Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)
2011-08-03 / 180. szám
4 KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. AUGUSZTUS 3., SZERDA Nem mentség a feiedékenység vagy a rossz pénztárgép üzenünk az öltözékünkkel ruházat Kísérlet bizonyítja, megbízunk abban, aki öltönyt visel Augusztus elsejétől egyszerűsödött az idénymunka Július végéig több százezer forint bírságot szabtak ki, 211 vizsgálatból 11 esetben állapítottak meg mulasztást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei ellenőrei, akik a társszervekkel közösen szerveztek ellenőrzéseket. Elsősorban a számlaadási fegyelmet, a szabályos foglalkoztatást és az áruk eredetének igazolását vizsgálták. Visszatérő problémaként jelentkezett a házhoz szállított élelmiszerek (melegétel, pizza, stb.) értékesítésének szabálytalan bizonylatolása is. A vizsgált esetek mindegyikében mulasztottak a szolgáltatók. A szám- la/nyugta kibocsátásának elmulasztása jelentős bírságot vont maga után. A kötelezettség alól nem mentesít a pénztárgép „hirtelen” meghibásodása, és a futár „feledékenysége” sem - hívta fel a figyelmet a hatóság. Az akció során az ellenőrök felbukkantak a jelentősebb nyári rendezvényeken, fesztiválokon, strandokon, piacokon, autópálya-szakaszokon és még egy cirkuszban is. ■ M. I. Egyformán nőtt a nettó kereset a régióban Összesen 45 200 fő áll alkalmazásban Tolna megyében a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint Ez a szám háromezer fővel több, mint az egy évvel ezelőtti időszakban. Ugyanez a tendencia jellemzi a régió másik két megyéjét is, bár ha a foglalkoztatottak nagyságrendjét nézzük, megyénk háromezer fős növekedése arányaiban sokkal több, mint Baranya két- és Somogy háromezer fővel megnövekedett alkalmazotti létszáma. A nettó átlagkeresetek tekintetében a megye áll a régióban az első helyen 118 851 forinttal. Tolnát Baranya követi 117 512 forintos nettó átlagkeresettel, a harmadik helyen Somogy áll 109 423 forinttal. Mindhárom megyében növekedett az átlagkereset az előző évihez képest, mégpedig mindháromban szinte hajszálpontosan 10 ezer forinttal. Az országos átlagot tekintve megyénk a középmezőnyben foglal helyet a nettó keresetek szempontjából. ■ V. M. Tekintélyesebbnek gondoljuk azt, aki öltönyt, nyakkendőt visel. Az öltözék nagyban befolyásolja a viselőjéről alkotott véleményt. Venter Marianna Kísérletsorozatot indított a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. A teszt célja megvizsgálni, hogy befolyásolja-e az emberek viselkedését az elegancia. A felmérést végzők egy 1955-ös texasi kísérletet másoltak le. Ennek során egy lámpás kereszteződésnél azt vizsgálták, hogy hányán lépnek le tilos jelzésnél a beépített célszemély után, ha az lezser utcai öltözéket, és hányán, ha elegáns öltönyt visel. Az eredmény szerint a lezser öltözéket hordót a várakozók 33, az öltönyt pedig 48 százaléka követte. Azaz vitathatatlan, hogy az elegancia tekintélyt sugall, és az emberek szívesen követik ezt a tekintélyt.- Hogyan befolyásolja öltözködésünk a megítélésünket? - kérdeztük Görög Ibolya címzetes főiskolai docens, proto- kollszakértőtől.- Amit meg akarunk mutatni magunkból, azt fejezzük ki az öltözékünkkel. Ha például az eszünket, intelligenciánkat akarjuk megmutatni, akkor semleges, enyhén konzervatív öltözék ajánlott, hogy ne vonja el a figyelmet a felkészültségünkről, tudásunkról. Ezért követték az emberek a zebrán az öltönyös úriembert, mert ő azt a jelzést adta le, hogy az agyával dolgozik.- Hogyan egyeztethető össze a személyes szabadság, a divat, és a társadalmi konszenzus?- Aki nem naprakész, nem követi szolgaian a divatot, az nem is lehet divatjamúlt. Legyen bármilyen az aktuális trend, örök igazság, hogy csak azt szabad felvenni, ami jól áll. A divatmaj- molás mellett a másik veszély a túlzottan lezser öltözék. Manapság trendi sportosnak lenni, sőt, egyenesen követelmény, de visz- szakanyarodva a fentiekhez: mi ennek az üzenete? Vajon komolyan veszik-e, tisztelni fogják-e a dolgozók azt a mérnököt, aki rövidnadrágban, feliratos pólóban, A fiatalok kiváltsága a lázadás, de 30 éves kor körül már érzik, hogy ez a megjelenés kárukra válhat vagy kinyúlt tréningnadrágban jelenik meg a munkahelyén? Ez az öltözék ugyanis nem azt jelzi, hogy komoly, felelősségteljes, alapos felkészültséggel rendelkező szakember vagyok. A fiatalok kiváltsága a lázadás, ők sok mindenre, az öltözködési szabályokra is sokszor fittyet hánynak, de aztán úgy harmincéves kor körül kezdik érezni, hogy valami nem stimmel. Kezdenek rájönni, hogy a nem megfelelő megjelenés esetleg kárukra is válhat. Mert bármennyire ragaszkodik az egyén a szabadságához, a társadalmi együttélés szabályaihoz - ha sikeres akar lenni, ha azt akarja, hogy elfogadják - alkalmazkodnia kell. Magyarországon a legtöbb munkahelyen nincs előírt öltözködési standard. Az elvárás a jó ízlést nem sértő öltözék és az ápolt megjelenés. Vannak munkahelyek, ahol formaruhát viselnek az alkalmazottak - ez általában a bankokra jellemző -, és különösen szigorú öltözködési szabályok érvényesülnek az üzleti életben és a diplomáciában. Mindenki megtalálhatja a neki megfelelőt AZ egyéniséget tükröznie kell az öltözködésnek, ízlésnek. Ám a munkában, az üzleti életben, a karrierépítésben egységes elvárások uralkodnak a külső megjelenéssel szemben. Ezek nem merülnek ki abban, hogy üzleti tárgyalásra, állásinterjúra öltönyben, illetve kosztümben illik érkezni. Az öltözködési szabályok meglehetősen merevek, de ennek ellenére sem oldanak meg mindent. Alapvető elvárás ma már a tiszta, gondozott haj, az ápolt bőr, a rendben tartott fogazat. Nem baj, ha a testarányok nem egyeznek a modellekével, de nincs bocsánat a mosdatlan- ságra, a testszagra, rossz leheletre. A legfontosabb: az alakhoz és korhoz illő öltözék kiválasztása. Szerencsére a klasszikus elegáns öltözetek - kosztüm, öltöny - fazonja állandónak tekinthető, és a legtöbb embernek jól áll. Augusztus 1-jétől ismét változtak az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályok. A szakemberek szerint kevesebb lett a követelmény, így könnyebben teljesíthető az előírás. Egyszerűsített módon a mezőgazda- sági idénymunkás és a turisztikai idénymunkás foglalkoztatható. Az előbbibe a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés tartozik. A turisztikaiba pedig a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység. Mindkét esetben feltétel, hogy egy naptári éven belül az egyszerűsített munkavégzés nem haladhatja meg a 120 napot. A törvény ■ Az egyszerűsített munkavégzés nem haladhatja meg az évi 120 napot. pontosan meghatározza, hogy a munkáltató hány alkalmi munkást foglalkoztathat egyszerre. Például, ha valaki egy főállású személyt foglalkoztat a vállalkozásában, akkor mellé egy főt vehet fel egész évre egyszerűsített foglalkoztatással. Ha ennél több a főállású munkavállalója, akkor az alkalmi munkavállalóinak száma is lehet több. Felvetődik a kérdés, hogy ezt hogyan kell értelmezni például olyan esetben, amikor egy őstermelőként regisztrált személy (neki nincs egyetlen egy főállású munkavállalója sem) szüretkor egyszerre több, mondjuk 10 embert szeretne alkalmi munkavállalóként, egyszerűsített foglalkoztatással dolgoztatni. A megkérdezett adózási szakember elmondta: a munkáltató (lehet az őstermelő is), egy évben 365-ször foglalkoztathat alkalmi munkavállalót. Ennek a keretszámnak a beosztása a munkáltató belátására van bízva. Tehát, ha valaki tíz napig szüretel, napi 20 emberrel, akkor 200-at használ el a keretszámából. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés mértéke: mezőgazdasági idénymunkánál napi 500 forint személyenként, turisztikai idénymunkánál is 500 forint, alkalmi munka esetén pedig 1000 forint. A bejelentés továbbra is megtehető elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül), illetve telefonon keresztül. ■ Mauthner I. Két tiszt, tíz próbaidős rendőr állt szolgálatba Hatvanöt év után talált apja sírjára emlék Lelki megnyugvást hozott a családnak a városnak átadott adomány TOLNA MEGYE Két tiszttel, tíz úgynevezett próbaidős, valamint öt rövidített képzésben részesült rendőrrel többen dolgoznak Tolna megyében, tájékoztatott Farkas Kinga a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense. A két tiszt július 1-jétől a Szekszárdi Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztályán lát el szolgálatot. Augusztus elsejétől állt munkába a tíz próbaidős rendőr. Az 5+1 hónapos képzés végzőseiből pedig öten álltak munkába. Közülük egy-egy a dombóvári, a paksi, a bonyhádi, kettő pedig a Tamási Rendőrkapitányság állományába került. A próbaidős rendőrök már elvégezték a szakközépiskola első osztályát. A második évben a gyakorlati tudnivalókat sajátítják el, a mentoruk vezetésével. Ha munka mellett a második évet is sikeresen befejezik, akkor lesznek teljes jogú rendőrök. Addig, bár van fegyverük, önálló intézkedésre nem jogosultak, járőr mellett láthatják el szolgálati feladataikat. Valamennyien Tolna megyeiek, s közülük is azok, akik vissza akartak kerülni a megyébe. A hat hónapos, objektumőr kiképzésben részesült öt jövendő rendőrt pedig sok jelentkező közül itt a megyében választották ki. Öt éven belül, modulonként szerezhetik meg a teljes szak- képzettséget. ■ 1.1. siMONTORNYA Hatvanöt év keresés után találta meg Szabila Komarova, hol nyugszik 1945 márciusában elhunyt édesapja. A kazahsztáni Kumarov Bekzhan főhadnagy magyar földben pihen, méghozzá a simontornyai szovjet Hősi Emlékmű körüli sírkertben. A kutatás nem volt könnyű, mert a könyvben, amelyben a hősi halottakat tartották nyilván, kevés adat szerepelt. Puskás Ferenc követségi tanácsos kitartó keresőmunkájának eredményeként mégis rátaláltak. A napokban Szabila Komarova unokáival és dédunokáival Simontornyára látogatott, ahol felkeresték Csőszné Kacz Szabila Komarova unokáival és dédunokáival, valamint Csőszné Kacz Edittel Edit polgármestert is. Megköszönték az eddigi segítségét, amely nélkül nem lett volna sikeres a keresés. A találkozáson 2000 eurót adott a család a városnak, azzal a céllal, hogy az általuk hozott emléktáblát helyezzék ki, valamint a szovjet temető felújítását, karbantartását végezzék el. A pénzösszeg átadásáról és az elvégzendő feladatokról Puskás Ferenc tolmá- csi és szervezői segítségével jegyzőkönyv készült, mely a kölcsönös bizalomra épül. A család, úgy érezte, kötelességük és lelki megnyugvást hoz, hogy így emlékeznek meg az apáról, nagyapáról és dédnagy- apáról. ■ Varga L.
