Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-18 / 166. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. JÚLIUS 18., HÉTFŐ KÖRKÉP Tucatnyi társaság nevezett a főzőversenyre PAKSrCSÁMPA Megsokszorozó- dott Csámpa lélekszáma egy napra, a szombati falunapra sok százan sereglettek össze a 150 lakosú településrész közösségi házánál. A hatalmas sátor - ahogy az előző években is - megint megtelt. A délelőtti fut- ballbajnokságon helyi siker szü­letett, a csámpai Kardos család nyerte a tornát. lücatnyi társa­ság nevezett a főzőversenyre, s majd’ ennyi produkciót láthatott a közönség. Köztük helybéliekét is, mert Csámpa annak ellenére, hogy aprócska helység, lovas egyesülettel, tánccsoporttal, lasszóbajnokkal büszkélkedhet. Ezek rendre be is mutatták tudo­mányukat. Mindezt még egy na­gyon jól sikerült László Attila- koncerttel toldották meg a ren­dezők. A Csillag születik sztárját szívébe zárta a nézősereg, csak­úgy a csámpai közönséget az énekes, aki koncertje után még elidőzött Csámpán, sőt a progra­mot záró bálhoz zenét szolgálta­tó zenekarhoz csatlakozott is né­hány nóta erejéig. ■ V. T. Ledneczki László szerszám nélkül teljesít egy western versenypályát Vakáció idején is tanulnak váralja Túracipőt húztak szom­baton a váraljai Csillagrózsa Tano­da növendékei. A völgységi tele­pülésről gyalog mentek Szászvár­ra. Az ottani strandon pihenhet­ték ki az út fáradalmait. A mento­rok jóvoltából pedig lángossal csil­lapíthatták éhségüket A fiatalok a nyári szünetben is hasznosan tölthetik a szabadidejüket, ugyan­is a tanoda ajtaja nyitva áll szá­mukra, ahol a mentorok segítik őket a felkészülésben. ■ V. B. Tanóra alsósoknak. Nem könnyű a kisdiákok figyelmét negyvenöt percen keresztül folyamatosan lekötni (Képünk illusztráció) Fél óra is lehet egy óra pedagógia Szakmai vélemények egy elképzelhető változtatásról Negyvenöt perc helyett akár harmincpercesek le­hetnek a tanórák az alsó tagozaton - kellő fogadó- készség és megfelelő idő­beszámítás mellett. Ezt helyezte kilátásba nem­rég Hoffman Rózsa okta­tási államtitkár. Szeri Árpád Hoffman Rózsa ezzel összefüg­gésben arra hívta fel a figyelmet: régi problémája a közoktatás­nak, hogy a hatéves gyerekek negyvenöt perces órákat nem képesek végigülni. Alábbi kör­képünkben pedagógusok - gya­korló tanítók, intézményvezetők- véleményét kérdeztük a felve­tésről. BUSÁNÉ JORDÁN JUDIT, A PÖR- BÖLYI ÁLTALÁNOS ISKOLA IGAZGA­TÓJA:- Véleményem szerint az is­kolaérett gyermekek alkalma­sak arra, hogy egy tanórán negy­venöt percen át dolgozzanak. Eh­hez természetesen alkalmazni kell olyan módszereket, melyek- különböző cselekedtetések ré­vén - egyszerre teszik érdekes­sé és játékossá az órákat. Ha ez így történik, akkor a gyermek nem azt érzi, hogy vánszorog az idő: hanem azt, hogy rohan. Csíkszentmihályi Mihály pro­fesszor dolgozta ki azt a flow - áramlás - elméletet, melynek pedagógiába illő gyakorlati al­kalmazása egyenesen magával ragadja a tanulókat. Saját ta­pasztalataim is azt mutatják, hogy ilyenkor csodákat lehet véghez vinni: a kisdiákok azt saj­nálják, hogy negyvenöt perc után máris vége a tanórának. CSIZMAZIA FERENCNÉ, A SZEK­SZÁRDI GARAY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI TANÍTÓJA:- Egyetértek azzal, hogy adott esetben van létjogosultsága a negyvenöt perc csökkentésének. Alsó tagozatban a gyermek aktív figyelme tíz-tizenöt percre tehe­tő. Saját gyakorlatomban is elő­fordul, hogy egy vagy két alka­lommal meg kell szakítani a tan­órát pár perc erejéig, hogy a ta­nulók figyelmét összerendez­zük. Ilyenkor mozgásos, játékos feladatokat kapnak, ami felfrissí­ti őket. Amennyiben harminc- perces tanórák lennének, nem tartanám kizárt­nak, hogy intenzí­vebbé és hatéko­nyabbá válna az ok­tatás. Mindenesetre bármilyen változtatás csak ak­kor valósuljon meg, ha az nem sérti a gyermek érdekeit. HAZNÉ GENYE ANITA, A GERJENI KENESSEY ALBERT ÁLTALÁNOS IS­KOLA TANÍTÓJA:- Az elképzelésnek - már amennyiben megvalósul - lehet­nek pozitív és negatív következ­ményei. A hozadék oldalon sze­repel az, hogy ha csak harminc percig tartana a tanóra, akkor kétségkívül nem fáradnának el annyira a gyermekek, mint negyvenöt perc alatt. Viszont a hátrányok közé sorolom azt, hogy harmincperces tanóra ese­tén, mire belerázódna a gyer­mek a munkába, már lassan meg is szólalna a szünetet jelző csengő... Jómagam is tapasztalom, hogy adott esetben, ha nincsenek jó for­mában, idő előtt el­fáradnak a tanulóim; máskor pe­dig egyszerűen nincs megállás, túlszaladunk a negyvenöt per­cen is. Tehát a gyermekeknek is változhat a hangulatuk, s miu­tán ez így van, célszerű ezt ru­galmasan kezelni. MORVÁI SZILVESZTER, A SZEK­SZÁRDI COMENIUS ÁLTALÁNOS IS­KOLA IGAZGATÓJA:- Abból a szempontból nem rossz ötlet a harmincperces tan­óra, hogy kétségkívül hozzájá­rulna a figyelemkoncentráció fenntartásához. Viszont az is igaz, hogy ezt a figyelmet egy magasan képzett pedagógus vé­gig kellő szinten tarthatja válto­zatos feladatokkal. Mi is alkal­mazunk az életkori sajátosságok megkövetelte, a hagyományos tanórán túlmutató megoldáso­kat: például a legkisebbeknél az angol nyelvi óra fele részben an­gol nyelvből, fele részben pedig testnevelésből áll. Ahol még tovább kell várni a kicsengetésre TÖBB MINT SZÁZ éve változatlan az iskolai tanítási óm időtarta­ma Magyarországon. Ez derül ki egy idevágó pedagógiai for­rásmunkából, mely szerint a tanómi 45 perc - mellette 10­20 perces szünetekkel - 1911 óta létezik. Ezen dátum előtt előfordultak hosszabb tanórák is: amiképpen az EU egyes tag államaiban ma is találkozha­tunk akár 50 percesekkel is. ■ Van, amikor a kisdiákok idő előtt elfáradnak. A magyarországi szerbek búcsúja volt Grábócon grábóc Több százan vettek részt idén is a szerb ortodox bú­csún, amely a magyarországi szerbek legjelentősebb találko­zója. De természetesen érkeztek hívek a határon túlról, Szerbiá­ból és Horvátországból is. A tegnapi búcsú a hagyomá­nyoknak megfelelően a szent li­turgiával kezdődött, amelyhez hozzátartozik a h'tia, vagyis kör­menet a templom körül, amely során a püspök elmondott egy- egy feltámadási evangéliumot az épület négy keresztpontján. Majd a hívek visszatértek a templomba, hogy az istentiszte­let végén megemlékezzenek ha- lottaikról. Kifelé jövet mindenki kapott az új életre utaló főtt bú­za és a mennyországi édesség­nek nevezett méz keverékéből készült kolivából, amely a feltá­madáshoz kötődő eledel. Délután népünnepéllyé vált a találkozó közös sütéssel és ének­léssel, este újabb liturgia zárta a napot. ■ H. E. A liturgiát celebráló Lukiján püspök Több száz bérlet és ötezer napijegy kelt el a feszten tamási Rekordméretű, 2,25 mé­ter átmérőjű tárcsán sült a hús a X. Tamási Feszt több száz bérle­tese számára szombaton. Árvái Tibor szervező elmondta, hogy ez volt a csütörtök óta tartó fesz­tivál legkiemelkedőbb napja, hi­szen ekkor lépett fel a legtöbb lá­togatót vonzó Republic együttes is. A négy nap során megközelí­tőleg 5000 napijegy kelt el. A szervezők egyébként korábban tettek egy fogadalmat, miszerint legalább 10 évig kitart a fesztivál, ám most hogy ez letelt, keresik a folytatás lehetőségét. ■ H. E. Dőlt a búza és fogyott a hűsítő az ózsákpusztai határban hagyomány Ötödször tartotta meg aratónapját a Szekszárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör, mit nekik kombájn szekszárd - Mama, itt a kaszás! - hangzott a felszólítás, ám csep­pet sem fenyegetően. Ugyanis nemcsak egy, hanem rögtön 17 kaszás ragadott szerszámot. No meg velük tartottak a maroksze­dők, a kötélterítők, a kévekötők, illetve a vízhordók, és tegnap reggel nótaszóval, valamint ki­ki egy kis aratópálinkától feltü­zelve vette az irányt Ózsák- puszta felé, a Szekszárd-Újváro- si Római Katolikus Társaskör ötödik aratónapjára. A tagok jó egyhektárnyi területen hagyo­mányos módon, kaszával és sar­lóval gondoskodtak a búza beta­karításáról. De a toliforgatáshoz szokott firkász sem volt rest, és munka­Érthető Horváth Györgyné öröme, jó az idei búzatermés eszközét rövid időre kaszára cserélve maga is megbizonyo­sodott róla, hogy a kézi aratás nem könnyű feladat. Ám ez a munkát végző - mit szépítsünk rajta - idősebb tagoknak egyál­talán nem szegte kedvét. Mol­nár József, a tegnapi aratónap legidősebbjének mondott 79 éves csak legyintett, amikor szóba került a fáradtság. Azt mesélte, fiatalként rengeteg- szer vett részt aratásokon, most pedig jóleső nosztalgiával su­hint oda a búzának. Ám neje is komolyan ad a hagyományok­ra, ezért ő és Péterbencze Ist­vánná az anyós közel 100 éves ruháit öltötték magukra az ara­tónapon. A hagyománytisztelet pedig jó eséllyel tovább öröklő­dik, hiszen a társaskör tagjai­nak unokáiból verbuválódott a vízhordó lányok csapata. Idővel aztán a földbirtokos pár is megérkezett hintón az aratás helyszínére. Ezúttal Pálinkás Jó­zsef és felesége, Zsuzsa vette szemügyre a munkát, valamint kínálta hideg borral a társaságot Pálinkás József jó gazdaként azt is elmondta, hogy megérdemelt a hűsítő, hiszen elégedett a látottak­kal. De persze az idei aratónap­nak sem a teljesítmény, hanem a kellemes időtöltés volt a célja. A munka végeztével kakaspörkölt várta az aratókat a Szent István Házban, majd hálaadó misével zá­rult a nap. ■ Hanoi E. Elkölt Streicher Kitti hűsítője 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom