Next

/
Oldalképek
Tartalom