Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-23 / 171. szám
KOZ] 3LET A fővárosi önkormányzat által felkért szakmai bizottság javaslata ellenére nyerte el a József Attila Színház vezetői posztját Nemcsák Károly színész. Pályázata nem nyilvános, így nem tudni, mik a tervei. A társulat tagjai így bizonytalanul várják. A Magyar Színházi Társaság elnöksége nehezményezi a kinevezést. Könnyen kitalálható, ki az, aki bejutott főiskolára vagy egyetemre. 141 ezren jelentkeztek, a felvettek fele állami finanszírozású képzésre mehet Gólyainvázió az egyetemeken felvételi A jelentkezők kétharmada önfeledten ünnepelhetett Putnok: nem lőttek a romák házára nem lőttek a putnoki romákra, a szakértői vizsgálat megállapítása szerint nem lőfegyverből származnak azok a nyomok, amelyeket a bejelentők házának a kapuján találtak - közölte a rendőrség. New York: sok meleg mond igent holnap várhatóan az összes jelentkező párt összeadják New Yorkban vasárnap, amikor a melegházasságok törvényessé válnak a metropolisszal azonos nevű államban. Megfizet a vukovári mészáros Hágába vitték Goran Had- zsicsot, akit a szerb kormány adott ki a nemzetközi bíróságnak. A vukovári mészáros az utolsó szerb háborús bűnös a bíróság listáján. Gyilkosságokkal és népirtással vádolják. Jeszenszky ezúttal Norvégiába megy JESZENSZKY GÉZA lesz az Új norvég magyar nagykövet. Martonyi János külügyminiszter indoklása szerint a volt MDF-es politikus a legnehezebb időben volt külügyminiszter (1990-94), a mai magyar külpolitika gondolatszegényebb lenne nélküle. Jeszenszky Géza úgy látja: a norvégok meggyőzhetek arról, hogy érdemes hozzánk befektetni. Jeszenszky Géza nagykövet Közel 98 ezer diák jutott be valamilyen felsőoktatási intézménybe idén, mintegy 53 ezren kerültek be az államilag finanszírozott képzésbe. Vég Márton Valamivel nehezebb volt az idén bejutni az államilag támogatott képzésekre a felsőoktatásba, mint tavaly: ugyanis míg a jelentkezők száma csaknem ugyanannyi volt, mint az előző évben, a keretszámokat csökkentették. 2010-ben 70 százalékos volt a bejutási arány, most ez 69,4 százalékra csökkent. Idén 141 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, ők csütörtök este tudták meg, felvételt nyertek-e. Közülük 98 ezren örülhettek, hiszen első körben bejutottak valamelyik felsőoktatási intézménybe. „A felvételi eredmények kihirdetése minden évben pontot tesz a megelőző időszak munkával teli izgalmaira” - fogalmazott Hoffmann Rózsa. Az oktatásért felelős államtitkár elmondta: az egyetemre, főiskolára bekerült csaknem 98 ezer diák közül az alapképzésben a hallgatók 75 százaléka államilag támogatott, 25 százaléka pedig költségtérítéses formában tanulhat majd. Összességében mintegy 53 ezren kerültek be államilag támogatott képzésekre, és majdnem ugyanennyien tanulhatnak majd költségtérítéses formában. Kiemelte: a műszaki és a természet- tudományos képzésre nagyjából ugyanannyi hallgatót vettek fel, mint az előző évben. Megjegyezte: ezt nem nyugtázzák örömmel, de több diákot nem lehetett felvenni ezekre a szakokra, mert ezen tudományágak iránt még mindig elég alacsony a középiskolások érdeklődése. Az alapszakok és osztatlan képzések közül nappalisként a legtöbben a mérnök informatikus szakra jutottak be. A tavalyi listavezető gazdálkodási és menedzsment a második helyre került, míg a dobogó harmadik fokán 2010-hez hasonlóan idén is a turizmus-vendéglátást találjuk. A csak az államilag támogatott helyre bekerülteket nézve viszont változik a toplista: a dobogóra a mérnök informatikus alapszak mögé két műszaki szak, a gépész- mérnök és a villamosmérnök került. A felvettek összlétszámában mintegy ötszáz fős csökkenés mutatkozik, ez a felsőfokú szakképzés miatt van, de alap- és osztatlan képzésre körülbelül ugyanannyian kerültek be, mint az előző évben. Az átlagos felvételiző átlagteljesítménye idén 352 pontról 354 pontra nőtt. A legnépszerűbb intézmény a felvettek számát tekintve az ELTE, a Debreceni és a Szegedi Tudományegyetem. Negyedik lett a Műegyetem, az ötödik a Corvi- nus, az utóbbi helyen volt a három legmagasabb pontszám állami képzésben. Akik most nem kerültek be egyetlen helyre sem, azok a pótfelvételin próbálkozhatnak. Erre a jelentkezési határidő augusztus 9. Legnépesebb alapszakok, osztatlan képzések 1. mérnök informatikus 2629 fő 2. gazdálkodási ás 2366 fő menedzsment 3. turizmus-vendéglátás 2037 fő 4. gépészmérnöki 1942 fő 5. jogász 1886 fő 6. villamosmérnöki 1764 fő 7. kereskedelem és marketing 1426 fő 8. ápolás és betegellátás 1368 fő 9. pénzügy és számvitel 1320 fő 10. kommunikáció 1307 fő és médiatudomány A felsőoktatásba felvettek száma finanszírozási formánként 2007 2008 2009 2010 2011 1 Államilag támogatott 48798 56728 66440 68622 53000* Költségtérítéses 32839 37797 40677 40861 45000* * PÓTFELVÉTELI NÉLKÜL FORRÁS MTI Terrorista robbantás az oslói kormányépiileteknél Norvégia Két áldozat, minden ablak kitört, a miniszterelnök sértetlen - Iszlamista tettesek? Pokolgépek robbantak péntek délután Oslo központjában, a hatóságok szerint legalább két ember meghalt. A detonáció megrongált több kormányzati épületet és a parlamentet is. A miniszterelnöki hivatalnak helyet adó 17 szintes épület ablakainak nagyobb része betört. Legalább 8 ember megsebesült. Jens Stoltenberg kormányfő nem volt az irodájában, és sértetlen. Károk keletkeztek több minisztérium épületében is. Az irodákat kiürítették, a kormányzati negyedet lezárták. A robbanás oka még ismereüen, de a helyszínen látható egy összeroncsoló- dott gépkocsi is. A hatóságok nem bocsátkoznak találgatásokba, a szemtanúk viszont pokolgépre gyanakszanak a keletkezett károk formája alapján. Ezért jó eséllyel dzsihadista merénylet történhetett. Pénteken emeltek vádat terrorcselekmények miatt Oslóban Mullah Krekar, a kurd iszlamista csoport, az Ansar allstem alapítója ellen. Azzal vádolják, hogy halálosan megfenyegette a norvég Konzervatív Párt vezetőjét és más vezető politikusokat is, ha kiutasítják az országból. Norvégia részt vett Líbia bombázásában, a NATO tagállamaként Afganisztánban is jelen van és laza a bevándorláspolitikája, így az országban elég sok a külföldi menekült. ■ A robbantás után. A BBC szerint egy Oslo melletti ifjúsági találkozón meg egy egyenruhás álrendőr lövöldözött Még szigorúbb szabályok a munka világában Nyilvánosságra hozta a Nemzet- gazdasági Minisztérium az új munka törvénykönyvének tervezetét, amelyről a véleményeket még a hónap végéig várják, így csak az őszi ülésszakban fogadhatja el a parlament Változik például a rendkívüli munkavégzés kifizetése, a szabadság kiadása, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályozás, és megszűnnek a felmondási tilalmak is. Azt egyelőre nem tudni, mikortól lesz hatályos az új szabályozás. A kormány még nem is tárgyalta a javaslatot. A változások a munkaadóknak kedveznek. A nemzetgazdasági tárca már többször hangoztatta, a régióban nálunk kapják a dolgozók a legtöbb szabadságot, és ezen változtatni akar. Az alapszabadság mértéke nem változik, az továbbra is 20 nap marad, a kor előrehaladtával azonban kevesebb szabadság jár, mint eddig. Nem 25, hanem 26 éves kortól járhat plusz egy nap, kettő pedig csak 31 év felett, szemben a mostani 28-cal. A legtöbb szabadság nem 45 éves kortól, hanem 50-től | jár. Könnyebb lesz kirúgni a dolgozót, a javaslatban ugyanis nem szerepel, hogy a felmondás előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak, hogy védekezzen a vele szemben felhozott kifogásokra. ■ Könnyebben lehet elbocsátani a dolgozót, és kevesebb szabadság járhat. Megszűnik a rendkívüli felmondás. Eddig csak így lehetett j meneszteni a kismamákat, a táppénzen lévő várandósokat. Nem j ár védettség a nyugdíj askor előtt állóknak sem. Mindenesetre Orbán Viktor még a szociális konzultáció után azt mondta, bevezetik a védett kort, hogy 55 éves kor felett ne lehessen utcára tenni senkit. Kisebb lesz a végkielégítés mértéke is. Eddig az alapbér után számolták, most viszont a távolléti díj a mérvadó. ■ Augusztusban megint tüntetnek nem várjuk meg a szeptembert, már augusztus 2(Fa után demonstrálni fogunk a munka törvénykönyvének tervezete ellen - mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Már tárgyalt más szak- szervezeti konföderáció vezetőivel, hogy minél több embert tudjanak megmozgatni. az MSZP szerint a Fidesz újabb korbácsütéssel jelzi a dolgozó embereknek, a családtervezés előtt állóknak és a tisztességgel végigdolgozott munkáséveik végén járóknak, hogy már nem kellenek, vagy ha mégis, akkor csak éhbérért, „közmunkatáborokban”. A Jobbik pedig úgy látja: várhatóan tovább fog nőni az országot a kilá- tástalanság miatt elhagyó tisztességes, dolgozni vágyó és munkájukból megélni akaró emberek száma.
