Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-08-14 / 32. szám

2011. AUGUSZTUS 14., VASÁRNAP SZTORI 5 Egy topmodell, aki véget vet a csöndnek sclerosis multiplex A Pataky család egy évtizedig állt tanácstalanul a betegséggel szemben Tizenegy éve költözött a gyilkos betegség a Pataky család életébe, azóta él együtt az öttagú család a pusztító korral. Az édes­anyánál sclerosis multip­lexet diagnosztizáltak, ami alapjaiban változtatta meg nemcsak a család, de lánya, Pataky Tímea, a gyönyörű modell életét is. Kun J. Viktória „Halálos betegsége van, ne foglal­kozzunk vele, éljük tovább az éle­tünket. Majd 8-10 év múlva, ha jönnek a panaszok, jöjjünk újra a kórházba” - ezzel kezdődött Ti­minek és édesanyjának a ma már 11 éves kálváriája. Sclerosis multiplex a kíméletlen betegség, amely azóta beköltözött a Pataky család életébe. „Egy egyszerű ru­tinvizsgálatnál szúrták ki a fül­zúgást, aztán vettek csontvelőből mintát és készült MR is. Azonnal látták a bajt, nekünk viszont so­kat nem mondtak, csak hogy menjünk szépen haza, aztán ne is foglalkozzunk vele” - meséli már Pataky Tímea, aki akkor mindössze 16 éves volt. Tímea édesanyjával és édesapjával egy családi rendezvényen. Az édesanyát az egész család támogatja. Debreceni rendezvény az SM-betegek érdekében. „Segítség mindazoknak, akik most indulnak el ezen az úton.' Egyetlen perc alatt kellett fel­nőnie. „Ott álltunk és nem tud­tunk semmit sem kezdeni a be­tegséggel meg a hírrel. Én azt tudtam, hogy próbálok majd minden terhet levenni a válláról. Tanultam, dolgoztam és próbál­tam minden időmet neki szen­telni. Miközben végig egy hazug világban éltünk. Anya ugyanis csak annyit kért: tekintsük őt egészségesnek, épp ezért nem lehetett semmiről beszélni, sem­mit sem kérdezni ezzel kapcso­latban” - mondja a lány, aki, ahogy ő most emlékszik, a mo- dellpályáját is ilyen indíttatás­ból kezdte: ebbe az álomvilágba menekült el a valóság elől. Mi­közben jöttek a magyar és nem­zetközi sikerek, külföldi felkéré­sek, otthon egyre rosszabb és ne­hezebb lett a helyzet. „Anyukám csupán annyit akart, hogy hadd maradjon csak anya és feleség, ne lássuk benne a beteget. Mi­közben egyre romlott az állapo­ta. A második évben a munkahe­lyén már többször be kellett ug- ranom helyette, idővel pedig már egyáltalán nem tudta foly­tatni a munkát. Közben kapott szteroidokat, de attól még rosz- szabbul lett. Ezenkívül nem ke­zelték semmivel, nem is tudtuk, valójában mivel állunk szem­ben. Csak azt tudtuk: izomsorva­dása lassan felőrli a szervezetét, s a végén megfullad” - meséli a sokkoló tényeket a lány, akit ak­kor is és ma is folyamatosan lelkiismeret-furdalás gyötör. „Folyamatosan azt éreztem, hogy nem teszek meg semmit érte, ma pedig az gyötör, hogy mit mulasztottam el. Egészen máshogy nőttünk fel, mint má­sok, hiszen mindig az volt az el­ső, hogy anyát ne hagyjuk egye­dül, külföldi, hosszabb munká­kat például emiatt egyáltalán nem vállaltam. Mégis folyamato­san őrlődtem, őrlődöm. Ma már tudom, hogy nem normális, hogy hat évig nem látja orvos, miközben bármely más be­Hogv miért vállalok önkéntes munkát? Mi is kerülhetünk a rászoruló helyébe bármelyik pillanatban, és ha adsz, többet kapsz. tegség esetében folyamatosan fi­gyelnek az orvosok, félévente jár a beteg rendelésre. Nálunk ilyen nem volt. Anyuval együtt mi is bedugtuk a fejünket a homokba. Nemrégiben már én javasoltam neki, hogy kérjünk egy kerekes széket, mert már annyira gyen­ge, hogy nem bírja tartani ma­gát” - mondja Timi, aki közben nemcsak hogy külön nonprofit szakot végzett el a főiskolán, de nemrégiben egy önálló szerve­zetet alapított, a Facebookon pe­dig egy támogatói csoportot ala­kított. „Még nem látok tisztán, de anyukám állapota sokat romlott. Muszáj megtudnom, mit lehet tenni, mit tehetek én. Felvettem a kapcsolatot az SM-betegeket képviselő civil szervezetekkel. Mindenhol mindenki azt kérde­zi tőlem, miért vállalna valaki önkéntes munkát egy SM-beteg mellett. Mindenkinek csak azt mondom: szerintem azért, mert mi is kerülhetünk a rászoruló helyébe bármelyik pillanatban, és ha adsz, többet kapsz. Mankót szeretnék adni mindazoknak, akik most indulnak el ezen az úton, hogy tudják, mikor mit te­gyenek, hova forduljanak” - mondja a lány, aki a közösségi portálon indított oldalt egyfajta felhívásnak is tekinti. Ő maga is kéri a szakemberek, érintettek segítségét, tanácsát, hogyan se­gíthetne édesanyjának. Várja a tapasztalatokat, s ő is minden tá­mogatást megad ahhoz, hogy ha lehet, senki se maradjon annyi­ra egyedül és tanácstalanul a be­tegséggel, mint ahogy ők annak idején, s talán még ma is. Timi közben egy speciális masszázs­szalont is nyitott, ahol többek kö­zött az SM-betegek kiegészítő kezelésére is lehetőség van, ez­zel is javítva, vagy legalábbis szinten tartva állapotukat, már amennyire lehet. Tíz tény az ezerarcú kórról: a világon kettőmillió beteg van • l .A sclerosis multiplex (SM) egy autoimmun be­tegség, a központi ideg­rendszer gyulladásos megbetegedése. • 2. Az SM-ben a rosszul működő immunrend­szer az idegsejtek nyúl­ványait körülölelő velős­hüvelyt támadja meg, feloldja, roncsolja azt. • 3. £ károsodás következ­tében az idegszál rosszul működik: lassabban ve­zeti és/vagy blokkolja az ingerületet. • 4. Általában 20-40 élet­év között a leggyakoribb a megjelenése. • 5. A betegség Magyaror­szágon a becslések sze­rint 6000-8000 embert érint, évente 300-500 új esetet diagnoszti­zálnak. • 6. A világon mintegy 2 millió SM-beteg van. • 7. A nők között maga­sabb a megbetegedési arány. • 8. A betegség lefolyása nagyon változatos, nem csak a különböző altí­pusainak eltérőek a tü­netei, hanem szinte minden betegnél más­képp jelentkezik. Ezért hívják ezerarcú kór­nak, hiszen a szervezet­ben zajló kóros folya­matok a legváltozato­sabb panaszokkal je­lentkeznek. • 9. A betegség egyelőre nem kezelhető, csak a lefolyása késleltethető és a tünetek enyhíthe- tők. Interferonos injekci­ós kúra vagy esetleg szteroiddal való kezelés ismeretes. • ío. Azon államokban, ahol a jogszabályok lehe­tővé teszik, orvosi célú marihuánával lassíthat­ják a betegség kialakulá­sát (pl. Kalifornia állam, USA). Termékbemutató, ígéretek, hiszékenység RADOS ^ Jtk. VIRÁG HAJLAMOSAK VAGYUNK elhinni azt, amit nem kéne, és nem hinni el azt, amit pedig el ké­ne. Hülyének kiáltjuk ki az or­vost, de dicshimnuszokat zen­günk a csodafőzetet áruló ku- ruzslóról. Ráccsal zárjuk laká­sunkat, de egy magát vízveze­ték-szerelőnek kiadó egyént si­mán beengedünk, hogy az ala­posan kifosszon bennünket. És felülünk mindannak, ami­vel egy termékbemutatón ke­csegtetnek, aláírjuk a több év­re szóló hitelszerződést. Ám ha ugyanazt a terméket fele áron a boltban látjuk, akkor drágáll- juk, és eszünk ágában sincs megvenni. testvéreimnek és nekem se­hogy sem fért a fejünkbe, ho­gyan történhetett meg édes­apánkkal kétszer is ugyanaz az eset. Pedig egyszer már rá­fázott. Elfogadta a meghívást egy termékbemutatóra, ahol af­féle gyógyászati lámpát árul­tak. Apánk megvásárolta a ter­méket, pontosabban aláírta a bankkal a hitelszerződést. Két éve törleszti a nyugdíjából a nem kis összegű részleteket, a lámpa pedig azóta is a dobozá­ban pihen a sarokban. Meges­kettük, többet nem megy el ter­mékbemutatóra. egy darabig hatott is a fogad­kozás, aztán múlt héten megint kiborult a bili. Időseb­bik húgom valahogy rájött, hogy apánk ismét vásárolt egy cégtől - ezúttal három keze­lést, a kezdődő lábfekélyére. Egy alkalmon már túl is volt, pont olyan lámpával „gyógyí­tották”, amilyen otthon áll ki­bontatlanul. Ismét egy bankkal írt alá szerződést, kábé ugyan­annyi pénzről, amennyibe a gyógylámpa kerül. kikészültünk. Körbetelefonál- tuk egymást: idősebbik húgom hívta a kisebbiket, ő engem, én meg az idősebbiket, hogy ak­kor most mi legyen. Mert sze­rencsére ezt az üzletet 8 napon belül vissza lehetett mondani. Igen ám, de mindhárman dol­gozunk, nincs módunkban napközben apánkat kísérgetni, hogy segítsünk neki elintézni az ügyet. Végül 18 éves ke­resztlányom vette kezébe a dol­got, és nagy nehezen elérte, hogy elfogadják apánk elállási szándékát A nő először sápíto- zott, micsoda gyerekek va­gyunk mi, nem akarjuk, hogy az édesapánk meggyógyuljon. A húgom leordította a fejét ke­resztlányom telefonján, hogy semmi köze a családi életünk­höz, különben is, hagyják bé­kén idős, beteg édesapánkat meg a nyugdíját. kisebbik húgom értedenkedett: mi a fene lehet az oka, hogy apánk, amikor könyörgünk ne­ki: menjen el orvoshoz tébé- alapon, ránk nem hallgat, de az idegen kóklereknek rögtön felül? Az egyik ok nyilván ezeknek a cégeknek a kommu­nikációs technikája. Ők nem kiborulnak és könyörögnek, mint mi, hanem mézes­mázoskodnak, fűt-fát ígérnek. Az idősek pedig bedőlnek ne­kik. Kedves emberek, termék- bemutató helyett üzletbe, or­voshoz menjetek! Kabrió Ennek a lakókocsinak a tulajdonosa is, mint a kirámolt londoni és burminghami boltosok is, most egy 1886-os jogszabályban bízhatnak. Eszerint a biztosítók és a biztosítottak is benyújthatnak kárpótlási igény­lést a rendőrség ellen, mert annak nem sikerült fenntartania a rendet. Ez a jogszabály nem terjedt el a kontinensen, így aztán Baló György például hiába kért volna kártérítést a tévészékház előtt totálkárig égett autójáért. f \ y r

Next

/
Oldalképek
Tartalom