Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)

2011-08-27 / 200. szám

4 SZEKSZÁRD TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT A Zrínyi utcai hintát, mászókákat az önkormányzat a város más játszóterein helyezte el, mert kamaszok hangoskodtak rajtuk Képünk illusztráció Ékítették a játszóteret közterület Nem a kicsik, hanem unatkozó tizenévesek hintáztak ■E11II9Í Király Zsiga-díjban részesült Oláh Márta Budapest Az idei mestersé­gek ünnepén 20 Tolna me­gyei kézműves mutatta be és árusította portékáit a Budai Várban. Ezen esemény alkal­mából különböző elismerése­ket is átadtak. A decsi gyöngyfűző, Oláh Márta, Ki­rály Zsiga-díjban részesült. Ezt az elismerést előtte há­rom Tolna megyei alkotó kapta meg: dr. Németh Pálné textiltervező, Komjáthi Tamásné szövő és Decsi-Kiss Jánosné gyöngyfűző. (wg) Támogatás: a Balatonnál strandoltak a gyerekek ÉRTÉNY-KOPPÁNYSZÁNTÓ Egy napig strandolhatott a Bala­tonnál nemrég a családgon- | dozó kezdeményezésére 62 5 értényi és koppányszántói | gyermek kísérőkkel. Mind- I két település önkormányza­ta anyagi támogatást nyúj­tott a kiránduláshoz, a ci­gány kisebbségi önkormány­zatok pedig a fagyit finanszí­rozták. A résztvevők többsé­gének csak hasonló akciók révén van rá lehetősége, hogy eljusson a „magyar tenger” partjára, (hé) Lassan jubilálnak a félrevezető táblák simontornya A 64-es számú úton Enying felől érkezve, a város határában, két tábla közel egy évtizede hamisan hirdeti, hogy a városban strand és kemping található. A fürödni vágyók sokszor ke­resik a megjelölt helyet. A strand többször gazdát cse­rélt már, de senki sem üze­meltette. Jelenleg az önkor­mányzat a tulajdonos, de meghirdették eladásra, (vl) Nem üzemel a strand Továbbiak a TEOLhu hírportálon Összefogásra serkentette egy játszótér a szekszárdi Zrínyi utca lakóit. Ám ez esetben nem azért gyűjtöt­tek, szónokoltak, kilincsel­tek a polgármesteri hiva­talnál, hogy épüljön egy. Rácz Tibor Éppen ellenkezőleg! Azért emelték fel a szavukat a polgá­rok, hogy szedje szét és vigye el onnan a város a hintát, a li­bikókát, a mászókát, mert azo­kon nem a pici gyerekek ját­szottak, másztak, hanem a ti­zenévesek. Főleg az ott lakó fel­nőttek idegeire... Mivel a nem éppen lurkó korú fiatalok amellett, hogy hangoskodtak éjjelente, sokszor a gyerme­keknek készült eszközökön ücsörögve tönkre is tették azo­kat. A kérés nyomán ezért dön­tött úgy a városvezetés, hogy megszűnteti a játszóteret, és az ottani játékokat a város egyéb parkjaiban, de főleg az Otthon utcában helyezi el. A helyszín közelében álló há­zak lakói közül ottjártunkkor - minden bizonnyal a forróság­nak köszönhetően - szinte sen­kit sem lehetett látni. Egy asz- szonyt, aki az egyik kapuból jött ki az utcára autójához, meg akartunk kérdezni arról, hogy forró volt-e itt a fiatalok miatt a helyzet, azt mondta, nem tudja, az ő gyerekei már nagyok. Any- nyit tud a történetről, hogy há­zától pár tízméternyire volt egy játszótér, de már nincs ott. Egyes pletykák szerint többször volt nézeteltérés a lakók, meg a játszótéren éjszakázok között, s benne volt a pakliban az is, hogy a vita tettlegességig fajul, a játszótéri derű (há)borúba torkollik. Varga András, a polgármesteri hiva­tal műszaki osztályának mun­katársa kérdésünkre megerősí­tette, valóban szét kellett szedni a játszóteret, és darabjait más placcokon helyezték el. - A kis­gyermekes szülők kérték, hogy tegyük ezt. Voltak arrafelé olyan csalá­dok, akik miatt fe­szült helyzet alakult ki. Amúgy sokszor előfordul, amiképp a város több játszótéren is, hogy az esténként az idejüket ott eltöl­tő fiatalok beleülnek, rátámasz­kodnak az eszközökre: azok pe­dig megrongálódnak, még ha nem is akarják azokat tönkre­tenni - húzta alá. Hozzátette azt is, a polgárőrség, a közterület­felügyelők, a rendőrség időn­ként próbálja figyelni ezeket a területeket. A szekszárdi energiapark az egyik legnagyobb és legnépsze­rűbb játszótér a városban. A spe­ciálisan összeválogatott játékok a fizika és az energia törvény- szerűségeinek kihasználásával működnek. A játékok természe­tes anyagokból: fából, kőből, kö­télből készültek, megmunkálá­suk, formai kialakításuk az eu­rópai élvonalat képviseli. Ám en­nek ellenére ezen a játszótéren is évente többször vannak ron­gálások. Tíz esztendeje került az első lakat a kerítésre Kereken tíz évvel ezelőtt, azaz 2001. augusztus 31-én egy ifjú pár hagyományteremtő szándék­kal egy „szerelemlakatot” helye­zett el a Vármegyeháza keríté­sén. Azóta ugyanitt több mint kétszáz zár hirdeti az örök szerel­met. György Andrea és Zoltán, az első lakatot elhelyező pár egy évtized után visszatér a „tett” színhelyére: itt szeretnék meg­ünnepelni a tízesztendős évfor­dulót. Méghozzá másokkal együtt. Ezért Andrea és Zoltán várja mindazon házaspárok je­lentkezését, akik hozzájuk ha­sonlóan egy-egy lakattal is kife­jezték egymás iránti hűségüket. A párokat szívesen látják az au­gusztus 31-én, szerdán 17 órától a Vármegyeháza kerítése mellett tartandó rendezvényen, melyen Sas Erzsébet újságíró, nyugalma­zott anyakönyvvezető köszönti a megjelenteket. ■ Ihárosi I. Huszonhárom lakás gyarapítja a város vagyonát Gyarapodott a város vagyona - adott tájékoztatást Horváth Ist­ván. Szekszárd polgármestere elmondta, sikerült megállapodni a Magyar Honvédséggel. Az ide­vágó szerződés szerint huszon­három, korábban évekig üresen álló, a laktanyához kötődő lakás kezelői joga került át Tolna me­gye székhelyéhez. Egyáltalán nem elhanyagolható szempont, hogy ingyenesen: a korábbi idő­szakban az illetékes tárca ösz- szességében mintegy negyven­ötven millió forintos lelépést kért volna. ■ A letelepedő orvosok vagy rendőrök lakhat­nának a lakásokban. A Hirling Ádám utcában talál­ható otthonok többsége két és fél-három szobás. Valamennyi viszonylag jó állapotban találha­tó, de némi feljavítás természete­sen valamennyire ráfér.- Ezeket a lakásokat az elkövet­kező időszakban pályázatokon hirdetjük meg. Szekszárdon lete­lepedni kívánó orvosok, avagy rendőrök vehetik azokat haszná­latba. Úgy, hogy közben a tulaj­donjog megmarad nálunk - tájé­koztatott Horváth István. ■ Sz. Á. Hangoskodó csoportokat vonzottak a padok NEM PÉLDA NÉLKÜLI, hogy egy amúgy jó és hasznos kezdemé­nyezés nem éri el célját Nem­rég néhány padot kellett elvin­ni a Toldi utcából. Ezek a da­rabonként húsz-harmincezer forintba kerülő, esztétikailag is kellemes látványt nyújtó és ké­nyelmes ülőalkalmatosságok immár a város más helyszíne­in találhatók. Mint Horváth István polgármester elmondta, komoly gondot okozott az emlí­tett utca lakói számára az, hogy a pihenésre szolgáló pa­dokat bizonyos, máshonnan érkező csoportok - enyhén szólva - nem rendeltetésszerű­en használják. Esti bandázás, hangoskodás, randalírozás - sorolta polgármester azokat a padoknál rendszeresen leját­szódó incidenseket, melyek megkeserítették a nyugalomra vágyó helybeliek mindennapja­it. Az ott élők egy idő után mindezt joggal elégelték meg, és jelezték gondjukat mind körzetük képviselőjének, mind pedig Horváth Istvánnak. A padok elhelyezésére vonatko­zó, többségi kérésüket írásban is benyújtották, az önkormány­zat eleget tett a kérelemnek. ■ Félő volt, hogy a játszótéri de­rű (há) borúba torkollik. A Pro Űrbe díjas főorvos túl a nyolcvanon is dolgozik elismerés Labdát szedett, repülősnek készült, hadifogságba került, azután egy életre elkötelezte magát a gyógyítás mellett Munkásságát, a városért kifejtett tevékenységét elismerve adomá­nyozta a megyeszékhely közgyű­lése a Pro Űrbe Szekszárd Em­lékplakettet dr. Szily Ferenc főor­vosnak augusztus 20-án. A díjat nagy idők tanúja vette át Horváth István polgármestertől. Amikor kisfiúként Szekszár­don, a kórház udvarán az ott te­niszező orvosok labdáit szedte, még nem gondolta, hogy egyszer ő is az intézmény doktorainak egyike lesz. Pedig éppen ez tör­tént, jóllehet az 1925-ben Tolnán született dr. Szily Ferenc ifjúko­rában pilótának készült. Eszter­gomba járt vitorlázni, ám repü­lős álmait magas vérnyomás mi­att fel kellett adnia. Ekkor hatá­rozta el: orvos lesz. A miliő, mint az a bevezetőből is kiderült, is­merős volt számára. Hiszen édesapja, miután Tolnáról Szek- szárdra költözött, a kórházban helyezkedett el. Az akkori szo­kás szerint a Szily család bent is lakott a létesítményben. Egyetemi tanulmányait 1943- ban kezdte el Pécsett, ám hama­rosan mindent félbeszakított a háború. Berukkolt katonának, és részese volt a Balatontól egészen Ausztriáig tartó utóvédharcok­nak. A háború vége után két nappal esett szovjet hadifogság­ba. Közel három kényszerű évet töltött Sztalino környékén.- Kolhozban, gyárban, építke­zéseken egyaránt dolgoztam, Dr. Szily Ferenc a díjátadáskor. Ma is dolgozik munkahelyén voltam üvegvágó, kazánfűtő, az­tán tevékenykedtem kórházban is - emlékezett ezekre a nehéz esztendőkre. 1947 novemberében térhetett haza. Szekszárdra, mert mint megjegyezte: csakis ide akart visszajönni, jobb várost el sem tudott volna képzelni magának, itt élt az összes barátja. Megsze­rezte a diplomát az egyetemen, és 1952-ben, mint végzett orvos a megyei kórház röntgenosztá­lyára került központi gyakor­nokként. Az osztályon töltött im­már közel hat évtized alatt több százezer felvétel fordult meg a kezei között. Az egészségügy te­rületén végzett több évtizedes kimagasló szakmai munkássá­ga elismeréseként 2006-ban Batthyány-Strattmann László-dí- jat vehetett át. Az orvoslás mellett sok min­den más is érdekli: nem idegen tőle a modern technika, a számí­tógép, a fotózás. Szabadidejében szívesen barkácsol. Bár 1995- ben nyugdíjba ment, ma, 86 éve­sen is radiológus főorvosként dolgozik munkahelyén, azaz a Balassa János kórházban.- Nincs titkom - közölte, ami­kor arról faggattuk, hogy minek köszönhető a fiatalokat is meg­szégyenítő élet- és tettereje. - Szeretek dolgozni, örömmel vég­zem a munkámat, s ha az ember ezzel van elfoglalva, akkor nem a saját bajaival törődik. ■ Szeri Á. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom