Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-07-31 / 30. szám
4 2011. JÚLIUS 31., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA művészet és drog Korok, stílusok és szerek összefüggnek. Minek köszönhetjük a Mester és Margaritát vagy a Nautilust? Csak aki akarja, azon lehet segíteni. BETÉPVE SZÜLETIK A VILÁGHÍR? Amy Winehouse halála megdöbbentette a világot. A fekete hangú énekesnő nem kerülhette el a sorsát, s pályatársai között is sokan járnak hasonló cipőben. A könnyűzene összenőtt a szerhasználattal. Fábos Erika A múlt héten hirtelen elhunyt. Amy Winehouse egy 2008-as interjúban azt nyilatkozta, hogy úgy érzi, nem lesz hosszú élete a Földön. Ahogy sok korábbi pályatársa, ő is a drog miatt halt meg. Zacher Gábor toxikológus, a Péterfy Sándor utcai kórház osztályvezetője szerint a droghasználat egyidős az emberiséggel, de a könnyűzenei kultúrához is a kezdetektől hozzátartozik. Minden stílusnak „saját" drogja van. A rockzenészek alkoholt használnak, esetleg gyógyszerrel keverik, a reggae-é a fű, a woodstocki nemzedékhez a hasis és az LSD, a technohoz a stimulánsok tartoznak. Egyre könnyebb hozzájutni a szerekhez és a paletta is szélesebb. Az átlagembernek sem tart tovább egy óránál, hogy a drog házhoz jöjjön. Onnantól pedig csak idő és személyiség kérdése a függőség. „A pörgés, a nyilvánosság, amellyel egy világsztár együtt él, magában hordozza az örökös megfelelési kényszert, de a siker is egyfajta kábítószer - mondja Zacher Gábor. - Andy Warhol mondta, hogy 15 percig bárki lehet híres, a kérdés az, hogy hosz- szú távon mit képes kezdeni egy ember a hírességgel? El tudja-e viselni, hogy mindent tudni akarnak róla, vagy ha a siker véget ér? Hatalmas intelligencia és biztos háttér kell ehhez, ha nincs, könnyen félrecsúszhat az élete.” Zenészkörökben most az amfe- taminszármazékok és a kokain divatos. Mindkettő hatása hasonló: a végletekig felpörget, minden fizikai tartalékot mozgósít és ellazít, de ami a legfontosabb, módosítja a tudatot. „A világsztárok csapdája, hogy velük elnézőbb a közvélemény - mutat rá Zacher doktor. - Megértőén viszonyulnak ahhoz, hogy drogoznak, mert úgy gondolják, hogy ez egyben inspiráció is, így tudnak újabbat és jobbat kihozni magukból. Ez valamilyen szinten igaz is, egy zseni számára »mennyei ihlet« lehet a módosult tudatállapot.” Zacher Gábor nemcsak a munkája miatt foglalkozik a pszi- choaktív szerekkel. Hobbija, hogy híres emberek drogozási szokásait kutatja. Arra is kíváncsi, ki milyen szert használ, de arra még inkább, hogy a különböző drogok hogyan befolyásolták egy-egy mű megszületését. „Betépett álmodozók” a címe az erről szóló előadásának, amelyben taglalja, hogy minden korszaknak volt sztár drogja, amit a művészvilág előszeretettel használt. Kezdetben az ópium, amiről Thomas De Quincey azt írta: egy pennyért a mellényzsebében hordja a mennyországot. Akkoriban a gyógyszertárakból is olcsón hozzá lehetett jutni. De Berlioz Fantasztikus szimfóniájának megszületését is ennek köszönhetjük. Hemingway, Picasso és Van Gogh abszintfogyasztó, Bulgakov pedig a morfium rabja volt, amiről kokainnal próbált leszokni, amikor a Mester és Margaritát írta. Stephen King a kokain és az alkohol hatására született rémálmait írta meg horrorregényeiben, de Lewis Carroll, az Alice Csodaországban szerzője is a látomásait örökítette meg regényében. Jules Verne a kokain és a bor keverékét, a vinmarianumot iszogatta, amikor kitalálta a tengeralattjáróját, s Eric Clapton sem véletlenül működtet intézetet drog- és alkoholbetegeknek, ő is megküzdött mindennel. Az a mondás is a drogról szól, miszerint a Rolling Stones az élő bizonyítéka annak, hogy van élet a halál után. Zacher Gábor Amy Winehouse zenéjét is szereti, ezért figyelte a híreket. Szerinte túladagolás is okozhatta a világsztár halálát, noha ez relatív fogalom: ezek a szerek nem gyógyszerek, ami a nullánál több, az túladagolást jelent. Winehouse sem feltétlenül vett magához a szokásosnál több drogot. A szokásos mennyiség töredéke is lehetett végzetes. „Nem törvényszerű, hogy sok drog kell ahhoz, hogy valaki belehaljon - mondja a toxikológus. - Elég egy csík kokain, a por ugyanis képes halálos szívritmuszavarokat okozni. így halt meg a Bee Gees egyik tagja, aki rendszeresen használta a szert, aztán egyetlen csíkba belehalt.” A sikert éppen olyan nehéz elviselni, mint a kudarcokat. Demetrovics Zsolt pszichológus szerint a művészek eleve érzékenyebbek, ezért indulati életük is intenzívebben hullámzik, mint egy átlagemberé. Ráadásul az élet, amit a nyilvánosság előtt kénytelenek élni, nagyon megterhelő. Sok lemondással jár, és a felszínen látható csillogás csak az életük kisebbik része. Az viszont alapvetően a személyiség kérdése, hogy ki mivel próbálja oldani a hullámzásokat - mutat rá a pszichológus. Nem lesz tehát minden sztárból drogos és függő személyiség, de valóban több közöttük a problémás szerhasználó. Bármikor megengedhetik maguknak, hogy droghoz nyúljanak: megfizetni és megszerezni is könnyen tudják. „EZ EGY ELÉG TORZ KÉP, mert OZ nyilván nem hír, hogy egy énekes absztinens és példásan jő Zacher szerint Winehouse-t felőrölte a függősége: kiégette a szervezete tartalékait, s nem volt visszaút. Kokaint és metamfeta- mint használt, túlpörgette magát és csonttá fogyott. Ebben párkap- csolati kudarca, sikertelen plasztikai műtété, de talán az is közrejátszhatott, hogy utoljára 2006-os albumával ért el sikert. Akkor az mindent vitt, s ez is magyarázat lehet a tragédiájára: 19 éves korában már világsztár volt, 22 évesen az év angol énekesnője lett, a Back to Black című albummal pedig minden elismerést besöpört. zan életet él - mondja Demetrovics Zsolt. - És egy Amy Wine- house-hoz hasonló, évek óta drog- és alkoholproblémákkal küzdő sztárt sem úgy kell elképzelni, hogy biztosan reménytelen és menthetetlen. saját magától persze senkit nem lehet megvédeni, hiába őrzik testőrök, de aki valóban akarja, azon lehet segíteni. Nagyon kell akarnia, hogy kigyógyuljon az önpusztításból, a szakember segítsége csak igen kis része ennek a kemény munkának. Aki erre az erőfeszítésre még nincs kész, azon is lehet segíteni, hogy életben maradjon, amíg felkészül rá. ” ehhez meg kell találni a kiváltó okokat, a drogfüggőség ugyanis nem a betegség maga, hanem általában valamilyen lelki gyötrelem tünete. Reménytelen eset tehát nincs, akiben megszületik az elhatározás és kitartó, az meggyógyulhat. Vannak persze élő legendáink, sikeres szabadulóink is. A Csík Zenekar előadásában híressé vált „Most múlik pontosan” című dalról például sokan gondolják, hogy egy szerelmes ballada. Valójában ez egy feldolgozás, az eredeti változat a Quimby együttes énekesének egy drogos látomását meséli el. Kiss Tibor két évig küzdött saját magával, de talpra állt és kigyógyult függőségéből. A nyolcvanas évek botrányhőse pedig az a Pajor Tamás, aki a Neurotic együttes frontembereként mutatott fityiszt a világnak és a normális életnek. Drogfüggősége majdnem az életébe került. „Megrázott Amy Winehouse tragédiája, mert az én életpályám is hasonló volt, talán ugyanebbe torkollik, ha Isten nem avatkozik be - mondja Pajor Tamás, aki ma a Hit gyülekezetének a tagja és az Ámen együttes zenésze. - A kábítószerfüggők akaratereje ugyanis legyengül, maguktól rendszerint képtelenek váltani, és a rabság a szerek súlyosságával arányosan erősödik. Az én esetemet mindenki úgy magyarázza, ahogy akarja, de átélője- ként csak azt mondhatom, hogy Isten, Jézus Krisztus által természetfeletti csodát hajtott végre bennem. Egyik pillanatról a másikra szabadultam meg a függőségeimtől, s negyed százada élek hűséges kapcsolatban feleségemmel. Ha valaki azt mondja, hogy ez nem csoda, az téved. Én csak annak tudom értékelni. Visszatérve a sztárok életére: a tehetség önmagában csak egy eszköz, olyan, akár egy konyhakés. Lehet jóra használni, de veszélyes, sőt halálos is lehet.” „A 27-esek klubja" amy winehouse 27 évesen halt meg, vele tovább gyarapodott a „27-esek klubja”, ahogy a zenészvilág nevezi a legnagyobb halottait. Meglepően sok híres zenésznek lett végzete ez a kor. ROBERT JOHNSON (1911-1938) A blues első királya. Legendája volt, hogy eladta a lelkét az ördögnek a tehetségéért cserébe. Nem egyértelmű, hogyan halt meg. A legnépszerűbb változat szerint egy féltékeny férj mérgezte meg sztrichnines whiskey- vel Mississippi államban. BRIAN JONES (1942-1969) A Rolling Stones egykori gitárosának érdeme volt az együttes stílusváltása, de Jones eltávolodott a csapattól, 1969júniusában távozott a zenekarból. Rá egy hónapra holtan találták úszómedencéjében. Hivatalosan baleset volt, de sokan rejtélyes gyilkosságra esküsznek. jimi hendrix (1942-1970) Korának leginnovatívabb gitárosa volt, hatása ma is érződik. Az ipari mennyiségben fogyasztott LSD gyorsan leépítette. Halálát a hivatalos szakvélemény alapján a túladagolt erős altató és alkohol kombinációja okozta: a saját hányásába fulladt. janis joplin (1943-1970) Minden idők legnagyobb fehér blues- énekesnője két héttel élte túl Hendrixet. Heroin-túladagolásba halt bele, egy Los Angeles-i hotelszobában találtak rá. Mondásának megfelelően - élj gyorsan, szeress szenvedélyesen, halj meg fiatalon! - végezte. JIM MORRISON (1943-1971) A Doors énekese ritkán drogozott, annál többet ivott. 1971 tavaszán Európába utazott, hogy megszabaduljon alkoholfüggő ségétől. Július 3-án a barátnője, Pamela Courson talált rá a holttestére a párizsi lakásuk kádjában. Hivatalosan szívroham végzett vele. Párizsi sírja azóta is zarándokhely. kurt cobain (1967-1994) Húga szerint Kurt Cobain gyerekkorában gyakran mondogatta, hogy szeretne bekerülni a 27- esek klubjába - sikerült neki. A Nirvana dalszerz&gitáros- énekese vitathatatlanul nemzedéke egyik legtehetségesebb zenésze, ikonja volt. Ettől azonban depresszióssá vált, amit heroinfüggősége erősített. Többször akart öngyilkos lenni, ami végül 1994 áprilisában egy vadászpuskával sikerült. A magyar könnyűzene tragédiái: öngyilkosságok, rejtélyes halálesetek, szerencsétlen balesetek MÁTÉ PÉTER (1947-1984) A magyar könnyűzene egyik legtehetségesebb művésze. Váratlanul halt meg, szívrohamban. Halála előtt még két városban is fellépett, Elvis Presley-feldolgozásokra készült pályája következő részében. SZÉCSI PÁL (1944-1974) Vitathatatlanul a legnépszerűbb magyar könnyűzenei előadó volt. Halála pillanatától mítoszok és legendák fonódnak személye köré, melyek napjainkig élnek, s még mindig újabb és újabb összeesküvés-elméletek születnek utolsó napjairól és annak előzményeiről. Nyolcszor próbált meg öngyilkosságot elkövetni, de az utolsó pillanatban mindig segítséget kért. 1974. április 30-án, az utolsó kísérletet már nem tudták megakadályozni. Temetése tömeghisztériába torkollt, sírja évtizedekig volt zarándokhely. KUN PÉTER (1967-1993) Az Edda zenekar gitárosa, a korszak meghatározó zenésze. 1993. július 10-én szenvedett motorbalesetet, máig vitatott körülmények közt. Amit biztosan lehet tudni, hogy a zenész hajnali négy óra után szállt motorra és elindult Budapest felé. Barátnője aggódott érte, ezért az Edda egyik testőrével utána indultak. Feltételezések szerint Kun Péter meg akart fordulni, hogy visszamenjen Agárdra, és ekkor történt a baleset. A testőr hiába fékezett, a mikrobusz elsodorta. A baleset helyszíne ma is zarándokhely. ZÁMBÓ JIMMY (1958-2001) A magyar zenészvilág egyik legjobban sztárolt tagja volt, rajongói már életében „a király” jelzővel illették. A görög énekes, Demis Roussos stílusában énekelt, de rövidesen őt is egyfajta stílusnak nevezték. Saját, otthonában tartott fegyverével 2001. január 2-án máig tisztázatlan körülmények között főbe lőtte magát, másnap belehalt sérüléseibe. Temetésén több tízezren voltak, sírjához máig járnak a rajongók. FLIPPER ÖCSI (1962-2008) A Hungária egykori énekese, a Step együttes frontembere - polgári nevén Jeszenszky Béla Tibor - sokáig küzdött az alkohollal, végül - nem hivatalos információk szerint - ez okozta a halálát, legalábbis áttételesen. 2008 november 25-én, súlyos belső szervi problémák és belső vérzés miatt vesztette életét a székesfehérvári kórházban. A sikert sem könnyebb elviselni, mint a kudarcot