Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-08-28 / 34. szám

4 2011. AUGUSZTUS 28., VASARNAP A HÉT TÉMÁJA egészségügy Hiába próbálkozik a szaktárca, az eddigi ajánlatokat porhintésként értékelik az érintettek. A friss diplomások mellett már az évtizedek óta praktizáló orvosok is nyelvet tanulnak. NYUGATRA TARTÓ MAGYAR ORVOSOK Felvett külföldi hallgatók a 2011-12. tanévre* angol nyelvű német nyelvű Semmelweis Egyetem ________350 250 Pé csi Tudományegyetem________229___________232____ De breceni Tudományegyetem________550___________________-_________ Sz egedi Tudományegyetem___________240_________________201_______ Összesen 1 369 683 * A PÓTFELVÉTELIK EREDMÉNYEIT EZEN A HÉTEN KÖZLIK. Nem jött be az ösztöndíj­program, lasszóval kell fogni a friss diplomáso­kat, akik vállalják a kor­mány ajánlatát. Az érin­tettek szerint az elképze­lés nem ad garanciákat, s bérfeszültséget okoz a ré­gi kollégákkal szemben. Árvay T. - Fábos E. - Kun J. V. Úgy tűnik, nem a most kitalált ösztöndíjprogram lesz a gyógyír az orvoselvándorlásra, mert a re­zidenseknek sem tetszik a kor­mány új találmánya. A programot 600 végzős orvosnak és gyógy­szerésznek írták ki, de ctUg-alig találni vállalkozót. Az egészség- ügyi államtitkárság szerint 110- en jelentkeztek, ők azok, akik fi­zetésük mellé havonta nettó 100 ezer forintot kaphatnak öt éven át, cserébe vállalniuk kell, hogy nem fogadnak el hálapénzt és leg­alább ennyi ideig nem mennek külföldre dolgozni. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint lasszóval kell fog­ni a végzősöket, akik csatlakoz­nak a programhoz, így kijelenthe­tő, hogy az orvoselvándorlásra nincs hatással az ösztöndíj, holott ez lett volna a lényege. Papp Magor úgy fogalmazott: már a meghirdetéskor látszott, hogy ez nem lesz vonzó a fiataloknak. „Értékeljük, hogy a kormányzat megoldásra törekszik, ugyanak­kor az is kiderült az elmúlt egy hónapból, hogy az egészségügyi ellátórendszer működőképessé­gét csak akkor lehet garantálni, ha a szakorvosi béreket is rende­zik. Több tízezer orvos van nehéz helyzetben, ehhez képest 600 fő­nek kínál időszakos megoldást ez a program” - mondja az elnök, aki hosszú távú megoldásokat vár, mert a jelek baljósak, az idén végzetteknek csak a fele lép be a magyar szakorvosképzésbe. „Itthon szeretnének maradni, de nem merik bevállalni, hogy 5-10 évig ilyen feltételek között éljenek - teszi hozzá Papp. - Ne­héz a családtervezés, hiszen egy orvos Magyarországon nem hi­telképes, a bankban kinevetik őket. Riasztó, hogy a 20-30 éve pályán lévő orvosok is nyelvet ta­nulnak és indulnak Nyugatra, mert nem tudnak megélni a munkából, amit végeznek.” Balázs, aki aláírta Sipka Balázs júliusban kapta kéz­hez a diplomáját, arc- és állcsont­sebésznek készül, és minden­képp itthon szeretne maradni. A kormány ajánlatát azonban bizto­san nem fogadja el. „Szeptember­ben kezdek a szegedi klinikán, a hatéves szakképzés után leszek szakorvos. Most, hogy nem írom alá a szerződést, nettó 85-90 ezer forintot kapok majd, amúgy en­nek dupláját keresném. Hogy mi­ért mondok le 100 ezer forintról? Mert elfogadhatatlannak tartom, hogy egy 30 éve a szakmában lé­vő, igazán tapasztalt kolléga ná­lam kevesebbet kapjon. A szövet­ség valamennyi egészségügyi dolgozóért állt ki, nem lehet csak a frissen végzetteknek adni. Rá­adásul megoldást sem jelent, hi­szen arról, hogy mi van öt év után, már nem szólnak a hírek. Én meg, ha például ott állok majd két-három gyerekkel, családdal és aztán elveszik az addig bizto­sított kiegészítést, s eldönthetem majd, hogy kiscipőt veszek vagy gázszámlát fizetek” - mondja Sipka Balázs, akinek az évfolya­mán összesen 160-an végeztek, közülük 25-30 fiatal nem is pró­bálkozott itthon, s legalább hú­szán csak nyelvtudásukat tökéle­tesítik, aztán indulnak is. „Öt év múlva lenne érdemes megnézni az arányt, de szerintem jó, ha a 30 százalékunk lesz Magyarorszá­gon” - teszi hozzá Sipka. Tímea, aki nem megy külföldre Heidecker Tímea viszont bizto­san aláírja az ajánlatot. Fül-orr- gégésznek készül, de esze ágá­ban sincs külföldön dolgozni. „A bérfeszültség miatt aggódtam, de végül megkérdeztem a kecske­méti kórházban, ahová jelentkez­tem, s mindenki arra biztatott, lépjek be a programba. Egyéb­ként a hálapénz ellen vagyok, el sem akarok menni, így könnyen vállaltam a feltételeket. Kizáró­lag az aggaszt, hogy 8 éves határ­időt adnak a szakvizsgára, va­gyis mindössze 3 évem marad a gyerekvállalásra. Én legalább két-három gyereket szeretnék, ez pedig borzasztó rövid idő” - mondja Tímea. Zsuzsa, aki külföldre vágyik A fogorvosi karokra jelentkező magyarok körülbelül egynegye­de kap államilag finanszírozott képzést, a többiek, amennyiben a szakmát választják, félévente egymillió forint körüli tandíjat fi­zetnek. Az elmúlt 10 év átlagá­ban négy egyetemen a végzős fog­orvosok létszáma 140 fő volt. Je­lenleg 2880 fogorvos tevékenyke­dik Magyarországon, ami a lakos­ság számához viszonyítva kevés. Leskó Zsuzsa másodéves fog- orvoshallgatö, s már most azon gondolkodik, hol fog dolgozni. Szerinte a fogorvosok helyzete jobb, mint az általános orvosoké, mert több lehetőségük van elhe­lyezkedni magánpraxisokban, ahol a fizetések is jobbak. Ettől függetlenül a fogorvoshallgatók közül is sokan törik a fejüket kül­földi munkán. „Akik orvoscsaládból származ­nak, nyilván a családi praxisban képzelik el a jövőt, de akiknek er­re nincs lehetőségük, komolyan nézegetik az egyetemeken ter­jesztett szórólapokat, amelyek külföldi munkát ajánlanak - mondja Leskó Zsuzsa. - Írország­ba, Svédországba, Spanyolország­ba, Angliába és Norvégiába is rendszeresen keresnek magyar fogorvosokat. Norvégiában nem­csak a bérek csábítóak, hanem az egyéb juttatások is. A hazainál hat-nyolcszor nagyobb fizetések­hez ingyenes nyelvtanulási lehe­tőség, bérlakás, szolgálati autó is jár és a gyerekek magánóvodáját és magániskoláját is finanszíroz­zák. Nem csoda, ha sokan úgy gondolkodnak, néhány évre min­denképpen megérné az ottani munka. Nekem ugyan korai még erre gondolnom, de azt hiszem, hogy az egyetem után 5-10 évet szívesen töltenék külföldön, ha másért nem, azért, hogy az ittho­ni egzisztenciámat megalapoz­zam.” Anikó, aki egymilliót keres Varga Anikó tavaly Pécsen vég­zett, évfolyamtársainak több mint a fele már külföldön van és még sokan készülnek is. Anikó szülész-nőgyógyász rezidens le­hetne itthon. A legjobb ajánlat, amit kapott, bruttó 140 ezer fo­rint volt. Mégsem ezért döntött úgy, hogy Németországban kere­si a boldogulását. „A párom évek óta kint dolgozik, ő biztatott - mondja Varga Anikó. - Tavaly ok­tóberben érkeztem meg Német­országba, három hónapig nyelvet tanultam, aztán hospitáltam egy kórházban, hogy gyakoroljam is a nyelvet. Miután az osztályveze­tő orvos és a kórházigazgató is aláírta az igazolást a nyelvisme­retről, már csak a magyar diplo­mámat kellett honosítani és me­hettem munkát keresni. Egy vá­rosi kórház húszágyas szülész­nőgyógyászatán dolgozom.” A kórházban este ötig tart a munka, ügyelnie nem kell és hét­végén sem dolgozik. Átszámítva valamivel több mint egymillió fo­rintot keres, kiadása durván két­szer annyi van, mint itthon, de még így is sokkal jobban jár, mintha Magyarországon maradt volna. A tervei szerint öt évet tölt külföldön, utána itthon szeretné folytatni a pályát. „Három hónap elég volt, hogy találjak kórházat, ismeretség nélkül, az önéletraj­zommal és a diplomámmal. De aneszteziológusként vagy belgyó­gyászként három nap is elég lett volna. Szeretik a magyar orvoso­kat, a legkisebb kórházak is jól felszereltek, tehát senki nem koc­káztat sokat, ha elindul külföldre. Csak jó tapasztalataim vannak, pedig sok félelem volt bennem.” A külföldiek szívesen tanulnak nálunk, egy tanév általában kétmillió forint feletti összegbe kerül sokszoros a külföldiek túlje­lentkezése a hazai orvoskarok­ra, ám a szűk oktatási kapaci­tások miatt 2100-nál több fia­talt nem tudnak felvenni. Pe­dig minden öt külföldi hallga­tó egy munkahelyet tart fenn, s jelenleg 24 milliárd forinttal növeli a GDP-t. A szeptember­ben kezdődő tanévre már 2052 külföldi, fizetős hallgatót vettek fel a négy hazai intéz­ménybe. A debreceni, a szege­di, a pécsi és a budapesti egye­tem angol nyelvű kurzusaira két-háromszoros volt a túlje­lentkezés, a német oktatásra ennek a duplája, a fővárosi Semmelweis Egyetem (SE) né­met nyelvű képzésére pedig nyolcszor többen jelentkeztek, mint ahány hallgatót fogadni tudnak. ivády Vilmos, az SE gazdasági műszaki főigazgatója szerint jelentős exportágazata Ma­gyarországnak a felsőoktatás. A szakember a közelmúltban részt vett az egészségügyi fels& oktatás fejlesztéséről szóló ta­nulmány elkészítésében is, amelyből kiderült, hogy a je­lenlegi 6200 fős külföldi hall­gatói létszám 12 milliárd forint tandíjbevétellel és körülbelül ugyanennyi magyarországi köl­tekezésből származó bevétellel növeli évente a GDP-t anélkül, hogy az állam ezt a tevékenysé­get támogatná. AZ EURÓPAI ÉS AMERIKAI orszá­gokból jelentkezők mellett má­ra potenciális célpiacot jelente­nek az ázsiai államok is a ha­zai egyetemeknek. A PÉCSI EGYETEMEN a most Ott tanuló 1612 külföldi hallgató mellé szeptembertől legalább 461-en csatlakoznak, de a hé­ten lezáruló pótfelvételik után számuk növekedhet. A tandíj - csakúgy, mint a másik három egyetemen - karonként válto­zik. Az általános orvosképzés első félévében angol szakon 7500, a második félévben 6500 dollár, ugyanez a fogor­Nemzetközi gyakorlat vos-tudományi karon 8055, il­letve 7055 dollár. A német. nyelvű általános orvostanhall­gatók 5900-5900, a fogorvosok 6270-6270 eurót fizetnek fél­évenként. A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN jelenleg 655 angol és 243 né­met nyelvű külföldi fiatalt ok­tatnak, szeptembertől pedig leg­alább 441 fiatallal bővül a kör. A DEBRECENI ORVOSEGYETE­MEN az izraeli, norvég, svéd, brit, török hallgatók mellett egyre több a koreai és vietna­mifiatal is. A hajdúsági egye­temen a külföldieknek kizáró­lag angol nyelvű oktatást kí­nálnak. A tandíj összegét - ahogy más egyetemeken is - a képzés költségéhez igazítják, de az oktatás színvonalának megőrzése is fontos szempont. „A kétszeres-háromszoros túl­jelentkezés ellenére sem lehet az árakat megduplázni, eset­leg triplázni - mondja Jenei Attila, a debreceni egyetem nemzetközi oktatási központ­jának igazgatója. - Az áreme­léssel szűkítenénk azt a kört, amelyből kiválasztjuk a jöven­dőbeli hallgatókat. Az árak egyébként folyamatosan emel­kednek, igazodva a lengyel, a cseh és a Karib-térség konku­rens intézményeinek áraihoz, de az évről évre emelkedő tandíj mellett igyekszünk megőrizni a színvonalas hall­gatói létszámot is. Míg egy év­tizede 8000, addig ma 14 000 dollár körül alakul a kurzu­sok tandíja. ” i Magyar és francia kórházbelső. Az itthon végzett rezidensek nagy százaléka nerm akarja lekötni magát alacsony bérért a hazai egészségügyben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom