Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-07-17 / 28. szám

4 2011. JÚLIUS 17., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA válságunió A gazdaságilag még erős nyugat-európai országoknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha meg akarják menteni az EU-t és az eurót. A gyenge közös pénz a forintot is lehúzza. EGEKBEN A FRANK, EBBŐL Ml LESZ? Pénteken már 236 forint felett is járt a svájci frank árfolyama. Az amerikai hiány, az euró gyengélkedése, a görög, olasz, ír leminősítések mind a svájci frank felé terelték a vagyonukat menteni igyekvőket. A svájci frank egyelőre nem áll meg Öt spanyol, két görög és a Volksbank van bajban Az olasz gazdaság csődközeli állapota sok­kolta az eurózónát. Min­denki svájci frankba menti a vagyonát, emiatt romlik a forint árfolyama is. Az^euró esetleges meg: szüntetése ma már egyál­talán nem tréfadolog. Az elemzők és az unió illeté­kesei érzik: egy lövésük maradt, s nem mindegy, mire pazarolják a meg­maradt muníciót. Árvay N. Tivadar Hogy a döntésképtelenség vagy a felkészülésre szánt Idő hiánya miatt halogatják-e az EU-válság- csúcsot a tagországok, azt nehéz megmondani, de az elmúlt hét eseményei egyértelművé tették: nincs több részleges és időleges beavatkozás, s nem működnek a látszatmegoldások sem. Ha az unió meg akarja menteni Görög­országot, majd a sorban követke­ző ír, portugál, spanyol és olasz gazdaságot, akkor azonnal csele­kedni kell. A tét nem kevesebb, mint az euró jövője, s bár erről ko­rábban csak a legszélsőségesebb euroszkeptikusok beszéltek, most az őket bírálók arcára fa­gyott a mosoly. Mert miközben hónapok óta nem tudnak megál­lapodni az euróövezeti tagálla­mok az éppen aktuális görög hi­telcsomagról, a válság zavartala­nul terjed. Hogy mikor válik ke­zelhetetlenné, arról megoszlanak a vélemények: egyesek szerint túl vagyunk a kritikus ponton, má­sok - köztük Soros György - gyors beavatkozást, közös euró­pai költségvetési politikát sürget, amely ugyan az egyes államok szuverenitását gyengítheti, a kö­zös valutát és az eurózónát vi­szont megerősítheti. „A hozzáértők körében sem egységes annak a megítélése, hogy mennyire mély az eurózóna válsága - mondja Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője. - Sze­rintem komoly a probléma. Már az eurózóna létrehozásakor is so­elemzők szerint a 235forint körüli szintről a közeljövőben 240-250 forint közé emelked­het a svájci frank árfolyama. Az alpesi valuta az euróval szemben is nagyon sokat erősö­dött, és egyelőre nem látszik a beavatkozási szándék a svájci jegybank részéről sem. Erre ak­kor kerülhet sor, ha a svájci gazdaságra nagyon erős nega­tív hatással lenne a nemzeti fi­zetőeszköz izmosodása, de ez egyelőre a gazdasági mutatók­ban nem köszön vissza. Ha Eu­kan jelezték, hogy pénzügyi együttműködés nélkül baj lesz. Hiába hoztak létre különböző mutatókat a deficitre vagy az ál­lamadósságra a tagállamok szá­mára, ez nem ugyanaz, mint a kö­zös fiskális politika. A bürokrati­kus unió ráadásul lassan hoz döntéseket, de tetézi a bajt a ver­senyképesség problémája, amely nemcsak az eurózóna perifériá­ján lévő országokban, hanem az olaszoknál is megjelent.” Az eurózóna válságának elmé­lyülését mégis elsősorban a görö­gök számlájára írják. „A görögök helyzete soha nem volt olyan, mint amit az általuk kommuni­kált számok mutattak, és ez csak utólag derült ki - mutat rá a közös pénzügyek hiányának legna­MÁR CSAK NÉHÁNY magas törlesztőrészletet kell letudni, és a devizaadósok elkezdhetik a svájcifrank-hiteleket 180, az euróhiteleket 250, a jenkölcsö nőket pedig 2 forintos árfo­lyam mellett törleszteni. A SZAKEMBEREK SZERINT Vi­szont ez a megoldás igencsak kockázatos mind az adósok, mind pedig a hitelintézetek számára. A jelenlegi és a devi­zahitelesek mentőcsomagjá­ban szereplő frankárfolyam között már csaknem 30 száza­rópában tovább éleződik az adósságválság, ez újabb lökést adhat a befektetőknek, hogy frankba menekítsék a pénzü­ket Rossz hír a magyaroknak, hogy ami a svájci frankot erősí­ti, a forintot tipikusan gyengíti az euróval szemben, ezért a svájci frankeuró árfolyam még annál is szélsőségesebben mo­zog, mint az euröforint árfo­lyam. Ele egy kontroll nélküli ál­lamcsőd az eurózónában ennél durvább árfolyamesést is okoz­hat: 250forint fölötti értéket gyobb hátulütőjére az elemző. - Nem is nagyon van mód a görö­gök megmentésére. A gazdasá­guk versenyképtelen, hatalmas az adósságállományuk, túl vannak egy csomó megszorításon, ezért a kormányzat politikai támogatása csökken. Lehetetlen az ország megmentése az adósságuk átüte­mezése vagy elengedése nélkül.” Hogy az unió végül mit lép, az egyelőre rejtély, de bármi lesz a végeredmény, az precedens lesz arra nézve, hogy az eurózónán belül egy állam csődbe mehet. A helyzet megoldását nehezíti, hogy ha túl engedékeny lesz az EU, akkor más országok - példá­ul az írek vagy a spanyolok - is úgy dönthetnek, a „könnyebb utat” választják. A futamidők lék a különbség, ami azt jelen­ti, hogy azok az adósok, akik három évre az alacsonyabb részlet mellett döntenek, nagy­jából egyévnyi törlesztőrészlet­nek megfelelő adósságot hal­moznak fel a kamatokkal együtt. AZOK A DEVIZAHITELESEK, akik már most is kicentizve fizetik a részleteket, igen komoly ne­hézségekkel szembesülhetnek, ha 2015-től el kell kezdeniük törleszteni a devizakölcsönü- ket normál árfolyam mellett, A svájci frank árfolyama (forint) VG-GRAFIKA Forrás: Bloomberg hosszabbítása, illetve a kamatok csökkentése ugyanis a görögök számára már nem elég, nekik az egyetlen megoldás az adósságál­lomány egy részének - akár a fe­lének - az elengedése lenne. „Az unió nem engedheti, hogy a gö­rög helyzet rendezése könnyű sé­tamenetnek tűnjön - mutat rá Kondrát Zsolt. - A mentőcsoma­gért cserébe komoly terheket kel­lene viselniük, de még így is fel­merülhet más tagállamokban, hogy ők miért fizessék az adóssá­gaikat rendesen, ha Athénnak nem kellett. Ez tehát veszélyes példa, amelynek nagyon rossz hatása lehet az eurózónára.” „Az EU-csúcs halogatása az én olvasatomban nem feltétlenül rossz hír - mondja Kondrát Zsolt. és emellett még nyakukba sza­kad az úgynevezett gyűjtő számlán lévő tartozás törlesz­tésének terhe is. HA SOKAN DÖNTENEK az árfo- lyamfixálás mellett, és a hite­leik három és fél év múlva el­kezdenek tömegesen bedőlni, az már a bankrendszert is ko­moly kihívás elé állíthatja. Ügyfélszempontból kérdéses lehet, hogy annak, aki köny- nyedén ki tudja fizetni a havi terhet, megéri-e élni a lehető­séggel. AZ EURÓPAI BANKHATÓSÁG által pénteken nyilvánosságra ho­zott tájékoztatása alapján öt spanyol, két görög és egy oszt­rák bank, a Volksbank bukott meg a stresszteszten. A vizsgá­latok során azt elemzik, hogy krízishelyzetben - romló árfo­lyamok mellett, leálló gazdasá­gi növekedés vagy államcsőd esetén - hogyan nézne ki a bankok tőkehelyzete, nyeresé­gessége, finanszírozása. A ha­tóság tájékoztatása szerint az év eleji állapotok alapján 20- A legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha sebtiben összehívnák a csúcsot, és nem születne döntés. A halogatás oka az lehet, hogy az érdekeltek megegyezésre töre­kednek, de ehhez gondos előké­szítésre van szükség.” Annál is inkább, mert a görögö­ket meg lehet menteni, az írek és a portugálok is beleférnek az unió mentőcsomagjaiba, de az olaszok államadóssága kezelhe­tetlenné válna, ha a negatív piaci hangulat felnyomja az olasz államadósság hozamszintjét. Eu­rópa abban egyetért, hogy Olasz­ország meghaladja az unió pénz­ügyi lehetőségeit, ha velük baj lesz, az az utolsó dominót jelent­heti. A németek és a franciák per­sze önállóan is képesek lennének a gyűjtőszámlán lévő összeg­nek a kamata a tervek szerint a háromhavi bankközi kamat­láb (Bubor) lenne, ez pedig az MNB adatai szerint jelenleg nagyjából megegyezik a frank­alapú lakáshitelek kamatával, így annak, akinek sikerül az árfolyamfixálással a lakáshi­telét részben alacsonyabb ka­matú forintkölcsönre váltani, és később sem lesz gondja a törlesztéssel, elvileg megérheti az árfolyamfixálással ügyes­kedni. bank került volna a kritikus szint alá, azonban az azóta hatályba léptetett, több mint 50 milliárd eurós tőkeinjekciót hozó intézkedéseknek köszön­hetően 8-ra csökkent a teszten elbukó intézmények száma. az OTP jól szerepelt a teszten, a bank közleménye szerint to­vábbra is gondoskodnak arról, hogy megfelelő szavatoló tőke álljon rendelkezésre a minden­kori biztonságos működéshez. Sikeresen vette az akadályt az Erste Bankcsoport is. egy olaszoknak szánt mentőöv összedobására, de kérdés, hogy megérné-e nekik az áldozat, amely a saját gazdaságukat Is megrendítené, nem beszélve a politikai elégedetlenségről. „A po­litikai támogatottság kérdése a következő hetek legfontosabb kérdése - mondja Kondrát Zsolt. - A görögök a megszorítások mi­att fordulnak el a kormányzattól, a németek pedig megkérdőjelez­hetik, hogy valóban érdemes-e fi­nanszírozni az általuk felelőtlen­nek ítélt országokat. Óriási válto­zás a másfél-két évvel ezelőtti helyzethez képest, hogy az euró megszűnésének lehetőségét is föl kell vetni. Ha kicsi is az esélye ennek, valóban megvan a kocká­zata. És ha csak a görögök esné­nek ki az eurózónából, azzal sem rendeződne a helyzet. A hiteleket törleszteniük kellene, ráadásul a hitelállomány kedvezőtlen átvál­tása mellett. Arra viszont ebben az esetben is ügyelnie kellene az eurózóna államainak, hogy ne alakuljon ki káosz Görögország­ban, ahol az összes bank, egy cso­mó cég és rengeteg háztartás csődjét jelentené, ha mondjuk 50 százalékkal leértékelt árfolyam mellett kellene az euróhiteleket törleszteniük a valutaunióból va­ló kilépés miatt. Ha viszont az ola­szokat sikerül egyenesbe hozni, akkor a görögökön kívül szinte mindenki megmenthető, vagyis az euró sincs veszélyben, és a pi­ac megnyugodhat.” Akinek hosszú lejáratú a hitele, annak megéri 180 forinton törleszteni a frankhitelt % t A

Next

/
Oldalképek
Tartalom