Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-07-03 / 26. szám

2011. JULIUS 3., VASARNAP SPORT 11 Régen mi tanítottuk futballozni a világot történelem Emlékezés néhány évforduló kapcsán az MTK első bajnokcsapatának játékosaira Az MTK 1904-es csapata. Az álló sorban balról a harmadik Kürschner Izidor, a középsőben jobbról Pozsonyi Imre, elöl balról a második Károly Jenő Idén hetven éve hunyt el az egyetlen magyar fut­balledző, akinek szobrot állítottak Brazíliában. 2011 januárjában lett vol­na 125 éves az az edző, aki a Juventusszal nyert bajnoki címébe halt bele. Egy harmadik edző éppen kilencven éve nyert pá­lyafutása során először külföldön bajnoki címet. A trió tagjait két tény is összeköti. Dénes Tamás Az első nem igazán dicséretes: mindhármuk neve lassan a fele­dés homályába vész. A másik sokkal egzaktabb: 1904-ben együtt játszottak az MTK törté­netének első bajnokcsapatában. „Dórit”, a „Tanár urat”, s Imrét, azaz Kürschner Izidort, Károly Jenőt és Pozsonyi Imrét aztán messzire repítette a sors. Szerte J a nagyvilágban hirdették egy- § aránt tragikusan korai halálukig a magyar futball dicsőségét. Közülük a legidősebb, Pozso­nyi Imre 1880. december 12-én született. Az újpesti futball igazi úttörője, hiszen játszott már a li­la-fehér klub első hivatalos meccsén 1900. április 29-én, a III. Kér. TVC ellen is. A hőskor hőskorában még nem tiltották, hogy egy futballista egy első és egy második vonalbeli csapat­ban is szerepeljen - Pozsonyi így egyszerre volt az Újpesti TE, s az élvonalbeli Magyar Úszó Egy­let fedezete. Utóbbiban a kétsze­res úszó olimpiai bajnokkal, Halmay Zoltánnal játszottak egymás mellett... Egyetlen válo­gatottságát is a MUE tagjaként élte meg, rögtön az első, ma is hi­vatalosnak tartott találkozón, 1902. október 12-én, Bécsben. Később átlépett az MTK-ba, ahol kifejezetten észjátékosként ün­nepelték, neki (is) tulajdonítják a rövid passzos skót stílus meg­honosítását. Visszavonulása után külföldre járt tanulmányutakra, majd a húszas évek elejétől Len­gyelországban, Spanyolország­ban és Jugoszláviában is óriási sikerrel dolgozott. Pályafutása fénykora ezekre az évekre esett, amelyekben lengyel bajnok lett a krakkói Cracoviával (1921), ka­talán bajnok - mint a klub törté­netének mindössze harmadik trénere - az FC Barcelonával (1924-1925), a spanyol országos kupa győztese ugyancsak a Barkával, s kétszer jugoszláv baj­nok a zágrábi Gradjanskival (1926, 1928). Miközben felbuk­kant a lengyel válogatott szövet­ségi edzőjeként, a spanyol válo­gatott stábjának tagjaként - s két évet Újpesten dolgozva, a profi korszak első két évében a második és a harmadik helyen zárva a bajnokságban a lila-fe­hérekkel. 1932 áprilisában New Yorkban hunyt el. „Ő volt a Juventus első mágu­sa, az első igazi edző. A neve Károly Jenő. Hajdanán magyar Angliában Berkessy Elemér volt a kontinens innenső olda­láról szerződtetett első edző, 1954-ben a Grimsby Townt se­gítette. NÉMETORSZÁGBAN a hŰSZaS- harmincas évek legjobb csapa­tánál, a Nürnbergnél Kürsch­ner, valamint Schaffer Alfréd és Konrád Jenő is sikerrel dol­gozott. válogatott futballista. Ő az, aki bő tucatnyi lelkes labdarúgóból igazi csapatot csinált.” így kez­dődik egy, a Juventus bajnoki címeit ünneplő olasz kiadvány megemlékezése a magyar lab­darúgás első Tanár uráról. Ká­roly Jenő a hazai futball egyik pionírja volt. Tizenhét évesen a magyar bajnokság gólkirálya lett, egy évvel később bajnok az MTK-val, majd újra gólki­rály. Az első világháborút kö­vető létbizonytalanságot, a kommün számára nem sok jót ígérő napjait már nem várta vé­gig. Olaszországba ment, ahol a Juventus Football Club csapa­tánál kötött ki. OLASZORSZÁGBAN Károly Jenő, Kutik András és Weisz Árpád bajnoki címet, címeket is nyert, de csak a habot jelentet­ték a tortán. Az olaszok által megnyert, hazai rendezésű vb (1934) előtt, az 1932-33-as szezonban 8 magyar edző dol­gozott az első osztályban. A második világbajnoki cím nye­résének (1938) évében hat! A Tanár úr Piemontban rend­szeres edzésmunkára fogta játé­kosait, aztán olyan alapelemeket kezdett nekik tanítani, amelye­ket ő még itthon ellesett, illetve kiagyalt. 1926 nyarán az akkori olasz bajnoki rendszer sajátos­ságaként a Juve először az Észa­ki Liga döntőjében meccseit a Bolognával. Az első döntetlen után Károly Jenő abban remény­kedett, hogy csapata Torinóban megszerzi majd a győzelmet. Ám ez a meccs is csak döntetlen lett. Az edző, aki az előző öt-hat évben többször is bajlódott a szí­vével, szó szerint belebetegedett ebbe. Nem ordítozott, nem kia­bált, belülről rágta lelkét a fájda­portugália: Egyetlen más nemzet fiai, beleértve az ango­lokat és brazilokat, sem tettek annyit az ottani futballért, mint a magyarok. Siska Mi­hály, Szabó József, Biri János, Hertzka Lipót, aztán az ötve­nes-hatvanas években Guttmann Béla és Czeizler La­jos révén a magyar edzők 17 bajnoki címet szereztek! lom. A vasárnapi mérkőzés utá­ni szerdán két kisgyerekével ját­szott a Torinótól félórányi autóút- ra lévő kertes házuk udvarán. Egyszer csak összeesett, s többé már nem tért magához. Negy­venévesen belehalt a drukkba, elvitte a szíve. Otthon a felesége legszebb ruhájába öltöztette, s a Juventus zászlóját tette az ágy mellé. Hamarosan megérkezett a klub képviselője is, aki azon­nal tisztázta, hogy a Juventus a temetés minden gondját (és költ­ségét) magára vállalja. Károly Je­nő tiszteletére fekete karszalag­gal játszotta le a Juve Milánóban a Bologna elleni harmadik mér­kőzést. A Civico Arénában a SPANYOLORSZÁGBAN Pozsonyi Jenő a Barcelonával ért el sike­reket. Svédországban Cziezler Lajos öt bajnoki címet nyert a negy­venes években, ő fedezte fel Nils Liedholmot és Gunnar Nordahlt is. Az 1948-as olimpi­ai bajnok svéd válogatott mind a tizenegy játékosának volt magyar edzője. finalissimát már nélküle, de ne­ki nyerte a két magyar, Viola Jó­zsef és Hirzer Ferenc vezette Juventus. A legmesszebbre Kürschner Izidor jutott. Tizenkilenc évesen már játszott az MTK bajnokcsa­patában (a magyarosítási hul­lám részeként egy ideig Szűcs néven), egészen a háború előtti évig. Néhány kaotikus esztendő után kiutazott Németországba, ahol a Stuttgarter Kickersszel megnyerte a württembergi baj­nokságot. Ez azonban csak a kezdetet jelentette. Országos baj­noki címet nyert a Nürnberggel, közben kicsit foglalkozott a Bayern Münchennel is, majd visszatért Nürnbergbe, ahol álta­lában csak a bajnoki döntők idő­szakában alkalmazták. Ő volt az edző, amikor a kétszeres bajnok csapat két mérkőzésen, hosszab­bításokkal együtt öt órán keresz­tül sem bírt a Hamburggal - nem hirdettek bajnokot akkor Németországban. Persze, alkal­masint nem ezért költözött át Kürschner Svájcba, hanem mert ott még jobb feltételeket kínál­tak. Előbb a Nordstern Baseliéi dolgozott, majd szerepet kapott az olimpiai válogatott felkészíté­sében, az angol Tedy Duckworth, s régi mentora, Jimmy Hogan mellett. A svájciak ezüstérem­mel zárták a párizsi tornát, amelyről a magyar csapat az egyiptomiak elleni megalázó ve­reséggel távozott. Kürschner ha­marosan a zürichi Grasshoppers trénere lett. Tíz évre! Három baj­noki cím és négy kupagyőzelem tette őt a klub történetének leg­eredményesebb edzőjévé. Svájc­ban mindmáig a negyedik a ku­pagyőztes edzők sikerlistáján. A semleges Svájc hiába ígért nyu­galmat, a zsidó származású edző 1937-ben jobbnak látta Brazíliá­ba költözni. A Flamengo edzője lett, majd rövid ideig dolgozott a Bota- fogónál is, ám négy évvel később váratlanul elhunyt. Mindmáig a brazil futball egyik nagy újítója­ként tekintenek rá, a Gaveán, a Flamengo pályáján szobor őrzi az emlékét. Brazíliában úgy tart­ják, három európai edző volt kü­lönösen nagy hatással az elmúlt évszázadban az ottani futballra. Kürschner Izidor, Mándi Gyula és Guttmann Béla. Mindhárom magyar volt, mindhárom az MTK nevelése és futballistája. Magyarok külföldön, avagy Angliától Svédországig zengték a magyar futballedzők dicsőségét Nyári erősítés a Megyeri úton: Bartha Csaba Újpestre igazolt lila-fehér Az ú] ügyvezető igazgató elmondása szerint nincs anyagi gondja az egyesületnek Július elsejétől új ügyvezető igaz­gató irányítja a klubot a 33 éves Bartha Csaba személyében. Neve nem ismeretlen a futball világá­ban, korábban volt a Salgótarján NB Il-es csapatának erőnléti edző­je, majd a Vasas módszertani munkatársa is. (Ott dolgozott már együtt a lila-fehérek jelenlegi ve­zetőedzőjével, Mészöly Gézával.) Angyalföldről 2009 januárjá­ban Debrecenbe került, az otta­ni klub történetének legeredmé­nyesebb és legizgalmasabb kor­szakában volt a Löki sportigaz­gatója. Ebbe az időszakba esett a Bajnokok Ligája-szereplés, két bajnoki cím, a hazai fronton pél­dátlan triplázás (a bajnokság, a Magyar Kupa és a Ligakupa megnyerése) is. 2010 decembe­rében távozott a Hajdúságból, visszatért a Semmelweis Egye­temre, majd péntektől dolgozik Újpesten. Az ügyvezető igazgatói posz­tot eddig betöltő Csehi István is marad az egyesületnél, de hogy milyen pozícióban, az csak a kö­vetkező héten dől el. „Óriási meg­tiszteltetés, Magyarország egyik legnépszerűbb klubjában dolgoz­ni hatalmas kihívás - mondta Bartha Csaba. - Szeretném, ha ez az egyesület még professzio­nálisabban tudna működni. Az elmúlt években az Újpest több te­rületen sem ütötte meg azt a szintet, amelyet a szurkolók el­várnak. Szeretnénk olyan minő­Ketten az Újpestből: Pollák és Takács ségi munkát letenni az asztalra, ami gazdaságilag és sportszak­máiig is elvárható. Olyan rend lesz itt Újpesten, amely jó alapot ad majd a tulajdonosi kör számá­ra és a kft. működéséhez is.” kapusok: Balajcza Szabolcs, Horváth Tamás, Szabó Balázs, Banai Dávid mezőnyjátékosok: Takács Zol­tán, Pollák Zoltán, Dvorschák Gábor, Szokol Zsolt, Litauszki Róbert, Vermes Krisztián, Fehér Csaba, Simon Krisztián, Bognár István, Balogh Balázs, Böőr Zoltán. Magos Mátvás, Bartha Csaba szerint könnyen elképzelhető, hogy lesznek sze­mélyi változások a vezetésben, ám erről többet még nem árult el. Azt mondta: legfontosabb fel­adatának azt tartja, hogy egy Egerszegi Tamás, Kovács Dániel, Rubus Tamás, Remili Mohamed, Kiss Zoltán, Barczi Dávid, Tajthy Tamás, Lázár Bence, Kabát Péter, Zamostny Balázs, Balajti Ádám, Szabó Bence, Széki Attila, Electo Wilson, Nagy Patrik, Üveges Szabolcs, Popovics Bertold olyan hosszú távú koncepciót dolgozzon ki, amely által még profibban, gazdaságosabban, nyereséggel működhet a klub. Az egyesület jelenlegi anyagi helyzetéről elmondta, a nyári játékoseladásokból minden tar­tozást rendeztek, így jelen pilla­natban semmilyen anyagi gond­ja nincs a klubnak. A játékosállománnyal kapcso­latban hozzátette: már az is nagy eredmény lenne, ha a fiatal te­hetségeket és a rutinos játékoso­kat egyaránt sikerülne megtar­tani, ugyanakkor, ha olyan fut­ballistát találnak a piacon, ame­lyet gazdaságilag elbír a klub, és erősítést jelent a csapatnak, ak­kor azt le kell igazolni. ■ Az Újpest kerete az új idény előtt > > f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom