Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)

2011-08-11 / 187. szám

(A Balaton-parti diákmunka Mg jó buli is f Minden diáknak jól jön a f pluszpénz, de sokan nem mernek belevágni a nyári ’ munkába. Félnek attól, hogy iegy rosszul fizető, sok mun-' fkát igénylő állást kapnak. De * ha tovább keresgél az ember, rsimán találhat alkalmas he-á ,lyet. Ahhoz viszont, hogy* megtudja valaki, milyenek a | dolgos hétköznapok, be keik »töltenie a 16. életévét. A| fbébiszitterkedés egyre eher- J #jedtebb, hiszen a szülők dől-1 »goznak, így szükség van a| nyári szünetben felügyeletre, j ! A Balaton-parton is rengeteg «I »munkalehetőség adódik, j fahol még előnyei is vannak a I 'Árut is lehet pakolni j melónak. Ha állást keres egy % f fiatal, érdemes megbízható is-| kolaszövetkezettel felvennie aj | kapcsolatot, nehogy valami át-1 verés vagy kihasználás áldó-1 |zata legyen. Mindent előre lel fkell tisztázni, nehogy félreér- <í tés adódjon a fizetéssel, vagy | magával a munkával kapcso- i ■ latban. Vannak olyan nyárig fp melók, amelyek megkezdése | ,előtt állásinterjún kell résztj venni. Itt a legfontosabb szem-» ( pont a magabiztosság. Ha ér-f |zik valakin, hogy jókedvvel áll* , a dologhoz, az jó benyomást j kelt. ■ Jáhn Eszter, ’ | Tamási, BBÁG, 9. A | Cziráki Attila (balról) itt még az Paksi FC NB III.-as csapatában, amely idén tavasszal kivívta a feljutás jogát, így immár az NB ll.-ben szerepelnek Megéri küzdeni a célért sport Már gyermekkorban terelni kell a lurkót az álmai irányába A focipálya egyfajta csa­tatér, ahol a vereséget is el kell tudni viselni. Ám aki igazán elhivatott, az nem adja fel, hanem okul a saját hibáiból. Cziráki Barbara Egy gyerekről legtöbbször már kiskorában kiderül, mihez van tehetsége, és mi az, amit nem kellene erőltetnie tovább. Sok kisfiú álmodozik arról, hogy egyszer olyan híres focista le­het, mint Ronaldo vagy Beckham. De a csúf igazság az, hogy a puszta álmodozás nem hoz sikereket. A kezdeti időkben leginkább a szülőnek kell rugalmasnak lennie, és segíteni a csemetét álmai elérésében. Első kézből értesülök mindennap az ilyen dolgokról, hiszem á bátyám is ezen az úton halad. Fiatalon például rendkívül sok mindent fel kell áldozni a célért. Nem könnyű naponta edzeni, mellet­te pedig helytállni az iskolában, és még barátokat is szerezni. Ilyenkor minden szülő elgon­dolkodik azon, hogy a gyereke elég tehetséges-e abban, amit szeret, és megtudna-e belőle él­ni, vagy csak álom marad az egész. Ha mégis a folytatást vá­lasztanák, sok küszködést, erőt, időt és pénzt kell belefek­tetni a „hobbiba”. Nem minden gyerek tud egy­szerre kitűnő tanuló lenni, és mellette jól csinálni azt is, amit szeretne. A szülő vagy megérti ezt, vagy elválasztja a gyerekét a neki fontosnak számító időtöl­téstől. Szerintem ilyenkor téved­nek a felnőttek a legnagyobbat. A gyereknek se kedve, se ereje nem lesz tanulni mindezek után, sőt, nem lesz olyan ener­gikus sem, mint korábban. Vala­milyen programot mindig kell választani, hogy kitombolhassa magát. Egy sportolócsemete éle­mindig is követtem a tesóm pél­dáját Szerencsére csak jó tulaj­donsága van, amit leutánozhat­tam, vagyis nem bandáztam rossz emberekkel, nem ittam, nem cigiztem. Valószínűleg ne­kem ő segített ezeket elkerülni, és talán ő nem is tudott róla, tében mindig is a sport lesz a legfontosabb, hisz csak akkor tudja a legjobbat nyújtani. A mi családunk gondolatai a futball körül forognak, mióta az eszemet tudom. Már kiskorom óta járok a bátyám focimeccse­ire, hogy szurkoljak neki. Azt hiszem, ez örökké így fog ma­radni, amíg azt csinálja, amit szeret, hisz ez nekem is sokat jelent. Jelenleg a Paksi NB II.-es csapatban játszik, kitűnő sike­reket ért már el. A napi két edzés mind testileg, mind lelki­leg lefárasztja az embert, így va­lahol ki kell adnia a felgyülem­lett feszültséget. Sajnos, néha ez nem a pályán jön ki, hanem a magánéletben. Pedig tudomá­sul kell venni, hogy nem mehet mindig tökéletesen a játék, van­mennyit segített a pozitív példá­val. Soha nem féltékenykedtem, mindig vele örültem a sikerei­nek. Nem szabad panaszkod­nunk, hogy „keveset van ve­lünk”, „nem fordít ránk elég időt”, ha úgy vesszük, az övé egy egész életen át tartó „hobbi”. nak mélypontok, gödrök, amik­ből meg kell tanulni kikászálód­ni. Ez az egész élet lényege! A focipálya egyféle csatatér addig a 90 percig, amíg a játék tart. Ha jól belegondolunk, fia­talkorban még játékként tekint mindenki a futballra. Ám aki már ezzel keresi a pénzt, rájön, ez az ő munkája, ez az, amiben tehetséges, és ez az, amit soha nem adhat fel. Persze jól kell taktikázni, keverni a lapokat, sok múlik ezen is. A testvérem lassan betölti a 21. életévét, és meg kell mondjam, mindig is a foci volt a szenvedélye, ami egy­fajta tiszteletet alakított ki ben­nem iránta. Szerintem minden sportoló hozzátartozója ezt érzi, legalább is éreznie kellene. Minden egyes meccs után, akár jó volt, akár nem, én ugyan­olyan büszke vagyok rá, és pró­bálok „jó tesó” módjára visel­kedni. Hiszen neki is nagyon fontos a családja elismerése, biztatása. Többek között ebből meríti a legtöbb erőt akkor, ami­kor már majdnem feladná. A cikk szerzője a tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium 10. A osztályos tanulója A saját bátyám lett a példaképem 2011. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG t I ifi í / AZ OLDALT SZERKESZTETTE: Molnár Ágnes, 30/650-3013, agnes2.molnar@axels.hu Az oldalon megjelent írásokat olvashatjátok a www.teol.hu-n . • Naná, hogy a csoki, melynek * megszámlálhatatlan rajongója % akad a világon. Van, aki csak en­ni szereti, mint a jól ismert rajz­film figura, Gombóc Artúr. De * van, aki alapanyagnak véli, és * épít is belőle. Szinte nem létezik olyan tárgy, aminek még nincs * csokimásolata. Vannak köny- 9 vek, képkeretek, ruhák, táskák, cipők, de különböző szimbólu­* mókát, sőt palotákat is létrehoz­* tak már ebből a nyalánkságból. Sőt, a gyerekek rekordot döntöt­* tek azzal, hogy egy 10 méteres * vászonra mesefigurákat rajzol­tak különböző színű csokikkal. Az örmény Grand Candy (nagy * édesség) nevű cég pedig még a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült tavaly azzal, hogy elké­* szítette a legnagyobb tábla cso- 9 kit. De nem is olyan rég kreáltak valami olyat is, amit még nem * láttunk azelőtt: egy óriási Kit­* Kát csokit. Egy kis érdekesség: a csoki- *’ szelet elkészítése nem is megy * olyan gyorsan, mint gondol­nánk. Három napba telik, mire ® teljesen elkészül a Kit-Kat. Az % első nap a csoki alját készíthet- jük el. Felolvasztjuk az étcso­kikat, és beleöntjük az edénybe, » majd betesszük a hűtőbe, és m hagyjuk, hogy összeálljon. Má­sodik nap a kész alapra rápakol * juk a nápolyikat, majd ráöntünk 4 megint egy adag csokiöntetet, végül mehet ismét a hűtőbe. A * harmadik nap pedig kivehetjük * az edényből, és kész is a saját gi­gantikus Kit-Kat csokink. A re­* kordot felállított csoki méretei % ezek voltak: 59 centi x 17 centi x 12 centi, és mindössze 1860 % 7 gramm volt. Te meg tudod dönte- » ni a rekordot? ■ Melcher Alexa, Bonyhád, Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, 9. B 4 A világ legnagyobb csokiszobra BliiilIS Sztárok BULVÁR KULTÚRA HUMOR mm Móricka Már 5 éves is elmúlt Suri Cruise, Tom és Katie mégis baba­ként kezelik. A csa­lád nemrég szállt le helikopterrel New York-ban, és a lány­kát egy rózsaszín plédbe bugyolálva vitték az utcán. Sűrít először az apa, majd az anyuka szállította a karjában. Nem­csak a rajongók, de a sztárok ismerősei is furcsán néznek a szülőkre, amiért még a szél­től is óvják lányukat. A barátok amiatt is aggód­nak, hogy mi lesz a csemetével, ha iskolába ke­rül. Ott ugyanis egyik pillanatról a másikra kell majd megtapasztalnia, milyen érzés az, amikor már nem áll mellette bástyaként anya és apa. Polly Shulman: Rajongás Melyik tini ne rajongana, ne lenne kedvenc énekese, zenekara, filmszí­nésze, műsorvezetője, sportolója, celebe, egy szóval egy sztár, akit pél­daképnek tekinthet és imádhat? Aki erre a kérdésre nemmel vála­szol az Júlia, aki pedig igennel, az Asleigh szerepével azonosulhat, amikor elolvassa Polly Shulman el­ső regényét, a Rajongást. A Stephe- hie Meyer és több híres lap (köztük a Times) által ajánlott köny\’ már az első oldalon egyértelművé teszi a rajongó kitartását, hiszen ő, Asleigh a 14 óra múlva kezdődő jegyosztás­ra igyekszik. Elkíséri őt Júlia, aki a szomszédja és egyben barátnője, és közben egy Jane Austen-könyvet ol­vas: a Büszkeség és balítéletet. A koncert után egy hónappal az Érdemes elolvasnotok a könyvet! ódivatú Jane Austen stílusának sze- retete ragad rá Asleigh-re, aki en­nek hatására úgy beszél és viselke­dik, mint a nemes hölgyek. Később pedig ráveszi Júliát, hogy surranja­nak be egy fiúiskola báljára. Meg­hívójuk nincsen, de két ottani tanu­ló segít megoldani a problémát. Eleinte mindkettőjük rajongásának ugyanaz a tárgya: Grandinson Parr. Ez a felüdítő nyári olvasmány nem túl hosszú, s egyben aktuális téma, hiszen cselekménye a nyári szünet­ben kezdődik. Ajánlom a négy fal között ülőknek és a rajongóknak egyaránt ezt a gimnazista lányokról szóló rövid regényt. m Stölkler Éva, Szekszárd, Garay János Gimnázium, 9. B Móricka bemegy az első nap a suliba, és megkérdezi a tanárnőtől:- Tanárnő! Hazamehetek?- Miért Móricka?- Mert nemi problémáim vannak.- Jó, menjél. Másnap eljátssza ugyanezt, majd harmadnap is. Ám akkor a tanárnő már rákérdez:- De mi a te nemi problémád?- Hát csak annyi, hogy a tököm tele van a sulival. Mórickát megkéri az apja, hogy fesse le az ablakokat. A fiú 20 perc múlva elégedetten tér vissza, majd a biztonság kedvéért rákérdez:- Apa, a kereteket tó lefessem? i i i 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom