Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)
2011-08-27 / 200. szám
4 SZEKSZÁRD TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT A Zrínyi utcai hintát, mászókákat az önkormányzat a város más játszóterein helyezte el, mert kamaszok hangoskodtak rajtuk Képünk illusztráció Ékítették a játszóteret közterület Nem a kicsik, hanem unatkozó tizenévesek hintáztak ■E11II9Í Király Zsiga-díjban részesült Oláh Márta Budapest Az idei mesterségek ünnepén 20 Tolna megyei kézműves mutatta be és árusította portékáit a Budai Várban. Ezen esemény alkalmából különböző elismeréseket is átadtak. A decsi gyöngyfűző, Oláh Márta, Király Zsiga-díjban részesült. Ezt az elismerést előtte három Tolna megyei alkotó kapta meg: dr. Németh Pálné textiltervező, Komjáthi Tamásné szövő és Decsi-Kiss Jánosné gyöngyfűző. (wg) Támogatás: a Balatonnál strandoltak a gyerekek ÉRTÉNY-KOPPÁNYSZÁNTÓ Egy napig strandolhatott a Balatonnál nemrég a családgon- | dozó kezdeményezésére 62 5 értényi és koppányszántói | gyermek kísérőkkel. Mind- I két település önkormányzata anyagi támogatást nyújtott a kiránduláshoz, a cigány kisebbségi önkormányzatok pedig a fagyit finanszírozták. A résztvevők többségének csak hasonló akciók révén van rá lehetősége, hogy eljusson a „magyar tenger” partjára, (hé) Lassan jubilálnak a félrevezető táblák simontornya A 64-es számú úton Enying felől érkezve, a város határában, két tábla közel egy évtizede hamisan hirdeti, hogy a városban strand és kemping található. A fürödni vágyók sokszor keresik a megjelölt helyet. A strand többször gazdát cserélt már, de senki sem üzemeltette. Jelenleg az önkormányzat a tulajdonos, de meghirdették eladásra, (vl) Nem üzemel a strand Továbbiak a TEOLhu hírportálon Összefogásra serkentette egy játszótér a szekszárdi Zrínyi utca lakóit. Ám ez esetben nem azért gyűjtöttek, szónokoltak, kilincseltek a polgármesteri hivatalnál, hogy épüljön egy. Rácz Tibor Éppen ellenkezőleg! Azért emelték fel a szavukat a polgárok, hogy szedje szét és vigye el onnan a város a hintát, a libikókát, a mászókát, mert azokon nem a pici gyerekek játszottak, másztak, hanem a tizenévesek. Főleg az ott lakó felnőttek idegeire... Mivel a nem éppen lurkó korú fiatalok amellett, hogy hangoskodtak éjjelente, sokszor a gyermekeknek készült eszközökön ücsörögve tönkre is tették azokat. A kérés nyomán ezért döntött úgy a városvezetés, hogy megszűnteti a játszóteret, és az ottani játékokat a város egyéb parkjaiban, de főleg az Otthon utcában helyezi el. A helyszín közelében álló házak lakói közül ottjártunkkor - minden bizonnyal a forróságnak köszönhetően - szinte senkit sem lehetett látni. Egy asz- szonyt, aki az egyik kapuból jött ki az utcára autójához, meg akartunk kérdezni arról, hogy forró volt-e itt a fiatalok miatt a helyzet, azt mondta, nem tudja, az ő gyerekei már nagyok. Any- nyit tud a történetről, hogy házától pár tízméternyire volt egy játszótér, de már nincs ott. Egyes pletykák szerint többször volt nézeteltérés a lakók, meg a játszótéren éjszakázok között, s benne volt a pakliban az is, hogy a vita tettlegességig fajul, a játszótéri derű (há)borúba torkollik. Varga András, a polgármesteri hivatal műszaki osztályának munkatársa kérdésünkre megerősítette, valóban szét kellett szedni a játszóteret, és darabjait más placcokon helyezték el. - A kisgyermekes szülők kérték, hogy tegyük ezt. Voltak arrafelé olyan családok, akik miatt feszült helyzet alakult ki. Amúgy sokszor előfordul, amiképp a város több játszótéren is, hogy az esténként az idejüket ott eltöltő fiatalok beleülnek, rátámaszkodnak az eszközökre: azok pedig megrongálódnak, még ha nem is akarják azokat tönkretenni - húzta alá. Hozzátette azt is, a polgárőrség, a közterületfelügyelők, a rendőrség időnként próbálja figyelni ezeket a területeket. A szekszárdi energiapark az egyik legnagyobb és legnépszerűbb játszótér a városban. A speciálisan összeválogatott játékok a fizika és az energia törvény- szerűségeinek kihasználásával működnek. A játékok természetes anyagokból: fából, kőből, kötélből készültek, megmunkálásuk, formai kialakításuk az európai élvonalat képviseli. Ám ennek ellenére ezen a játszótéren is évente többször vannak rongálások. Tíz esztendeje került az első lakat a kerítésre Kereken tíz évvel ezelőtt, azaz 2001. augusztus 31-én egy ifjú pár hagyományteremtő szándékkal egy „szerelemlakatot” helyezett el a Vármegyeháza kerítésén. Azóta ugyanitt több mint kétszáz zár hirdeti az örök szerelmet. György Andrea és Zoltán, az első lakatot elhelyező pár egy évtized után visszatér a „tett” színhelyére: itt szeretnék megünnepelni a tízesztendős évfordulót. Méghozzá másokkal együtt. Ezért Andrea és Zoltán várja mindazon házaspárok jelentkezését, akik hozzájuk hasonlóan egy-egy lakattal is kifejezték egymás iránti hűségüket. A párokat szívesen látják az augusztus 31-én, szerdán 17 órától a Vármegyeháza kerítése mellett tartandó rendezvényen, melyen Sas Erzsébet újságíró, nyugalmazott anyakönyvvezető köszönti a megjelenteket. ■ Ihárosi I. Huszonhárom lakás gyarapítja a város vagyonát Gyarapodott a város vagyona - adott tájékoztatást Horváth István. Szekszárd polgármestere elmondta, sikerült megállapodni a Magyar Honvédséggel. Az idevágó szerződés szerint huszonhárom, korábban évekig üresen álló, a laktanyához kötődő lakás kezelői joga került át Tolna megye székhelyéhez. Egyáltalán nem elhanyagolható szempont, hogy ingyenesen: a korábbi időszakban az illetékes tárca ösz- szességében mintegy negyvenötven millió forintos lelépést kért volna. ■ A letelepedő orvosok vagy rendőrök lakhatnának a lakásokban. A Hirling Ádám utcában található otthonok többsége két és fél-három szobás. Valamennyi viszonylag jó állapotban található, de némi feljavítás természetesen valamennyire ráfér.- Ezeket a lakásokat az elkövetkező időszakban pályázatokon hirdetjük meg. Szekszárdon letelepedni kívánó orvosok, avagy rendőrök vehetik azokat használatba. Úgy, hogy közben a tulajdonjog megmarad nálunk - tájékoztatott Horváth István. ■ Sz. Á. Hangoskodó csoportokat vonzottak a padok NEM PÉLDA NÉLKÜLI, hogy egy amúgy jó és hasznos kezdeményezés nem éri el célját Nemrég néhány padot kellett elvinni a Toldi utcából. Ezek a darabonként húsz-harmincezer forintba kerülő, esztétikailag is kellemes látványt nyújtó és kényelmes ülőalkalmatosságok immár a város más helyszínein találhatók. Mint Horváth István polgármester elmondta, komoly gondot okozott az említett utca lakói számára az, hogy a pihenésre szolgáló padokat bizonyos, máshonnan érkező csoportok - enyhén szólva - nem rendeltetésszerűen használják. Esti bandázás, hangoskodás, randalírozás - sorolta polgármester azokat a padoknál rendszeresen lejátszódó incidenseket, melyek megkeserítették a nyugalomra vágyó helybeliek mindennapjait. Az ott élők egy idő után mindezt joggal elégelték meg, és jelezték gondjukat mind körzetük képviselőjének, mind pedig Horváth Istvánnak. A padok elhelyezésére vonatkozó, többségi kérésüket írásban is benyújtották, az önkormányzat eleget tett a kérelemnek. ■ Félő volt, hogy a játszótéri derű (há) borúba torkollik. A Pro Űrbe díjas főorvos túl a nyolcvanon is dolgozik elismerés Labdát szedett, repülősnek készült, hadifogságba került, azután egy életre elkötelezte magát a gyógyítás mellett Munkásságát, a városért kifejtett tevékenységét elismerve adományozta a megyeszékhely közgyűlése a Pro Űrbe Szekszárd Emlékplakettet dr. Szily Ferenc főorvosnak augusztus 20-án. A díjat nagy idők tanúja vette át Horváth István polgármestertől. Amikor kisfiúként Szekszárdon, a kórház udvarán az ott teniszező orvosok labdáit szedte, még nem gondolta, hogy egyszer ő is az intézmény doktorainak egyike lesz. Pedig éppen ez történt, jóllehet az 1925-ben Tolnán született dr. Szily Ferenc ifjúkorában pilótának készült. Esztergomba járt vitorlázni, ám repülős álmait magas vérnyomás miatt fel kellett adnia. Ekkor határozta el: orvos lesz. A miliő, mint az a bevezetőből is kiderült, ismerős volt számára. Hiszen édesapja, miután Tolnáról Szek- szárdra költözött, a kórházban helyezkedett el. Az akkori szokás szerint a Szily család bent is lakott a létesítményben. Egyetemi tanulmányait 1943- ban kezdte el Pécsett, ám hamarosan mindent félbeszakított a háború. Berukkolt katonának, és részese volt a Balatontól egészen Ausztriáig tartó utóvédharcoknak. A háború vége után két nappal esett szovjet hadifogságba. Közel három kényszerű évet töltött Sztalino környékén.- Kolhozban, gyárban, építkezéseken egyaránt dolgoztam, Dr. Szily Ferenc a díjátadáskor. Ma is dolgozik munkahelyén voltam üvegvágó, kazánfűtő, aztán tevékenykedtem kórházban is - emlékezett ezekre a nehéz esztendőkre. 1947 novemberében térhetett haza. Szekszárdra, mert mint megjegyezte: csakis ide akart visszajönni, jobb várost el sem tudott volna képzelni magának, itt élt az összes barátja. Megszerezte a diplomát az egyetemen, és 1952-ben, mint végzett orvos a megyei kórház röntgenosztályára került központi gyakornokként. Az osztályon töltött immár közel hat évtized alatt több százezer felvétel fordult meg a kezei között. Az egészségügy területén végzett több évtizedes kimagasló szakmai munkássága elismeréseként 2006-ban Batthyány-Strattmann László-dí- jat vehetett át. Az orvoslás mellett sok minden más is érdekli: nem idegen tőle a modern technika, a számítógép, a fotózás. Szabadidejében szívesen barkácsol. Bár 1995- ben nyugdíjba ment, ma, 86 évesen is radiológus főorvosként dolgozik munkahelyén, azaz a Balassa János kórházban.- Nincs titkom - közölte, amikor arról faggattuk, hogy minek köszönhető a fiatalokat is megszégyenítő élet- és tettereje. - Szeretek dolgozni, örömmel végzem a munkámat, s ha az ember ezzel van elfoglalva, akkor nem a saját bajaival törődik. ■ Szeri Á. *
