Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)

2011-08-23 / 196. szám

2011. AUGUSZTUS 23., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2011 NAGYMÁNYOK 5 MEGKERDEZTU HÍREK Mit gondol, fontos-e a városnak a bánya? BORBÉLY CSABA BIZTONSÁGI ŐR: - Sokan ismernek focis­taként, 15 évet játszottam Mányokon, kötődöm a tele­püléshez. Szeretem a termé­szetet, de ez nem jelenti azt, hogy a bányának nincs létjo­gosultsága. Fontos, hogy le­gyen munkájuk az itt élők­nek, úgy mint régen, amikor szó sem volt arról, hogy va­lakinek máshová kell men­nie, hogy boldogulhasson. Ha nem lesz munkahely, a fiatalok elmennek, a csalá­dok szétesnek. HAJDÚ KÁLMÁN BÁNYAGÉPÉSZ: - Nekem három gyerekem van. Közülük kettő már pró­bál megállni a saját lábán, de egy még kiskorú. Szerin­tem mindenki tudja, mi a megoldás: munkahelyeket kell teremteni. De nem na­gyon akar megmozdulni a gazdaság. Az átlagember egyre inkább visszasírja a régi rendszert, amit annak­idején szidtunk, de most lát­juk a nagy előnyét: a létbiz­tonságot. BRANDT JÁNOSNÉ NYUGDÍJAS:- Szinte minden család kap­csolatban állt az 1965-ig mű­ködő bányával. A bányász­szakszervezet a mai napig erős közösség. Ahol van egy nagy munkaadó, az a telepü­lés fellélegezhet. Ha ismét felfut a bányászat Nagymá- nyokon, azt mindenki érezni fogja, s látszani fog a város egészén. Sokan várnak egy ilyen, kedvező fordulatra. Arany minősítésekben gazdag eddigi pályájuk Alkotás nélkül nem tud élni kötődés Szülőhelyét több festménnyel gazdagította Készülnek a bányásznapra, kiállítást is terveznek az idei bányásznapot szep­tember 3-án tartják Nagy- mányokon. A szervező a 350 tagot számláló bányász­szakszervezet lesz. A tagok között váraljaiak és kis- mányokiak is vannak. Régi igénye az is a tagságnak, hogy valahol bemutathassák a bányászmúlt emlékeit, re­likviáit. Kari Béla polgár- mester is az ügy mellé állt. Tárgyalások folynak arról, hogy megfelelő épületet ta­láljanak a bányászattörténeti kiállításhoz. Németországba utazik a 25 tagú zenekar elmaradhatatlan közremű­ködője a bányásznapnak a Nagymányoki Ifjúsági Fú­vószenekar. A Cordenau Mircia által dirigált 25 tagú együttesnek több fellépése is lesz a közeljövőben. Szep­tember 10-én Závodon ad­nak koncertet, de ott lesznek a szeptember végi nagy­mányoki szüreti rendezvé­nyen is. Október 26-tól no­vember 1-jéig németországi turnén vesznek részt. A partnervárosba, Reichels- heimbe utaznak, s ott lép­nek közönség elé. Átadják az új interaktív táblákat, számítógépeket HÉTFŐN, SZEPTEMBER 29-én adják át a pályázaton nyert technikai eszközöket az is­kolában. Öt interaktív táblá­val és 16 asztali számítógép­pel gazdagodik az intéz­mény. Kaptak még egy SNI- (sajátos nevelési igényű) -gé­pet is, mely nagyothalló diá­kok tanulását segíti, speciá­lis szoftverekkel. A tanév szeptember 1-jén kezdődik a nagymányoki iskolában. Öt településről 205 tanulót is­koláztak be. Új orvost kapnak a kettes körzet betegei dr. papp Tivadar személyé­ben új háziorvos kezd dol­gozni a kettes számú körzet­ben, szeptember 1-jétől. Az egyes körzetben továbbra is dr. Klausz Irén rendel, míg a gyermekek gyógyítását dr. Varjú János látja el. AZ OLDAL CIKKEIT WESSELY GÁ­BOR ÍRTA. A FOTÓKAT GOTTVALD KÁROLY ÉS KISS ALBERT KÉSZÍ­TETTE. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS MEGJE­LENÉSÉT A NAGYMÁNYOKI ÖNKOR­MÁNYZAT TÁMOGATTA. Megkezdődött a próbatermelés a szénbányában. Borbély Sándor bányamester mutatja a lehetséges üzleti partnereknek küldendő mintacsomagokat A tánccsoport minden harmadik évben részt vesz minősítő verse­nyeken. A legutóbbi már a kilen­cedik arany minősítésük volt Az énekkar ugyancsak kimagasló produkcióiról híres. Ők is arany minősítések birtoko­sai. A „Glück Auf!” Nagymányoki Jósze­rencsét Egyesület so­kakat megmozgat Az óvodás tánccsoportnak 30-40, a gyermektánccsoportnak is 3040, a felnőtt-tánccsoportnak 20, az énekkarnak 25-30 tagja van. Az énekkart Herger Éva vezeti, a tán­cosokat Schnetzné Orbán Andrea készíti fel az előadásokra. A kö­zelmúlt legemlékezetesebb pro­dukciója a Kismányoki keresztelő című darab volt, melyben kicsik és nagyok mintegy ötvenen lép­tek színpadra. Az 1976-os alapí­táskor még csak énekkara volt az egyesületnek. Aztán jött a gyer- mektánccsoport, s mikor felcse­peredtek, létrejött a felnőttcsoport is. Óvo­dásokkal három éve kezdett foglalkozni Schnetzné. Most há­rom fellépésre készülnek. Szep­tember 10-én Pécsre mennek, ahol a magyarországi német tánc­csoportokat összefogó Landesrat alapításának 15. évfordulóját ün­nepük. Szeptember 17-én a szek­szárdi szüreti fesztiválon, szep­tember 24-én pedig a nagymá­nyoki búcsún állnak közönség elé. Üzemi grafikusként kezdte a pá­lyafutását Hucker Ferenc Hida­son. Ott szerette meg a festésze­tet, Gáspár István volt a mestere. Gépésztechnikusi, gyártásterve­zői, CNC-programozói végzettsé­get szerzett. Ma, ez utóbbi szak- képesítésének megfelelő mun­kát végez Szekszárdon, s amel­lett él szenvedélyének, a képző- művészetnek. Szülőhelyéhez, Nagymá- nyokhoz erősen kötődik. Öccsé- nek családja továbbra is ott la­kik. A szülői házat, a szülők ha­lála után is megtartották. Érzel­mi okokból. Sok a barát, az is­merős, szívesen fogadják, ha hazalátogat. Gazdagította a kis­várost néhány alkotásával, me­■ Három fellépé­sük is lesz szeptemberben. Hucker Ferenc festő lyek a polgármesteri hivatal­ban, a templomban és az isko­la homlokzatán láthatók. Két gyermeke is kötődik a telepü­léshez, hiszen a nyári szüne­tek, a hétvégék jelentős részét ott töltötték. Alkotásaiból megélni nem tud, de alkotás nélkül nem tud élni. Nem csak Hucker Ferenc problémája ez a mai Magyaror­szágon. Munka mellett, munka után készíti műveit, ami elég megterhelő, mégis boldogító fel­adat. Több festménye látható a szekszárdi Fritz-tanyán is, pél­dául Szent Márton és Szent Or­bán portréja. Kiállítása eddig negyven volt, melyek közül tízet Nagymányokon rendezett. A település korösszetétele 60 ÉV FELETTI: 18 ÉV ALATTI: 623 389 Nagymányok múltja a bányáról szólt, s lehet, hogy ez a jövőjében is visszaköszön. A szénbá­nya már megkezdte a termelést, és egy mész­kőbánya nyitását is ter­vezik. Wessely Gábor Megkezdődött a próbatermelés a nagymányoki szénbányában. Egyelőre csak mintacsomago­kat készítenek, s küldenek a lehetséges üzleti partnerek­nek. A termelés felfutását 2-5 éven belül várják. A lakosok örülnek a munkahelyteremtő beruházásnak, és érzelmi okok is közrejátszanak: Nagymá­nyok múltja a bányáról szólt. Bányászdinasztiák élnek itt. A mélyművelésű bánya 1965-ig, a brikettgyár 2002-ig műkö­dött. Most külszíni fejtésbe kezdtek. Szállítani közúton és vasúton is tudnak. Tervezik egy mészkőbánya nyitását is. Az még az engedé­lyeztetési szakaszban tart. A szén és a mészkő is kiváló mi­nőségű, utóbbi a gyógyszer- gyártástól a szobrászatig szá­mos területen felhasználható­nak ígérkezik. Hagyományosan ipari tele­pülés Nagymányok. Várják a Célja, hogy 2500 ember érdekét képviselje az alapok lerakása és az irány kijelölése megtörtént, már csak haladni kell az úton. így látja Kari Béla a kis­város pillanatnyi helyzetét. Öt éve került a polgármesteri székbe, azon volt, hogy elké­szüljenek a szükséges rendezé­si tervek, megfogalmazzák, hogy mi a szándékuk - mun­kahelyteremtés, ipartelepítés -, és szerezzenek mindehhez partnereket, forrásokat. súrlódások, érdekütközések persze előfordulnak, de a pol­gármester legfőbb törekvése, hogy 2500 ember érdekét képviselje. betelepülő cégeket. A számuk­ra kialakított 15 hektáros ipar­területen már vannak működő vállalkozások, s olyanok is akadnak, amelyek jelezték te­lephelynyitási szándékukat. Ha minden ilyen szándék való­ra válik, 3-5 év múlva teljes lesz a terület kihasznált­sága. Bővíteni egy 14 hektáros MÁV- terület megszerzé­sével lehetne. Erről már foly­nak az egyeztetések. Részben ipari, részben sport-célokra szeretnék hasznosítani azt az ingatlant. A jelenlegi anyagi körülmé­nyek közepette nincs nagy mozgásterük, nincsenek igazi fejlesztési lehetőségeik a nagymányokiaknak sem. A kisvárost héttagú képviselő- testület irányítja, éves költség­vetésük félmilliárd forint körül mozog. Vállalkozás 207 műkö­dik a településen, ezek 60-65 százaléka a válság dacára is stabil, a többi sajnos vegetál, a túlélésért küzd. Legnehezebb helyzetben talán azok a kény­szervállalkozók vannak, akik a munkanélküliség elől menekülve váltottak vállalko­zói igazolványt, de nem állják meg a helyüket, nem mozognak otthonosan az üzleti életben. A város infrastruktúrája megfelelő módon kiépített, az utak 97 százaléka burkolt, bár sok helyen régi, elöregedett az út, és az alatta futó közműveze­ték is. A felújítást az Újtelepen kezdték meg tavaly, de a mun­ka valószínűleg évekig elhúzó­dik, mert jobbára önerőből vég­■ Az utak többsé­ge burkolt, de sok a felújítás­ra szoruló. zik a korszerűsítést, rövid sza­kaszonként. Itt hat utcát érint a beruházás, s tervezik az Öregtelep rehabilitációját is, ahol 10-12 utca szorul felújítás­ra. Sok problémát okoz a bel­víz, a talajvíz, 2010-ben az ár­víz is súlyos következmények­kel járt. A vízrendezés az egyik legfontosabb tennivaló Nagy­mányokon. Most már azok a pályázatbírálók is belátják ezt, akik korábban azzal utasítot­ták el az egyik ilyen témájú pá­lyázatukat, hogy „nem indo­kolt” a megvalósítása. Kari Béla polgár­mester Elindult a külszíni fejtés vízrendezés Sok problémát okoz az árvíz, a belvíz és a talajvíz > * á 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom