Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)

2011-08-13 / 189. szám

2011. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG KÖRKÉP 5 Elmennének Tolnából, akik munkát szeretnének tolna megye az álláskeresők ti­zenegyedik legnépszerűbb cél­pontja - derül ki a Monster.hu friss kutatásából. Az állásportál 400 ezer munkát kereső körében végzett átfogó felmérése szerint a megye népszerűségi indexe 95 pont, ami azt jelenti, sokkal töb­ben szeretnének más országrész­ben vagy külföldön dolgozni, mint ahányan az adott megyé­ben. Érdekesség, hogy a szomszé­dos megyék közül Bács-Kiskun a 4., Baranya a 3. helyen található. Az álláskínálatból kiderül, hogy Tolna megyében a legtöbb munkalehetőség mérnököknek kínálkozik. A megyeszékhelyen műszaki irányultságú, például műszakvezető, műszaki eladó vagy projektmérnök pozíciókra keresnek munkavállalókat. Országos összevetésben az ál­láskeresők első számú célpontja Budapest, míg a leginkább Pest megyéből keresnek máshol állást. Utóbbi a főváros közelségével és elszívó hatásával magyarázható. A megyék népszerűségi indexe azt fejezi ki, hogy mennyire kedveltek országosan az álláske­resők körében. Ha 100-nál maga­sabb az érték, azt jelenti, hogy az áüagosnál nagyobb a megye von­zereje, például az új munkahe­lyek, beruházások vagy éppen az egyetem miatt Ha 100 alatti az ér­ték, akkor többen vannak az elvá­gyódok. ■ 1.1. Százmillió feletti jövedelem csak Tolnában nem volt dél-dunántúl Tolna megyében nem volt olyan adózó, aki 100 millió forint feletti jövedelmet vallott volna be a tavalyi évre. Somogybán viszont ketten, Bara­nyában öten is akadtak - tájé­koztatott Barlai Krisztina, a NAV régiós sajtószóvivője. A Dél-Du- nántúlon 350 ezer bevallás ér­kezett az adóhivatalhoz, ennek 25 százaléka Tolnából. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a leg­több problémát a szuperbruttósí­tás okozta, de - a korábbi évek­hez hasonlóan - most is jellemző volt az aláírás, az utalási cím, il­letve bankszámlaszám hiánya, a kedvezmények téves számolása, az adóazonosító elírása. ■ M. I. A megemlékezésen az Országos Baleset-megelőzési Bizottság nevében Oberling József, a Tolna megyei nevében dr. Kovács Zoltán koszorúzott Idén eddig csak kismér­tékben emelkedett a sérü­léssel járó balesetek szá­ma Tolna megyében a ta­valyi, ebből a szempont­ból kiemelkedő eredmé­nyeket hozó évhez képest. A további javulás érdeké­ben nem elég a rendőri szigor, a közlekedők kép­zésére és a közúthálózat fejlesztésére is szükség van. Steinbach Zsolt Ebben az évben eddig tízen hal­tak meg közlekedési balesetben Tolna megye útjain. Az ő emlé­kük előtt is adóztak tegnap dél­előtt a Tolna Megyei Baleset­megelőzési Bizottság (TMBB) immár hetedik éve megtartott megemlékezésén. A hagyomá­nyos ünnepséget a Kölesdre ve­zető út mentén, 1936-ban felállí­tott Bartal-szobornál rendezték, amely eredetileg a 75 éve, 23 éves korában motorbalesetben elhunyt Bartal Györgynek állí­tott emléket. A házigazda kölesdi önkor­mányzat nevében Varga Sándor szólt a megjelentekhez, többek között azt kívánva, hogy minden úton levő érjen haza épségben. - Míg 1990-ben 2432 ember halt meg közlekedési balesetben, ad­dig tavaly már „csak” 740, idén pedig várhatóan hétszáznál is kevesebb lesz a halálos áldoza­tok száma - erre már Oberling lózsef r. ezredes, az Országos Baleset-megelőzési Bizottság ügyvezető elnöke hívta fel a résztvevők figyelmét. Úgy vélte: az, hogy az elmúlt három évben mintegy kétharmadával csök­kent a közúti balesetek száma, minden bizonnyal nagyrészt az objektív felelősség elvének 2008-ban történt bevezetésének tudható be. A szakember ugyan­az általánosan kedvező Tol­na megyei mutatók mellett egy területen rosszabb a helyzet az országos átlagnál, méghoz­zá az ittasan okozott balese­tek számában. Ebben az év­ben az eddigi összes, 177 sé­rüléssel járó baleset közül 26- ban játszott közre az alkohol. Ez közel tizenöt százalékos arányt jelent az összes balese­tet tekintve, az országos átlag viszont csak tíz százalék. A legtöbb balesetet szemétygép­is rámutatott: ez idő alatt sem a magyar közúthálózat, sem a köz­lekedők képzése nem fejlődött olyan mértékben, ami ezt a javu­lást megalapozta volna. Úgy vél­te, a közlekedők fejében sikerült valamelyest rendet tenni, a sza­bályok követ­kezetesebb be­tartatása érde­kében ugyan­akkor nagyon sok embert kellett megbírságol­ni. Hosszú távon azonban sze­rinte nem elegendő csupán a rendőri szigor, szükség van a képzés, illetve az úthálózat fej­lesztésére. kocsival okozták, második he­lyen a kerékpárosok állnak. A biciklisek a segédmotorosok­kal együtt viszonylag sok bal­esetet okoznak, gyakran itta­sak, és baleseteik mindegyike sérüléses vagy halálos. Ezért ellenőrzik és büntetik őket - a saját érdekükben - mostaná­ban olyan gyakran a rend­őrök. Személyi sérüléssel járó „nagymotoros” baleset viszont eddig mindössze hat esetben történt a megyében. Az emlékmű - állami szervek képviselői, illetve civil szerveze­tek, köztük paksi motorosok ál­tali - megkoszorúzása után a kölesdi művelődési házban a Tol­na Megyei Baleset-megelőzési Bizottság ülést tartott, amelyen dr. Kovács Zol­tán r. ezredes, a TMBB elnöke és dr. Szecsei Zsolt r. alezre­des, a bizottság ügyvezető elnö­ke számolt be a megyei közleke­désbiztonsági helyzetről. El­hangzott: tavaly az elmúlt ötven év legkevesebb halálos közleke­dési balesete történt a megyé­ben. Idén valamelyest több a bal­eset, de csak a tavalyi kiugróan jó eredményhez viszonyítva, az­az az azt megelőző esztendők­höz képest most is jóval kedve­zőbb a helyzet. Tavaly egész év­ben 12-en haltak meg Tolna út­jain, idén eddig 10-en, míg ta­valy, az év hasonló időszakában 7-en. Súlyos baleseti sérülést idén eddig 75-en szenvedtek, ta­valy ilyenkor 70-en. Ugyanakkor a súlyos sérüléssel járó balese­tek száma 63-ról 59-re csökkent idén. A legtöbb baleset változat­lanul gyorshajtás miatt követke­zik be, a második leggyakoribb ok a kanyarodási és az elsőbbsé­gi szabályok be nem tartása. Tolnában az átlagnál többen vezetnek ittasan ■ A legtöbb baleset válto­zatlanul gyorshajtás miatt következik be. Sok ingyenes szolgáltatást nyújt tagjainak az egyesület tolna megye A bevásárlástól pá­lyázatírásig sok mindenben se­gíti tagjait a látássérültek me­gyei egyesülete. Mint azt Kovács Lászlóné egyesületi elnöktől megtudtuk, számos ingyenes szolgáltatással állnak a tagok rendelkezésére. Ezek közé tarto­zik a szociális segítségnyújtás, a ■ Szociális segítő hálózatot működtetnek vakok és gyenge illátok számára. i specialis informatika oktatás, a Braille-írás- és olvasástanítás, különböző tanfolyamok szerve­zése és lebonyolítása, az álláske­resési technikák oktatása. Az egyesület révén juthatnak térí­tésmentesen életvitelt könnyítő- és egészségügyi hangosbeszélő eszközökhöz a látássérültek, az egyesület Hunyadi utcai irodájá­ban pedig ingyenesen használ­hatják a bioptron lámpát. Folya­matban van egy médiaszoba ki­alakítása, ahol hangosbeszélő eszközök segítségével használ­hatják a számítógépeket és ki­egészítőket. A tagoknak nem­csak a mindennapi ügyek szer­vezésében, intézésében nyújta­nak segítséget, hanem például a különféle számítástechnikai, se­gédeszköz- és tanulmányi támo­gatást igénylő pályázatok elké­szítésében is. A gyerekek nyári táboroztatása, a közösségépítő, sport- és szabadidős programok szervezése és lebonyolítása is a szolgáltatások közé tartozik. A megyei egyesület emellett ingye­nes szociális segítő hálózatot működtet, amely a bevásárlástól a kísérőszolgálatig széles körű szolgáltatást nyújt a rászorulók­nak. További információk: www.tolnamegyeivakok.hu ■ Venter M. Kovács Lászlóné elnök Inkább éljen haza épségben baleset-megelőzés Sikerült rendet tenni a közlekedők fejében Településszépítés Közterületek, középületek, zöldfelületek karbantartása, járdák, támfalak, kerítések javítása, konyhai munka és más feladatok ellátása az idősek napközijében. Ez a pincehelyi közmunkások feladata. Töb­bek között a temetőt is ők tartják rendben. (Képünkön Fojtek Norbert és Orbán István.) Jelenleg húsz közmun­kást foglalkoztatnak négy órában és ötöt nyolc órában Pincehelyen Népszerű a felnőttképzés előírás Regisztráció vagy akkreditáció szükséges Változik a piac, egyre nagyobb szükség van a szakképzett mun­kaerőre. A „sima” érettségi ön­magában már szinte semmit sem ér. Akit nem vettek fel egye­temre, főiskolára, annak érde­mes tájékozódni a szakképesí­tést nyújtó intézményekről. Egyre népszerűbb a felnőttkép­zés, átképzés. Ehhez, az oktatást vállalóknak regisztráltatniuk kell magukat, ami 9600 forintba ke­HIRDETÉS rül és két évig érvényes. Aztán megújítandó. Aki nagyban kíván felnőttképzéssel foglalkozni, nem csak egy-két tanfolyam ere­jéig, annak akkreditáltatni kell a cégét, intézményét. Ez az eljárás mintegy ötszázezer-egymillió fo­rintba kerül. Bizonyos időszakon­ként ezt is frissíteni kell, de az új­bóli akkreditáció már olcsóbb. Az iskolák mellett oktatócé­gek, szakmai és érdekképvise­leti szervezetek is foglalkoznak felnőttképzéssel. A bonyhádi ipartestület - amely már koráb­ban is indított különféle képzé­seket - most újra begyújtja a ra­kétákat. Gyurkovics Ferenc ok­tatási koordinátor elmondta: fel­nőttekkel és fiatalokkal is akar­nak majd foglalkozni. Fontos­nak érzik, hogy részt vegyenek a kistérségi szakember-után­pótlásban. ■ W. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom